Fotó: Visy Zsolt
Régészeti ásatások zajlottak Énlaka határában, ahol a szakemberek a Római Birodalom Dacia provinciájának egy határvédő (limes) táborát tárták fel. A munka során több érdekes leletre bukkantak: egy korabeli csatra, egy vélhetően geniust ábrázoló faragványra és egy írásos kőtáblára.
2021. augusztus 30., 19:052021. augusztus 30., 19:05
A Római Birodalomhoz tartozó Dacia provincia nagyjából 150 évig létezett 101-től körülbelül 250-es évek végéig, de csak 271-ben született meg a döntés, hogy a polgári lakosságot is áttelepítik onnan – fejtette ki előadása során Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem professzor emeritusa, aki magyarországi régészhallgatók részvételével vezetett régészeti feltárást Énlaka közelében, ami a tartomány egy határvédő váránál zajlott. Elmesélte, hogy
A tartományba ugyanakkor más területekről telepítettek be népeket. Így próbáltak meg elkerülni mindenféle ellenállást.
Írott kőtáblát, csatot és faragványt is találtak a romok között
Fotó: Visy Zsolt
Visy elmondta, a szükséges engedélyek beszerzése után ötéves kutatásba kezdtek Énlaka határában – ennek most a második évét zárták –, amit Hargita Megye Tanácsa, illetve a székelykeresztúri önkormányzat is támogat. A feltárás során néhai Molnár István székelykeresztúri néprajzkutató kutatásait, valamint egy németországi szakemberekből álló csapat geofizikai felmérésének eredményét is felhasználták. Utóbbi során is sikerült kimutatni a tábor körvonalát, valamint a körülötte lévő polgári települést és a közelben lévő fürdőt is, aminek létesítése alapkövetelmény volt a katonák számára.
A korábbi és a nemrég befejezett kutatások is igazolták a tábor alatti agyagos talaj mozgását, amely a várfalak elcsúszását, megrepedezését eredményezte. A régészek az elmúlt három hétben egyebek mellett feltártak egy kőből épített tornyot, amely hat méter magas lehetett. Ez ugyanakkor beledőlt a várat védő árkába. Egy ehhez közeli másik torony romjaira is rábukkantak.
Fotó: Beliczay László
Noha elsősorban az építmények feltárása volt a cél, azért eközben igencsak érdekes leletekre is bukkantak – magyarázta Visy Zsolt. A kerámia- és állatcsont-maradványok mellett találtak például egy bronz csatot, amely kelta motívumokat tartalmaz, illetve egy régi ládika kulcsát is. Ráleltek ugyanakkor egy több darabba törött homokkőből készült faragványra is, amely vélhetően genius istenséget ábrázolja. A legjelentősebb lelet, ugyanakkor egy betűket is tartalmazó, törött kőtábla darabja, amelyet éppen az ásatás utolsó napján fedeztek fel.
A szakember szerint szintén izgalmas, hogy megtaláltak egy befalazott kaput is. Így próbáltak védekezni a germánok, gepidák és gótok támadásaival szemben a rómaiak a 3. század közepén.
Fotó: Visy Zsolt
A régészek az elmúlt hétvégén geotextillel fedték be, majd visszatemették a romokat, hogy ne romoljon az állaguk. Visy Zsolt ugyanakkor úgy gondolja, hogy noha nagy befektetés, mégis érdemes lenne költeni a tábor maradványainak konzerválására és azok bemutatására. Szerinte ebből hosszútávon a helyi közösség előnyt kovácsolhatna, ám mindennek megvalósítását akarniuk kell.
Fotó: Beliczay László
Az ásatások egyébként további három éven át folytatódnak a projekt részeként. Ha sikerül bejegyezni Dacia limesét világörökségként, akkor ennek részeként az énlaki tábor is közkinccsé nyilváníthatóvá válik a feltárásokat követően.
Létrehozták a Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be Vida Gábor, a Látó Irodalmi folyóirat főszerkesztője pénteken a marosvásárhelyi Gemma Kávézóban. Az első díjazott nevét április 11-én, a magyar költészet napján jelentik be.
A napközi másfél éve konyha nélkül volt kénytelen működni az új épületében, ugyanis a város által kiírt közbeszerzés eredményét megóvta egy bukaresti cég, amely végül tavaly megnyerte a pert. A kivitelezéshez azonban csak most februárban fogott hozzá.
A református kollégiumok fontosságáról beszélt Marosvásárhelyen Kató Béla református püspök, akinek társaságában egy különleges tárlatvezetésen vehettek részt az érdeklődők csütörtökön este a Maros Megyei Múzeum Történeti Osztályának várbeli épületében.
Úgy kell gondolkodni, hogy amit ma megalkotunk, annak a következő generációk számára is meg kell legyen a gyümölcse – vallja Eigel Tibor, aki polgármesterjelöltként indul a gyergyószentmiklósi RMDSZ-előválasztáson.
A Böjti Csemege – Kárpát-medencei sajtmustra, továbbá a Helyi és hagyományos termékek tavaszi kiállításának és vásárának megnyitóját tartották péntek délelőtt Csíkszeredában. Az eseményen jelen volt Nagy István, Magyarország agrárminisztere is.
Több mint tíz fát vágtak ki a bánkfalvi temetőnél, ami miatt többen elégedetlenségüket fejezték ki Facebookon. Mint kiderült, azért kellett kivágni a fákat, hogy újjáépíthessék a temető régi, meglehetősen megrongálódott kerítését.
A jelenlegi tizenegy marosvásárhelyi RMDSZ tanácsosból öt nem folytatja munkáját a városi önkormányzatban, helyüket, a júniusi választások után mások veszik át – döntött a városi szervezet jelölő-küldöttgyűlése csütörtökön este.
Az udvarhelyszéki főnemesi családokról tartanak előadást az Orbán Balázs Akadémia keretében március 26-án, kedden Székelyudvarhelyen.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Nagy nyomás alatt vannak a postai dolgozók a vállalatvezetés részéről, amelynek az a célja, hogy eltántorítsák őket a tiltakozásban való részvételtől – panaszolta el a dolgozók szakszervezetének a Hargita megyei vezetője.
szóljon hozzá!