
Fotó: Visy Zsolt
Régészeti ásatások zajlottak Énlaka határában, ahol a szakemberek a Római Birodalom Dacia provinciájának egy határvédő (limes) táborát tárták fel. A munka során több érdekes leletre bukkantak: egy korabeli csatra, egy vélhetően geniust ábrázoló faragványra és egy írásos kőtáblára.
2021. augusztus 30., 19:052021. augusztus 30., 19:05
A Római Birodalomhoz tartozó Dacia provincia nagyjából 150 évig létezett 101-től körülbelül 250-es évek végéig, de csak 271-ben született meg a döntés, hogy a polgári lakosságot is áttelepítik onnan – fejtette ki előadása során Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem professzor emeritusa, aki magyarországi régészhallgatók részvételével vezetett régészeti feltárást Énlaka közelében, ami a tartomány egy határvédő váránál zajlott. Elmesélte, hogy
A tartományba ugyanakkor más területekről telepítettek be népeket. Így próbáltak meg elkerülni mindenféle ellenállást.
Írott kőtáblát, csatot és faragványt is találtak a romok között
Fotó: Visy Zsolt
Visy elmondta, a szükséges engedélyek beszerzése után ötéves kutatásba kezdtek Énlaka határában – ennek most a második évét zárták –, amit Hargita Megye Tanácsa, illetve a székelykeresztúri önkormányzat is támogat. A feltárás során néhai Molnár István székelykeresztúri néprajzkutató kutatásait, valamint egy németországi szakemberekből álló csapat geofizikai felmérésének eredményét is felhasználták. Utóbbi során is sikerült kimutatni a tábor körvonalát, valamint a körülötte lévő polgári települést és a közelben lévő fürdőt is, aminek létesítése alapkövetelmény volt a katonák számára.
A korábbi és a nemrég befejezett kutatások is igazolták a tábor alatti agyagos talaj mozgását, amely a várfalak elcsúszását, megrepedezését eredményezte. A régészek az elmúlt három hétben egyebek mellett feltártak egy kőből épített tornyot, amely hat méter magas lehetett. Ez ugyanakkor beledőlt a várat védő árkába. Egy ehhez közeli másik torony romjaira is rábukkantak.
Fotó: Beliczay László
Noha elsősorban az építmények feltárása volt a cél, azért eközben igencsak érdekes leletekre is bukkantak – magyarázta Visy Zsolt. A kerámia- és állatcsont-maradványok mellett találtak például egy bronz csatot, amely kelta motívumokat tartalmaz, illetve egy régi ládika kulcsát is. Ráleltek ugyanakkor egy több darabba törött homokkőből készült faragványra is, amely vélhetően genius istenséget ábrázolja. A legjelentősebb lelet, ugyanakkor egy betűket is tartalmazó, törött kőtábla darabja, amelyet éppen az ásatás utolsó napján fedeztek fel.
A szakember szerint szintén izgalmas, hogy megtaláltak egy befalazott kaput is. Így próbáltak védekezni a germánok, gepidák és gótok támadásaival szemben a rómaiak a 3. század közepén.
Fotó: Visy Zsolt
A régészek az elmúlt hétvégén geotextillel fedték be, majd visszatemették a romokat, hogy ne romoljon az állaguk. Visy Zsolt ugyanakkor úgy gondolja, hogy noha nagy befektetés, mégis érdemes lenne költeni a tábor maradványainak konzerválására és azok bemutatására. Szerinte ebből hosszútávon a helyi közösség előnyt kovácsolhatna, ám mindennek megvalósítását akarniuk kell.
Fotó: Beliczay László
Az ásatások egyébként további három éven át folytatódnak a projekt részeként. Ha sikerül bejegyezni Dacia limesét világörökségként, akkor ennek részeként az énlaki tábor is közkinccsé nyilváníthatóvá válik a feltárásokat követően.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
szóljon hozzá!