
Egy nevelőszülőnél legfeljebb két gyermeket helyezhetnek el a jövőben, ennél többet csak abban az esetben, ha testvérekről van szó
Fotó: Kristó Róbert
Vannak megyék, ahol már most is nehezen találnak hivatásos nevelőszülőket, de a hivatásos gyermekgondozóvá válás feltételeit szigorító új törvény valószínűleg tovább fog rontani a helyzeten – véli a gyermekvédelmi szakhatóság Hargita megyei kirendeltségének igazgatója. Elekes Zoltán szerint nem jogszabályi korlátozásokat kellene bevezetni, hanem a gyermekvédelmi bizottságokra kellene bízni a döntést azokban a helyzetekben, amelyekben mérlegelni kell.
2024. augusztus 06., 21:052024. augusztus 06., 21:05
A hivatásos nevelőszülévé válás feltételeit szigorító rendeletet fogadott a kormány. Az új szabályozás 18-ról 21 évre növelte az alsó korhatárt a hivatásos nevelőszülővé válás esetében, ugyanakkor azt is kimondja, hogy nevelőszülők a munkatörvénykönyv előírásai szerint mennek nyugdíjba. A rendelet értelmében a gondozott gyermek és a nevelőszülő közti korkülönbség nem haladhatja meg a 47 évet, és ettől csak a testvérpárok elhelyezésekor tekinthetnek el – ilyenkor a fiatalabb testvér és a nevelőszülő között a korkülönbség meghaladhatja a 47 évet. Az előírás azt is megszabja, hogy
A jövőben ugyanakkor a hivatásos gyermekgondozó otthona nem lehet majd elzárt faluban, csak olyan településen, ahol a gondozásába kerülő gyermekek számára elérhetők az oktatási, egészségügyi és adott esetben rehabilitációs szolgáltatások.
Fotó: Kristó Róbert
Továbbá azt is megszabja az új rendelet, hogy a hivatásos nevelőszülő-jelöltek – akik a tanúsítvány megszerzéséhez, majd a későbbiekben is képzéseken kell részt vegyenek – értékelését egy, a gyermekvédelmi igazgatóság által összeállított csapat végzi majd el, amelynek pszichológus és szociális munkás is tagja kell legyen.
A szigorítások mindenképpen meg fogják nehezíteni a gyermekvédelmi igazgatóságok munkáját, ráadásul egyes előírásokban nem is lát rációt – mondta el megkeresésünkre Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője.
Az egyik ilyen a korkülönbség felső határértékére vonatkozó szigorítás. Ennek értelmében ugyanis
tehát ideális esetben a hivatásos nevelőszülő nem is kellene 18 éves koráig nevelje őt – magyarázta az igazgatóság vezetője.
A korhatárra és a nyugdíjazásra vonatkozó szigorítások azért jelentenek problémát, mert a nevelőszülők többsége nem fiatal: gyakran azok választják ezt a hivatást, akik saját gyermekeiket már felnevelték, tehát sok a középkorú, illetve idősebb nevelőszülő is. De
A fiatalok közül ugyanis általában keveseket vonz ez a pálya, nem versenyképes a bérezés és a munka sem könnyű: problémásak a rendszerbe bekerülő gyermekek, némelyikük súlyos beteg, gyakran kell kórházba vinni őket, tehát nem felhőtlen tevékenység a nevelésük. Elhivatottság, segíteni akarás kell ahhoz, hogy valaki ezt a pályát válassza, de van, aki azért vállalja, mert viszonylag kényelmes, hogy otthon van a munkahelye és esetleg így saját gyermekei mellett maradhat.
De még ilyen körülmények között is nehézségeket okoz a hivatásos nevelőszülők toborzása.
„Már most vannak gondok, nem feltétlenül Hargita megyében, de ahol jobb a gazdasági helyzet és több a munkalehetőség, ott már panaszkodnak a kollégák, hogy nem találnak nevelőszülőket.
– vélekedett az új szabályozás jövőbeli hatásairól Elekes Zoltán.
A gyermekelhelyezésekre vonatkozó korlátozásokról is ugyanezt gondolja.
Tehát nem kellene feltétlenül korlátozni, hanem a szakembereknek kellene bizalmat szavazni, hiszen ők ismerik az adott helyzetet, a családot, a szükségleteket. Ha itt korhatárokban, években, számokban gondolkodunk és nem emberi viszonyokban, az jót nem tud hozni” – fogalmazott a megyei gyermekvédelmi igazgatóság vezetője, aki bízik benne, hogy még lehet módosítani az új előírásokon.
Hargita megyében egyébként mintegy 200 hivatásos nevelőszülő dolgozik, ők jelenleg nagyjából 350 gyermeket nevelnek. Utóbbiak száma csökkent az elmúlt években, de az utóbbi időszakban ismét nőtt a rendszerbe bekerülő gyermekek száma – sok a nehéz eset is –, és az igazgatóság nehezen talál nevelőszülőket, akiknek a gondozásába adhatják őket.
Fotó: Kristó Róbert
A nevelőszülővé válás feltételeit szigorító új előírások a törvény alkalmazási normáinak a megjelenését követően lépnek hatályba, tehát részben emiatt is egy átmeneti időszak következik, nem változik meg rögtön minden. Ugyanakkor nem kell megváljanak hirtelen azoktól a nevelőszülőktől sem, akik nem felelnek meg az új szabályozás valamely kritériumának.
Az új szigorítás megköveteli a középiskolai végzettséget a hivatásos nevelőszülőktől, de Elekes Zoltán szerint azt még tisztázni kell, hogy ez érettségi jelent, vagy az utolsó középiskolai év befejezését. E tekintetben azonban jó helyzetben vannak a Hargita megyei nevelőszülők, ugyanis tavaly mindannyian részt vettek egy nívós képzésen, és úgy tudja, hogy akik elvégezték azt, mentesülnek a végzettségre vonatkozó új kötelezettségek alól – fűzte hozzá az igazgató.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!