
Horgászható szakasz a Nagy-Küküllőn
Fotó: Barabás Ákos
Hétfőtől országos szinten megszűnik a síkvizekre vonatkozó hatvannapos horgászati tilalom, így sokan ismét hódolhatnak ebbéli hobbijuknak. A Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület halőrei az elmúlt évekhez viszonyítva több problémával szembesültek az elmúlt időszakban, hiszen voltak, akik nem tartották be a korlátozást.
2019. június 10., 11:462019. június 10., 11:46
A halak ívási időszaka miatt tiltják le állami szinten hatvan napra a horgászatot a síkvizeken, ez a korlátozás jár le hétfőn – fejtette ki lapunknak Gothárd Ferenc Alpár, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület halőre.
A megszokottnál több szabálysértést tapasztaltak a halőrök az ügykezelésük alá tartozó vizeken az elmúlt hatvan napban, ami számokban azt jelenti, hogy
amihez még a horgászengedély bizonyos ideig történő visszavonása is társul. A tetten ért személyek között ráadásul olyanok is voltak, akik méreten aluli halakat fogtak ki, és engedélyekkel sem rendelkeztek, ami további pénzbüntetést von maga után.
A szakember hangsúlyozta, többségében nem a helyi horgászokkal voltak gondok, hanem azokkal, akik máshonnan érkeztek. Ennek oka az elehet, hogy több olyan régió is van az országban, ahol nem ennyire szigorúak az ellenőrzések, mint nálunk, és nem igyekeznek ennyire betartatni a szabályozást, emiatt pedig az emberekben sem tudatosul az tiltás – véli Gothárd. Arra is kitért, hogy ők maguk állandó jelleggel ellenőrzik a folyó- és patakpartokat, hetente két alkalommal pedig a csendőrök is társulnak hozzájuk.
– mesélte Gothárd Ferenc Alpár. Ez nagy probléma a halak szaporodása szempontjából, hiszen a kifogható méreteket úgy határozták meg minden faj esetében, hogy az egyed legalább egyszer ívjon, mielőtt horogra akad, tehát legyenek utódai.
Kevesebb a kapás. Nincs annyi hal a folyóban, mint ezelőtt harminc évvel. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Mindemellett az is gond, ha tiltott módszerekkel igyekszik valaki halat fogni. Az eladásra történő horgászat is létező jelenség, ami szintén ritkítja az állományt. A szakember szerint a fiatalabb generáció már kezdi szórakozásként kezelni a horgászatot, így kifogásuk után visszaengedik a halakat, de sokan vannak, akik nem így cselekednek.
„Fel kell fogni, hogy megnőtt a horgásztársadalom, és a vizeink már nem tudják fedezni a szükségleteiket. Meg kell érteniük az embereknek, hogy
szögezte le a halőr. Jelenleg egy 80 lejes éves engedély kiváltásával napi öt kiló halat foghat ki és vihet haza egy horgász a társaság ügykezelésébe tartozó síkvizekből, vagy csak egy példányt, amely nagyobb mint öt kiló. Ezen felül el kell engedni a halakat. Az így beérkező pénzt az egyesület üzemeltetésére fordítják, de koránt sem elég például a telepítésekre. Telepíteni pedig csak pisztrángokat lehet, hiszen nem igazán foglalkozik senki más fajok szaporításával.
Gothárd Ferenc Alpár úgy látja, hogy az országos viszonylathoz képest nincs rossz helyzetben a Nagy-Küküllő hozzájuk tartozó szakasza, több faj is inkább szaporodik, mintsem fogyna. Persze
Az ivói patakban összesen két évre tiltották le a horgászatot ez év kezdetétől számítva. A halőr hangsúlyozta, erre azért volt szükség, hogy a patak mintegy utánpótlást termelhessen a Nagy-Küküllőnek a halállomány tekintetében. A korlátozásról akkor döntöttek, amikor a deságkapui híd építésekor nagyobb szennyeződés történt a folyóban, ezáltal pedig sok hal elpusztult.
Parajdon a Kis-Küküllő kis ágában tiltották meg a horgászatot 2021-ig. Erre a túlhorgászás miatt volt szükség.
Szigorúbb korlátozás a hegyi vizeken
A hegyi vizeken rendszerint szeptember 15-e és május elseje között tiltják le a horgászatot. Erre azért van szükség, mert a horgászati szempontból fontosnak számító pisztrángok ősszel úsznak fel a patakok felsőbb szakaszaiba ívni, ráadásul hosszú ideig tart, amíg kikelnek az ikrák. Éppen ezért nem volna jó, ha kár keletkezne a még ki nem kelt halivadékokban. „Ez egy régóta érvényben lévő korlátozás, ami roppant hasznos, hiszen kicsik a patakok, kevés a hal, és ha minden nap lehetne horgászni, akkor még ennyi sem lenne” – fogalmazott Gothárd Ferenc Alpár. Rámutatott, a tiltott időszakon kívül is csak szombatonként és vasárnaponként lehet pisztrángot, esetleg fejes domolykót fogni – kizárólag műcsalit használva. A hegyi patakokban ugyanakkor ritkább pénzes pérrel is találkozhatunk, de azt az év minden szakaszában tilos kifogni, hiszen védett. A szakember hozzátette, a korábban említett időszakban a síkvizeken fogott pisztrángokat is vissza kell engedni.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
1 hozzászólás