Hirdetés
Hirdetés

Hétfőtől újra lehet horgászni a síkvizeken

Horgászható szakasz a Nagy-Küküllőn •  Fotó: Barabás Ákos

Horgászható szakasz a Nagy-Küküllőn

Fotó: Barabás Ákos

Hétfőtől országos szinten megszűnik a síkvizekre vonatkozó hatvannapos horgászati tilalom, így sokan ismét hódolhatnak ebbéli hobbijuknak. A Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület halőrei az elmúlt évekhez viszonyítva több problémával szembesültek az elmúlt időszakban, hiszen voltak, akik nem tartották be a korlátozást.

Fülöp-Székely Botond

2019. június 10., 11:462019. június 10., 11:46

A halak ívási időszaka miatt tiltják le állami szinten hatvan napra a horgászatot a síkvizeken, ez a korlátozás jár le hétfőn – fejtette ki lapunknak Gothárd Ferenc Alpár, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület halőre.

A megszokottnál több szabálysértést tapasztaltak a halőrök az ügykezelésük alá tartozó vizeken az elmúlt hatvan napban, ami számokban azt jelenti, hogy

közel húsz bírságot kellett kiszabniuk illegális horgászatért. 600–1000 lejig terjedő büntetésről van szó,

amihez még a horgászengedély bizonyos ideig történő visszavonása is társul. A tetten ért személyek között ráadásul olyanok is voltak, akik méreten aluli halakat fogtak ki, és engedélyekkel sem rendelkeztek, ami további pénzbüntetést von maga után.

A szakember hangsúlyozta, többségében nem a helyi horgászokkal voltak gondok, hanem azokkal, akik máshonnan érkeztek. Ennek oka az elehet, hogy több olyan régió is van az országban, ahol nem ennyire szigorúak az ellenőrzések, mint nálunk, és nem igyekeznek ennyire betartatni a szabályozást, emiatt pedig az emberekben sem tudatosul az tiltás – véli Gothárd. Arra is kitért, hogy ők maguk állandó jelleggel ellenőrzik a folyó- és patakpartokat, hetente két alkalommal pedig a csendőrök is társulnak hozzájuk.

Amikor nem tilos a horgászat, akkor a méreten aluli halak kifogása jelenti a legnagyobb gondot

– mesélte Gothárd Ferenc Alpár. Ez nagy probléma a halak szaporodása szempontjából, hiszen a kifogható méreteket úgy határozták meg minden faj esetében, hogy az egyed legalább egyszer ívjon, mielőtt horogra akad, tehát legyenek utódai.

Kevesebb a kapás. Nincs annyi hal a folyóban, mint ezelőtt harminc évvel. Képünk illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Kevesebb a kapás. Nincs annyi hal a folyóban, mint ezelőtt harminc évvel. Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Mindemellett az is gond, ha tiltott módszerekkel igyekszik valaki halat fogni. Az eladásra történő horgászat is létező jelenség, ami szintén ritkítja az állományt. A szakember szerint a fiatalabb generáció már kezdi szórakozásként kezelni a horgászatot, így kifogásuk után visszaengedik a halakat, de sokan vannak, akik nem így cselekednek.

„Fel kell fogni, hogy megnőtt a horgásztársadalom, és a vizeink már nem tudják fedezni a szükségleteiket. Meg kell érteniük az embereknek, hogy

Idézet
a szabályok be nem tartásával nem előlünk fogják ki a halakat, hanem egymást károsítják meg” –

szögezte le a halőr. Jelenleg egy 80 lejes éves engedély kiváltásával napi öt kiló halat foghat ki és vihet haza egy horgász a társaság ügykezelésébe tartozó síkvizekből, vagy csak egy példányt, amely nagyobb mint öt kiló. Ezen felül el kell engedni a halakat. Az így beérkező pénzt az egyesület üzemeltetésére fordítják, de koránt sem elég például a telepítésekre. Telepíteni pedig csak pisztrángokat lehet, hiszen nem igazán foglalkozik senki más fajok szaporításával.

Hirdetés

Gothárd Ferenc Alpár úgy látja, hogy az országos viszonylathoz képest nincs rossz helyzetben a Nagy-Küküllő hozzájuk tartozó szakasza, több faj is inkább szaporodik, mintsem fogyna. Persze

messze nincs annyi hal a folyóban, mint ezelőtt harminc évvel.

Az ivói patakban összesen két évre tiltották le a horgászatot ez év kezdetétől számítva. A halőr hangsúlyozta, erre azért volt szükség, hogy a patak mintegy utánpótlást termelhessen a Nagy-Küküllőnek a halállomány tekintetében. A korlátozásról akkor döntöttek, amikor a deságkapui híd építésekor nagyobb szennyeződés történt a folyóban, ezáltal pedig sok hal elpusztult.

Parajdon a Kis-Küküllő kis ágában tiltották meg a horgászatot 2021-ig. Erre a túlhorgászás miatt volt szükség.

Szigorúbb korlátozás a hegyi vizeken

A hegyi vizeken rendszerint szeptember 15-e és május elseje között tiltják le a horgászatot. Erre azért van szükség, mert a horgászati szempontból fontosnak számító pisztrángok ősszel úsznak fel a patakok felsőbb szakaszaiba ívni, ráadásul hosszú ideig tart, amíg kikelnek az ikrák. Éppen ezért nem volna jó, ha kár keletkezne a még ki nem kelt halivadékokban. „Ez egy régóta érvényben lévő korlátozás, ami roppant hasznos, hiszen kicsik a patakok, kevés a hal, és ha minden nap lehetne horgászni, akkor még ennyi sem lenne” – fogalmazott Gothárd Ferenc Alpár. Rámutatott, a tiltott időszakon kívül is csak szombatonként és vasárnaponként lehet pisztrángot, esetleg fejes domolykót fogni – kizárólag műcsalit használva. A hegyi patakokban ugyanakkor ritkább pénzes pérrel is találkozhatunk, de azt az év minden szakaszában tilos kifogni, hiszen védett. A szakember hozzátette, a korábban említett időszakban a síkvizeken fogott pisztrángokat is vissza kell engedni.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 23., csütörtök

Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson

Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.

Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson
Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson
2026. július 23., csütörtök

Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson

Hirdetés
2026. július 23., csütörtök

Hosszú küzdelemként írták le az autonómia ügyét

A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.

Hosszú küzdelemként írták le az autonómia ügyét
2026. július 23., csütörtök

Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre

Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.

Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre
Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre
2026. július 23., csütörtök

Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre

Hirdetés
2026. július 23., csütörtök

Elnöki jelentés: nem csak a manipuláció miatt terjed a szélsőségesség

A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.

Elnöki jelentés: nem csak a manipuláció miatt terjed a szélsőségesség
2026. július 23., csütörtök

Hol marad a nyár? Késő őszt idéz a július Székelyföldön

Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.

Hol marad a nyár? Késő őszt idéz a július Székelyföldön
2026. július 23., csütörtök

Tánczos Barna: fokozatosan újra kell indítani a romániai juhpiacot

Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában.

Tánczos Barna: fokozatosan újra kell indítani a romániai juhpiacot
Hirdetés
2026. július 23., csütörtök

Festési tippek a Hérával

A beltéri falfestés végeredményét, noha maga a feladat egyszerűnek tűnhet, számos apró részlet alakítja ki.

Festési tippek a Hérával
Festési tippek a Hérával
2026. július 23., csütörtök

Festési tippek a Hérával

2026. július 23., csütörtök

A bírákhoz és ügyészekhez kerül 5 milliárd lej vagy az államnál marad? – erről dönt a legfelsőbb bíróság

A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön dönt abban a perben, amelyet maga indított a kormánnyal és a pénzügyminisztériummal szemben a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.

A bírákhoz és ügyészekhez kerül 5 milliárd lej vagy az államnál marad? – erről dönt a legfelsőbb bíróság
Hirdetés