Hatékony konfliktuskezelés: Székelyföld számos problémájára megoldást jelenthet a resztoratív szemléletmód

A resztoratív konfliktuskezelési és konfliktusmegelőzési módszer, illetve a resztoratív gyakorlatok mára társadalomtudományi tudományággá nőtték ki magukat, és világszerte elterjedtek, hiszen eredményesen alkalmazhatók minden, kapcsolatot feltételező életterületen. Arról, hogy mit is jelent pontosan ez a módszer, milyen területeken alkalmazható, illetve Székelyföldön mennyire elterjedt és milyen problémák kezelésében nyújthat segítséget, Varró Éva pszichológust, egyetemi oktatót kérdeztük.

Varró Éva csíkszeredai pszichológus a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem társult egyetemi adjunktusaként kezdeményezte évekkel ezelőtt a Hargita megyei oktatók resztoratív módszer szerinti képzését. A szakember szerint a szemléletmód elnevezése – amely magyarul nem hangzik túl barátságosan – fedi a leglényegesebb elemet:

megszakadt vagy megromlott kapcsolatok helyreállításáról, jóvátételről van szó.

A könnyebb megértés érdekében néhány alapelvre is kitért, amelyekkel gyakorlati lépések, technikák járnak együtt. Egyik ilyen például a szociális fegyelem elérésének módja: a kapcsolatokban nem a másik fél ellen, sem azt elhanyagolva, sem annak érdekében, hanem vele együtt kell meghozni a döntéseket. A módszer másik fontos eleme a méltányos bánásmód érvényesítése: aki így működik, az nemcsak bevonja társait az őket érintő döntésekbe, hanem informálja is őket a döntések mögött álló érvekről, és egyben arra törekszik, hogy azok világosan megértsék a feléjük irányuló elvárásait, de ugyanakkor mindezt kéri is. A konfliktust természetes történésként és a fejlődés esélyeként kezeli.

Igaz, hogy emiatt időigényesebb is, viszont tartós eredmények születnek a nyomában, ha a kapcsolatok iránt fogékony, hiteles, elkötelezett emberek kezébe kerül, akiknek fontos önmaguk és mások méltósága” – emelte ki a szakember.

A resztoratív szemléletmód szervezetekben, munkahelyeken, szociális munkában, egyházi területen, tanácsadásban és még sok más területen terjedt el világszerte. Erőteljes képviselettel rendelkezik az igazságszolgáltatás területén is, ahol azt érvényesíti, hogy a bűnelkövető elzárása helyett – aki a börtönben legtöbbször csupán abban „képződik tovább”, hogy rafináltabb bűnelkövetővé váljon – a jóvátételig menő kapcsolat-helyreállítás történhessen.

Így az áldozattá váltak is beleszólhatnak a jóvátétel módjába, nem csupán a rajtuk kívül álló törvények, bírák szabják azt meg, és nem utolsósorban a bűnelkövetők esélyt kapnak a valódi, kapcsolati és fizikai jóvátételre is.

Széles körű ugyanakkor a resztoratív gyakorlatok elterjedtsége az oktatás területén is, itt a „keményebb” technikák mellett – amelyek alkalmasak iskolai bűnelkövetés, zaklatás kezelésére, akárcsak az igazságszolgáltatásban – „enyhébb” módszereket is alkalmaznak. Itt ugyanis több esély van arra, hogy a gyerekek személyiségformálása ebben a szellemben történjen: hozzászokjanak ahhoz, hogy kifejezzék, mi hogyan érinti őket érzelmileg, és

egymással ne számonkérően, hanem a méltóságot tiszteletben tartva bánjanak.

Az oktatás minőségének fejlesztése érdekében Hargita megyében már többször is képzéseket tartottak pedagógusok számára, először a Sapientia egyetemen, majd a pszichopedagógiai hálózatban, így mára több mint nyolcvan személy vált ezáltal facilitátorrá. „Tény, hogy ilyen nagyságrendű képzett facilitátorral, mint a megyénk oktatási rendszere, nem rendelkeznek máshol az országban. Reméljük, az International Institute for Restorative Practices (IIRP, Resztoratív Gyakorlatok Nemzetközi Intézete) vezetőjének csíkszeredai látogatása tovább fogja erősíteni ezt a mozgalmat, a Sapientia meghívására ugyanis John W. Bailie idelátogat május 9-én Vidia Negrea klinikai szakpszichológussal együtt, aki a képzőcsoportok vezetője volt” – mondta.

Varró Éva szerint azért volna kiemelten fontos a módszer elterjedése, mert tapasztalatai szerint

a romániai iskolákban a megfélemlítés alapeszköz, társulva a megbélyegzéssel és egyéb tekintélyelvű eszközökkel.

Ennek egyik következménye a motiválatlanság, a zaklatás elterjedtsége mind a gyerekek, mind a pedagógusok között. És ez annak ellenére történik, hogy a kezdetekkor mindenki jószándékú pedagógusként, illetve jóhiszemű gyerekként indul. „Menet közben gyorsan erodálódik mindenki, vagy pedig menekülni igyekszik fizikailag, vagy legalább lelkileg, aminek egyik megnyilvánulása a kiüresedettség.

– fogalmazott a pszichológus. A felsoroltak mellett továbbá a közösségek megerősítésében is segíthetne a jóvátételi gyakorlatként is ismert módszer a szakember szerint. Mint mondta, Székelyföldön még léteznek hagyományos közösségek, igaz, sokat rontottak rajtuk a történelmi viszontagságok, de léteznek. „Ezeket a közösségeket megerősítené a szemléletmód alkalmazása, hiszen alapvető igényünk, hogy közösséghez tartozzunk. Ahol létezik és vezető működési mód a hibáskeresés, az autoriter bánásmód, az egymással szembeni tiszteletlenség, a bűnbakképzés, a zaklatás, a pletyka, ott mindenütt segítene, ha megtanulnánk a kapcsolatokra, egymás méltóságára odafigyelve létezni. Nem fog egyhamar megtörténni, sok időt igényel az átalakulás, de sokan álmodjuk, hogy ilyen családhoz, intézményhez, faluhoz vagy városhoz tartozzunk. Hogy ezek az álmok valóra válhassanak, hagynunk kell, hogy jóvá tevő, kapcsolat-helyreállító törekvés vezéreljen minden emberi kapcsolatunkban” – zárta.