
Megtalálták a módját annak, hogy ne hitelből kelljen napközi- és óvodaépületet felújítani
Fotó: Keresztes Zoltán
Nem kell banki kölcsönhöz folyamodnia Gyergyócsomafalva önkormányzatának ahhoz, hogy elkészülhessen a napközi épületének hosszú ideje húzódó felújítása. Hargita megyéből elsőként kapott finanszírozást a község az új uniós költségvetés Regionális Operatív Programjából.
2024. március 15., 09:322024. március 15., 09:32
Az egykori községházán működött napköziépület felújításába még 2018-ban vágott bele a gyergyócsomafalvi önkormányzat, de aztán
Ezek azóta is zajlanak, így a tervek szerint ősszel már megújult otthonukban kezdhetik a tanévet a két napközis és két óvodai csoportba járó gyerekek.
A fontos újdonság azonban az, hogy csütörtökön Gyulafehérváron aláírták azt a finanszírozási szerződést, amely révén uniós forrásokból, a Regionális Operatív Program keretében
„Ez azt jelenti, hogy a községnek nem kell banki kölcsönhöz folyamodnia az önrész biztosításához” – közölte Márton László Szilárd, Gyergyócsomafalva polgármestere. Amint kifejtette, az történt, hogy
Az eddigi munkálatokra elköltött pénzt pedig beleszámítják az új projektbe.
Fotó: Keresztes Zoltán
A beruházás bővülni is fog az épület környezetének rendezésével, és egy szomszédos területet is szeretnének megvásárolni, ahol parkolókat alakítanak ki, de egy borvízkutat és elektromos töltőállomást is létesítenek. Őszig az óvodai bútorzat beszerzése is meg kell még történjen, hogy
Az új finanszírozás kapcsán szervezett helyszínbejárón jelen volt Barti Tihamér, az RMDSZ Gyergyó Területi szervezetének elnöke is, aki az intézmények közötti együttműködés jó példájának nevezte azt, hogy jelentősen megnőhetett a Csomafalvára érkező uniós finanszírozás összege.
Fotó: Keresztes Zoltán
Rámutatott, ez az első első ilyen finanszírozás, amely a Regionális Operatív Program új kiírásaként Hargita megyébe érkezik.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!