Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:51

Ittas szekérhajtó okozott balesetet Csíkszeredában, a maszkosok bevetésére is szükség volt – videóval

21:10

Felkötötték, meglőtték, bezsákolták és vízbe dobták – kutyasorsok Székelyföldön

21:08

Sepsiszentgyörgyön két évre befagyasztják a vállalkozások helyi adóit

20:17

A Sepsi OSK szerződést bontott a kongói válogatott szélsőjével

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Elpusztított egy lovat és jött a tehénért is a behemót medve, amikor kilőtték

Megsebesítették, majd elmenekült a medve, és amikor újra felbukkant, akkor támadt

A napenergia fedezte a fogyasztás 70 százalékát, mégsem lett olcsóbb az áram

Kiderült, mi okozta a székelyudvarhelyi lakásban történt robbanást

Magyar Péter: kezdeményezzük Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését

Tudtuk, csak nem sejtettük

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Ősszel beüzemelik az intelligens forgalommenedzsment-rendszert

Egyre több ázsiai vendégmunkás dolgozik Hargita megyében, a ditrói ügy is elsimult

Határvédő várat tártak fel Énlakán

Fotó: Visy Zsolt

Régészeti ásatások zajlottak Énlaka határában, ahol a szakemberek a Római Birodalom Dacia provinciájának egy határvédő (limes) táborát tárták fel. A munka során több érdekes leletre bukkantak: egy korabeli csatra, egy vélhetően geniust ábrázoló faragványra és egy írásos kőtáblára.

Fülöp-Székely Botond

2021. augusztus 30., 19:052021. augusztus 30., 19:05

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A Római Birodalomhoz tartozó Dacia provincia nagyjából 150 évig létezett 101-től körülbelül 250-es évek végéig, de csak 271-ben született meg a döntés, hogy a polgári lakosságot is áttelepítik onnan – fejtette ki előadása során Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem professzor emeritusa, aki magyarországi régészhallgatók részvételével vezetett régészeti feltárást Énlaka közelében, ami a tartomány egy határvédő váránál zajlott. Elmesélte, hogy

a provinciában valójában nagyon kevés dák lakott, hiszen a rómaiak elkergették onnan őket, a fiataljaikat pedig besorozták.

A tartományba ugyanakkor más területekről telepítettek be népeket. Így próbáltak meg elkerülni mindenféle ellenállást.

Írott kőtáblát, csatot és faragványt is találtak a romok között

Fotó: Visy Zsolt

Visy elmondta, a szükséges engedélyek beszerzése után ötéves kutatásba kezdtek Énlaka határában – ennek most a második évét zárták –, amit Hargita Megye Tanácsa, illetve a székelykeresztúri önkormányzat is támogat. A feltárás során néhai Molnár István székelykeresztúri néprajzkutató kutatásait, valamint egy németországi szakemberekből álló csapat geofizikai felmérésének eredményét is felhasználták. Utóbbi során is sikerült kimutatni a tábor körvonalát, valamint a körülötte lévő polgári települést és a közelben lévő fürdőt is, aminek létesítése alapkövetelmény volt a katonák számára.

A táborban nagyjából ötszáz katona lehetett, a mellette lévő faluban pedig a feleségeik, gyerekeik, veteránok, kereskedők éltek.

A korábbi és a nemrég befejezett kutatások is igazolták a tábor alatti agyagos talaj mozgását, amely a várfalak elcsúszását, megrepedezését eredményezte. A régészek az elmúlt három hétben egyebek mellett feltártak egy kőből épített tornyot, amely hat méter magas lehetett. Ez ugyanakkor beledőlt a várat védő árkába. Egy ehhez közeli másik torony romjaira is rábukkantak.

Fotó: Beliczay László

Noha elsősorban az építmények feltárása volt a cél, azért eközben igencsak érdekes leletekre is bukkantak – magyarázta Visy Zsolt. A kerámia- és állatcsont-maradványok mellett találtak például egy bronz csatot, amely kelta motívumokat tartalmaz, illetve egy régi ládika kulcsát is. Ráleltek ugyanakkor egy több darabba törött homokkőből készült faragványra is, amely vélhetően genius istenséget ábrázolja. A legjelentősebb lelet, ugyanakkor egy betűket is tartalmazó, törött kőtábla darabja, amelyet éppen az ásatás utolsó napján fedeztek fel.

A fennmaradt szövegből kikövetkeztethető, hogy ezt a falépítési feliratot Antoninus Pius császár tiszteletére állították. A tábla a 149-es évszámot is tartalmazza.

A szakember szerint szintén izgalmas, hogy megtaláltak egy befalazott kaput is. Így próbáltak védekezni a germánok, gepidák és gótok támadásaival szemben a rómaiak a 3. század közepén.

Fotó: Visy Zsolt

A régészek az elmúlt hétvégén geotextillel fedték be, majd visszatemették a romokat, hogy ne romoljon az állaguk. Visy Zsolt ugyanakkor úgy gondolja, hogy noha nagy befektetés, mégis érdemes lenne költeni a tábor maradványainak konzerválására és azok bemutatására. Szerinte ebből hosszútávon a helyi közösség előnyt kovácsolhatna, ám mindennek megvalósítását akarniuk kell.

Fotó: Beliczay László

Az ásatások egyébként további három éven át folytatódnak a projekt részeként. Ha sikerül bejegyezni Dacia limesét világörökségként, akkor ennek részeként az énlaki tábor is közkinccsé nyilváníthatóvá válik a feltárásokat követően.