
Fotó: Visy Zsolt
Régészeti ásatások zajlottak Énlaka határában, ahol a szakemberek a Római Birodalom Dacia provinciájának egy határvédő (limes) táborát tárták fel. A munka során több érdekes leletre bukkantak: egy korabeli csatra, egy vélhetően geniust ábrázoló faragványra és egy írásos kőtáblára.
2021. augusztus 30., 19:052021. augusztus 30., 19:05
A Római Birodalomhoz tartozó Dacia provincia nagyjából 150 évig létezett 101-től körülbelül 250-es évek végéig, de csak 271-ben született meg a döntés, hogy a polgári lakosságot is áttelepítik onnan – fejtette ki előadása során Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem professzor emeritusa, aki magyarországi régészhallgatók részvételével vezetett régészeti feltárást Énlaka közelében, ami a tartomány egy határvédő váránál zajlott. Elmesélte, hogy
A tartományba ugyanakkor más területekről telepítettek be népeket. Így próbáltak meg elkerülni mindenféle ellenállást.
Írott kőtáblát, csatot és faragványt is találtak a romok között
Fotó: Visy Zsolt
Visy elmondta, a szükséges engedélyek beszerzése után ötéves kutatásba kezdtek Énlaka határában – ennek most a második évét zárták –, amit Hargita Megye Tanácsa, illetve a székelykeresztúri önkormányzat is támogat. A feltárás során néhai Molnár István székelykeresztúri néprajzkutató kutatásait, valamint egy németországi szakemberekből álló csapat geofizikai felmérésének eredményét is felhasználták. Utóbbi során is sikerült kimutatni a tábor körvonalát, valamint a körülötte lévő polgári települést és a közelben lévő fürdőt is, aminek létesítése alapkövetelmény volt a katonák számára.
A korábbi és a nemrég befejezett kutatások is igazolták a tábor alatti agyagos talaj mozgását, amely a várfalak elcsúszását, megrepedezését eredményezte. A régészek az elmúlt három hétben egyebek mellett feltártak egy kőből épített tornyot, amely hat méter magas lehetett. Ez ugyanakkor beledőlt a várat védő árkába. Egy ehhez közeli másik torony romjaira is rábukkantak.
Fotó: Beliczay László
Noha elsősorban az építmények feltárása volt a cél, azért eközben igencsak érdekes leletekre is bukkantak – magyarázta Visy Zsolt. A kerámia- és állatcsont-maradványok mellett találtak például egy bronz csatot, amely kelta motívumokat tartalmaz, illetve egy régi ládika kulcsát is. Ráleltek ugyanakkor egy több darabba törött homokkőből készült faragványra is, amely vélhetően genius istenséget ábrázolja. A legjelentősebb lelet, ugyanakkor egy betűket is tartalmazó, törött kőtábla darabja, amelyet éppen az ásatás utolsó napján fedeztek fel.
A szakember szerint szintén izgalmas, hogy megtaláltak egy befalazott kaput is. Így próbáltak védekezni a germánok, gepidák és gótok támadásaival szemben a rómaiak a 3. század közepén.
Fotó: Visy Zsolt
A régészek az elmúlt hétvégén geotextillel fedték be, majd visszatemették a romokat, hogy ne romoljon az állaguk. Visy Zsolt ugyanakkor úgy gondolja, hogy noha nagy befektetés, mégis érdemes lenne költeni a tábor maradványainak konzerválására és azok bemutatására. Szerinte ebből hosszútávon a helyi közösség előnyt kovácsolhatna, ám mindennek megvalósítását akarniuk kell.
Fotó: Beliczay László
Az ásatások egyébként további három éven át folytatódnak a projekt részeként. Ha sikerül bejegyezni Dacia limesét világörökségként, akkor ennek részeként az énlaki tábor is közkinccsé nyilváníthatóvá válik a feltárásokat követően.
Február 24-én, kedden, az ukrajnai háború kezdetének negyedik évfordulóján az ukrán zászló színeivel világítják meg a parlament épületét.
Mérsékelt mennyiségű csapadékra, hegyvidéken hóviharra, valamint a szél megerősödésére vonatkozó figyelmeztetést bocsájtott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn délelőtt 10 órától szerda este 10 óráig.
Megszakította útját vasárnap este egy Bukarestből Hurghadába tartó HiSky-járat miután a fedélzeti rendszer nyomásérzékelő hibát jelzett a kabinban. A kapitány a biztonsági előírásoknak megfelelően a visszatérés mellett döntött Bukarestbe.
Az első kontumáci hitbeli lépésektől a 20. századi nagytemplomig ívelő történetben a közösség erejéről és Székelyföld keleti kapujának lelki örökségéről mesél videónkban, Templomtúra sorozatunkban Salamon József gyimesbükki plébános.
Átalakul a RO-ALERT: a hatóságok többféle riasztási szint bevezetését tervezik, amelyek eltérő hangjelzéssel – vagy bizonyos esetekben hang nélkül – érkeznek majd a mobiltelefonokra.
Mit tegyünk, ha nem tudunk elaludni, ha éjszaka ébren agyalunk? Mikor kell orvoshoz fordulni és mit ajánlanak az altatók helyett a szakemberek? – ezekre a kérdésekre is keresték a választ a belső óránkról, a cirkadián ritmusról tartott konferencián.
Románia földgázkitermelése 2025-ben 7,503 millió tonna kőolaj-egyenértéket (toe) tett ki. Ez 0,9 százalékos, azaz 67 500 toe-s csökkenést jelent az előző évhez, 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet szombaton közölt adataiból.
A Román Orvosi Kamara (CMR) képviselői szombaton közölték, az egészségügyi rendszer megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele a munkaidő tiszteletben tartása az orvosok részéről, és megfelelő munkakörülmények biztosítása a munkáltatók részéről.
Bár nem minden marosvásárhelyi kapta meg a rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott kukákat, vasárnaptól a szolgáltató csak azt a hulladékot viszi el, amelyeket ezekben helyeznek ki. Mit tegyen, akinek nincs ilyen kukája? Változik-e a program?
Nagyszabású ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik munkaidőben elhagyják az állami kórházat és a magánszektorban vállalnak munkát.
szóljon hozzá!