
Egy nevelőszülőnél legfeljebb két gyermeket helyezhetnek el a jövőben, ennél többet csak abban az esetben, ha testvérekről van szó
Fotó: Kristó Róbert
Vannak megyék, ahol már most is nehezen találnak hivatásos nevelőszülőket, de a hivatásos gyermekgondozóvá válás feltételeit szigorító új törvény valószínűleg tovább fog rontani a helyzeten – véli a gyermekvédelmi szakhatóság Hargita megyei kirendeltségének igazgatója. Elekes Zoltán szerint nem jogszabályi korlátozásokat kellene bevezetni, hanem a gyermekvédelmi bizottságokra kellene bízni a döntést azokban a helyzetekben, amelyekben mérlegelni kell.
2024. augusztus 06., 21:052024. augusztus 06., 21:05
A hivatásos nevelőszülévé válás feltételeit szigorító rendeletet fogadott a kormány. Az új szabályozás 18-ról 21 évre növelte az alsó korhatárt a hivatásos nevelőszülővé válás esetében, ugyanakkor azt is kimondja, hogy nevelőszülők a munkatörvénykönyv előírásai szerint mennek nyugdíjba. A rendelet értelmében a gondozott gyermek és a nevelőszülő közti korkülönbség nem haladhatja meg a 47 évet, és ettől csak a testvérpárok elhelyezésekor tekinthetnek el – ilyenkor a fiatalabb testvér és a nevelőszülő között a korkülönbség meghaladhatja a 47 évet. Az előírás azt is megszabja, hogy
A jövőben ugyanakkor a hivatásos gyermekgondozó otthona nem lehet majd elzárt faluban, csak olyan településen, ahol a gondozásába kerülő gyermekek számára elérhetők az oktatási, egészségügyi és adott esetben rehabilitációs szolgáltatások.
Fotó: Kristó Róbert
Továbbá azt is megszabja az új rendelet, hogy a hivatásos nevelőszülő-jelöltek – akik a tanúsítvány megszerzéséhez, majd a későbbiekben is képzéseken kell részt vegyenek – értékelését egy, a gyermekvédelmi igazgatóság által összeállított csapat végzi majd el, amelynek pszichológus és szociális munkás is tagja kell legyen.
A szigorítások mindenképpen meg fogják nehezíteni a gyermekvédelmi igazgatóságok munkáját, ráadásul egyes előírásokban nem is lát rációt – mondta el megkeresésünkre Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője.
Az egyik ilyen a korkülönbség felső határértékére vonatkozó szigorítás. Ennek értelmében ugyanis
tehát ideális esetben a hivatásos nevelőszülő nem is kellene 18 éves koráig nevelje őt – magyarázta az igazgatóság vezetője.
A korhatárra és a nyugdíjazásra vonatkozó szigorítások azért jelentenek problémát, mert a nevelőszülők többsége nem fiatal: gyakran azok választják ezt a hivatást, akik saját gyermekeiket már felnevelték, tehát sok a középkorú, illetve idősebb nevelőszülő is. De
A fiatalok közül ugyanis általában keveseket vonz ez a pálya, nem versenyképes a bérezés és a munka sem könnyű: problémásak a rendszerbe bekerülő gyermekek, némelyikük súlyos beteg, gyakran kell kórházba vinni őket, tehát nem felhőtlen tevékenység a nevelésük. Elhivatottság, segíteni akarás kell ahhoz, hogy valaki ezt a pályát válassza, de van, aki azért vállalja, mert viszonylag kényelmes, hogy otthon van a munkahelye és esetleg így saját gyermekei mellett maradhat.
De még ilyen körülmények között is nehézségeket okoz a hivatásos nevelőszülők toborzása.
„Már most vannak gondok, nem feltétlenül Hargita megyében, de ahol jobb a gazdasági helyzet és több a munkalehetőség, ott már panaszkodnak a kollégák, hogy nem találnak nevelőszülőket.
– vélekedett az új szabályozás jövőbeli hatásairól Elekes Zoltán.
A gyermekelhelyezésekre vonatkozó korlátozásokról is ugyanezt gondolja.
Tehát nem kellene feltétlenül korlátozni, hanem a szakembereknek kellene bizalmat szavazni, hiszen ők ismerik az adott helyzetet, a családot, a szükségleteket. Ha itt korhatárokban, években, számokban gondolkodunk és nem emberi viszonyokban, az jót nem tud hozni” – fogalmazott a megyei gyermekvédelmi igazgatóság vezetője, aki bízik benne, hogy még lehet módosítani az új előírásokon.
Hargita megyében egyébként mintegy 200 hivatásos nevelőszülő dolgozik, ők jelenleg nagyjából 350 gyermeket nevelnek. Utóbbiak száma csökkent az elmúlt években, de az utóbbi időszakban ismét nőtt a rendszerbe bekerülő gyermekek száma – sok a nehéz eset is –, és az igazgatóság nehezen talál nevelőszülőket, akiknek a gondozásába adhatják őket.
Fotó: Kristó Róbert
A nevelőszülővé válás feltételeit szigorító új előírások a törvény alkalmazási normáinak a megjelenését követően lépnek hatályba, tehát részben emiatt is egy átmeneti időszak következik, nem változik meg rögtön minden. Ugyanakkor nem kell megváljanak hirtelen azoktól a nevelőszülőktől sem, akik nem felelnek meg az új szabályozás valamely kritériumának.
Az új szigorítás megköveteli a középiskolai végzettséget a hivatásos nevelőszülőktől, de Elekes Zoltán szerint azt még tisztázni kell, hogy ez érettségi jelent, vagy az utolsó középiskolai év befejezését. E tekintetben azonban jó helyzetben vannak a Hargita megyei nevelőszülők, ugyanis tavaly mindannyian részt vettek egy nívós képzésen, és úgy tudja, hogy akik elvégezték azt, mentesülnek a végzettségre vonatkozó új kötelezettségek alól – fűzte hozzá az igazgató.
Figyelmeztető, majd célzott lövéseket adtak le kedden a rendőrök a craiovai börtön egyik rabjára, aki megszökött egy munkapontról. A férfi életét vesztette.
Ha lehetőségük lesz rá, és rajtuk múlik, akkor Călin Georgescut fogják javasolni miniszterelnöknek – jelentette ki George Simion, az AUR elnöke hétfőn este.
Ellenzékbe vonul Romániában az európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Párt (PNL), miután a parlament kedden megvonta a bizalmat az Ilie Bolojan pártelnök vezette koalíciós kormánytól.
A Határtalan történet című műalkotás új kövének avatásával, felolvasással, vetítéssel, kerekasztal-beszélgetéssel és a Korossy Kvartett előadásával ünnepelte Krasznahorkai László Nobel-díjas írót a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kedden Budapesten.
Bírálta kedden az RMDSZ-t a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion, amiért a szövetség képviselői és szenátorai nem szavazták meg a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
Több medvét is lefotózott olvasónk miközben a Gyergyóalfalu és Zeteváralja közötti 138-as megyei úton, a Libánon utazott autójával.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a legfelsőbb bíróság keresetének, és arra kötelezte a kormányt és a pénzügyminisztériumot, hogy fizessék ki a bíráknak és ügyészeknek bírósági döntéssel megítélt bértartozásokat.
Első fokon megnyerte Nicușor Dan államfő az Állandó Választási Hatóság (AEP) elleni pert, amellyel az elnökválasztási kampányában elköltött mintegy 930 ezer lej visszatérítését akarta elérni.
„Nem bírtak ki legalább egy évet kormányválság nélkül a koalíciós partnereink, ismét megbukott egy kormány, újabb politikai krízis van Romániában, pedig nem ezt várták, az emberek” – jelentette ki kedd délután Tánczos Barna, miniszterelnök-helyettes.
Elkezdődött a Hargita megyei utakon a közúti rendőrség Truck&Bus elnevezésű akciója, amelynek során május 4. és 10. között fokozottan ellenőrzik a tömegközlekedési és az áruszállító járműveket.
szóljon hozzá!