
Egy nevelőszülőnél legfeljebb két gyermeket helyezhetnek el a jövőben, ennél többet csak abban az esetben, ha testvérekről van szó
Fotó: Kristó Róbert
Vannak megyék, ahol már most is nehezen találnak hivatásos nevelőszülőket, de a hivatásos gyermekgondozóvá válás feltételeit szigorító új törvény valószínűleg tovább fog rontani a helyzeten – véli a gyermekvédelmi szakhatóság Hargita megyei kirendeltségének igazgatója. Elekes Zoltán szerint nem jogszabályi korlátozásokat kellene bevezetni, hanem a gyermekvédelmi bizottságokra kellene bízni a döntést azokban a helyzetekben, amelyekben mérlegelni kell.
2024. augusztus 06., 21:052024. augusztus 06., 21:05
A hivatásos nevelőszülévé válás feltételeit szigorító rendeletet fogadott a kormány. Az új szabályozás 18-ról 21 évre növelte az alsó korhatárt a hivatásos nevelőszülővé válás esetében, ugyanakkor azt is kimondja, hogy nevelőszülők a munkatörvénykönyv előírásai szerint mennek nyugdíjba. A rendelet értelmében a gondozott gyermek és a nevelőszülő közti korkülönbség nem haladhatja meg a 47 évet, és ettől csak a testvérpárok elhelyezésekor tekinthetnek el – ilyenkor a fiatalabb testvér és a nevelőszülő között a korkülönbség meghaladhatja a 47 évet. Az előírás azt is megszabja, hogy
A jövőben ugyanakkor a hivatásos gyermekgondozó otthona nem lehet majd elzárt faluban, csak olyan településen, ahol a gondozásába kerülő gyermekek számára elérhetők az oktatási, egészségügyi és adott esetben rehabilitációs szolgáltatások.
Fotó: Kristó Róbert
Továbbá azt is megszabja az új rendelet, hogy a hivatásos nevelőszülő-jelöltek – akik a tanúsítvány megszerzéséhez, majd a későbbiekben is képzéseken kell részt vegyenek – értékelését egy, a gyermekvédelmi igazgatóság által összeállított csapat végzi majd el, amelynek pszichológus és szociális munkás is tagja kell legyen.
A szigorítások mindenképpen meg fogják nehezíteni a gyermekvédelmi igazgatóságok munkáját, ráadásul egyes előírásokban nem is lát rációt – mondta el megkeresésünkre Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője.
Az egyik ilyen a korkülönbség felső határértékére vonatkozó szigorítás. Ennek értelmében ugyanis
tehát ideális esetben a hivatásos nevelőszülő nem is kellene 18 éves koráig nevelje őt – magyarázta az igazgatóság vezetője.
A korhatárra és a nyugdíjazásra vonatkozó szigorítások azért jelentenek problémát, mert a nevelőszülők többsége nem fiatal: gyakran azok választják ezt a hivatást, akik saját gyermekeiket már felnevelték, tehát sok a középkorú, illetve idősebb nevelőszülő is. De
A fiatalok közül ugyanis általában keveseket vonz ez a pálya, nem versenyképes a bérezés és a munka sem könnyű: problémásak a rendszerbe bekerülő gyermekek, némelyikük súlyos beteg, gyakran kell kórházba vinni őket, tehát nem felhőtlen tevékenység a nevelésük. Elhivatottság, segíteni akarás kell ahhoz, hogy valaki ezt a pályát válassza, de van, aki azért vállalja, mert viszonylag kényelmes, hogy otthon van a munkahelye és esetleg így saját gyermekei mellett maradhat.
De még ilyen körülmények között is nehézségeket okoz a hivatásos nevelőszülők toborzása.
„Már most vannak gondok, nem feltétlenül Hargita megyében, de ahol jobb a gazdasági helyzet és több a munkalehetőség, ott már panaszkodnak a kollégák, hogy nem találnak nevelőszülőket.
– vélekedett az új szabályozás jövőbeli hatásairól Elekes Zoltán.
A gyermekelhelyezésekre vonatkozó korlátozásokról is ugyanezt gondolja.
Tehát nem kellene feltétlenül korlátozni, hanem a szakembereknek kellene bizalmat szavazni, hiszen ők ismerik az adott helyzetet, a családot, a szükségleteket. Ha itt korhatárokban, években, számokban gondolkodunk és nem emberi viszonyokban, az jót nem tud hozni” – fogalmazott a megyei gyermekvédelmi igazgatóság vezetője, aki bízik benne, hogy még lehet módosítani az új előírásokon.
Hargita megyében egyébként mintegy 200 hivatásos nevelőszülő dolgozik, ők jelenleg nagyjából 350 gyermeket nevelnek. Utóbbiak száma csökkent az elmúlt években, de az utóbbi időszakban ismét nőtt a rendszerbe bekerülő gyermekek száma – sok a nehéz eset is –, és az igazgatóság nehezen talál nevelőszülőket, akiknek a gondozásába adhatják őket.
Fotó: Kristó Róbert
A nevelőszülővé válás feltételeit szigorító új előírások a törvény alkalmazási normáinak a megjelenését követően lépnek hatályba, tehát részben emiatt is egy átmeneti időszak következik, nem változik meg rögtön minden. Ugyanakkor nem kell megváljanak hirtelen azoktól a nevelőszülőktől sem, akik nem felelnek meg az új szabályozás valamely kritériumának.
Az új szigorítás megköveteli a középiskolai végzettséget a hivatásos nevelőszülőktől, de Elekes Zoltán szerint azt még tisztázni kell, hogy ez érettségi jelent, vagy az utolsó középiskolai év befejezését. E tekintetben azonban jó helyzetben vannak a Hargita megyei nevelőszülők, ugyanis tavaly mindannyian részt vettek egy nívós képzésen, és úgy tudja, hogy akik elvégezték azt, mentesülnek a végzettségre vonatkozó új kötelezettségek alól – fűzte hozzá az igazgató.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden este kijelentette, hogy a kormánynak a korábbi döntését felülvizsgálva a felére kellene csökkentenie helyi adókat és illetéket, mert „nem lehet a nép ellenében kormányozni”.
Noha az európai uniós elvárásoktól messze elmarad a hulladék-újrahasznosítás aránya Hargita megyében, a gyergyóremetei hulladéklerakó láthatóan nagyot javított a megye hulladékgazdálkodási adatain. A települések között viszont nagy különbségek vannak.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint jelenleg egyetlen pártnak sem érdeke a kormány megbuktatása, mert „ebben a Románia számára sorsdöntő időszakban” senkinek sem áll érdekében a kormányválság.
A gyermeknevelési díj egészségbiztosítási járulékkötelezettségének (CASS) eltörlését sürgette kedden a Facebook-oldalán a munkaügyi miniszter.
A Országos Kifizetési és Szociális Felügyeleti Ügynökség (ANPIS) kedden bejelentette, hogy ebben a hónapban korábban utalják a szociális juttatásokat, mivel február 8., a megszokott kifizetési nap vasárnapra esik.
Hivatalos lépéseket tesznek a kormánynál az adóterhek mérséklése érdekében: a helyi adók felülvizsgálatát kezdeményezik – jelentette be az RMDSZ. A szövetség szerint a kormány sürgősségi kormányrendelettel lépni tud.
Idén januárban 33 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 első hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) kedden közzétett előzetes adataiból.
Mihai Fifor szociáldemokrata párti képviselő szerint Ilie Bolojan miniszterelnök megszorító intézkedései az ország stabilitásának legfőbb pilléreit gyengítik.
A várakozás, bizakodás ellenére úgy tűnik, nincs lehetőség arra, hogy a helyi önkormányzatok csökkentsék a 2026-os évre vonatkozó helyi adók mértékét. A pénzügyminisztérium álláspontja szerint ez törvénybe ütköző lenne.
Vizsgálatot indított a Szeben megyei gyermekvédelem annál a kürpödi (Chirpăr) családnál, amelynek két gyermeke egy patakba fulladt hétfőn.
szóljon hozzá!