Harangoztak a nagy pénzeknek Székelyudvarhelyen?

A helyi költségvetésből fedezett beruházás/működtetés részaránya más székelyföldi városokhoz képest alacsony: Székelyudvarhelyen 14%-ot költöttek beruházásra, a többi a napi működtetésre ment el, míg más városok esetében ez az arány jóval kiegyensúlyozottabb (Csíkszeredában például 40/60% az arány). Ugyancsak 2021-ben a saját forrásokból eszközölt beruházásoknak 42, az EU-s forrásokból tervezetteknek csupán 14%-át sikerült elérnie a székelyudvarhelyi önkormányzatnak. Geréb hangsúlyozta:

A helyi lakosság életszínvonalának növelése beruházások által megvalósítható, ehhez külső – azaz kormányzati és EU-s – források lehívása szükséges, ami a helyi önkormányzati apparátus működésének és kapcsolati tőkéjének a függvénye. „Ha mindent csak használunk, és nem fejlesztünk, akkor előbb-utóbb feléljük a várost” – fogalmazott Geréb László.

Nyolcvanhét hónap az EU-s pályázatok futamideje, ez majdnem letelt, hiszen a határidő 2023 decembere, és eddig szinte semmi előrelépés nem történt – a gazdasági szakember itt példaként a II. Rákóczi Ferenc utca helyreállítását érintő projektet említette, ahol a munkálatok még el sem kezdődtek. Miközben tehát úgy fest, a folyamatban lévő projektek közül sok megrekedt, az újakról sem nagyon lehet hallani, mondta Geréb László: például a közvilágítás modernizálása, az elektromos töltőállomás létesítése, a hőszigetelés problémája körül néma csend van.

Érzékletesen mutatják a fejlesztési hatékonysági problémákat a 2021-es évben tapasztalt, egységnyi hivatali személyi költségre jutó fejlesztési adatok (azaz egy lejnyi hivatali személyzeti költségből mekkora beruházási összeg lesz): míg Gyergyószentmiklóson ez a szám 4,74, Kézdivásárhelyen 4,71, Csíkszeredában 4,70, Sepsiszentgyörgyön 3,74 volt, addig Székelyudvarhelyen mindössze 0,94 lej.

Pénz, szakember van, mégsem működik a hivatal

A székelyudvarhelyi önkormányzat tőke- és eszközellátottságával nincs baj, mondta összegzésképpen Geréb László. Vannak nyertes EU-s projektek összesen 30 millió euróra, van több mint 24 millió lejes költségvetési többlet is, software, azaz pénz tehát van. A városnak hatalmas önkormányzati hivatali apparátusa van, jó szakemberek is dolgoznak ott, bár folyamatosan vannak álláshirdetések is, úgy tűnik tehát, a hardware-rel sincs probléma. Feltevődik a kérdés, hogy mégis miért nem kielégítő a belső hivatali munkavégzés hatékonysága?

– fogalmazott Geréb László. Prezentációja végén a közgazdász néhány kérdést is megfogalmazott a tanácskozáson jelen lévő Albert Sándor városmenedzsernek, illetve Gálfi Árpád polgármesternek arról, hogy ilyen lehívási hatásfok mellett mennyire látják megvalósíthatóknak az EU-s projekteket, hol tartanak azok jelenleg; miért van szakemberhiány a polgármesteri hivatalban, illetve hogyan tervezik betölteni például a gazdasági igazgatói tisztséget, és milyen erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a jó szakembereket megtartsák.

Adminisztratív kapacitáshiány   

Albert Sándor városmenedzser szerint a hivatal túlvállalta, vagy túlterhelte magát, erején felül akart teljesíteni, és a számokon ez most kezd egyértelműen látszani. Azt is elmondta, hogy „a beruházások alapján nem ítélhetjük meg a hivatali apparátus működését, hiszen nem csak ezt a feladatot látja el”,

A szervezési deficitről elmondottakkal részben egyetértett, de szerinte árnyaltabb a kép, hiszen az adminisztratív kapacitás alacsony, ami nem a pénzügyi források miatt van, „mindenképp szűk keresztmetszetek vannak a hivatalban, amelyekkel későn kezdtünk komolyabban foglalkozni”.

Másrészt Albert szerint vannak területek, ahol adminisztratív kapacitáshiány van, a kiszervezés jó és sokak által javasolt megoldás lenne, ezt el is indították. Ez viszont adott esetben kontrollvesztést jelenthet, tehát a szervezeten belül is szükség van olyan szintű tudásra, amellyel a kiszervezett tevékenységet megfelelő módon irányítani tudja. Albert Sándor utalt arra a nehézségre is, amit a gazdasági, beruházási és műszaki igazgatóhiány jelentett: amikor három osztályvezető is kiesik a képből, azt nem lehet pótolni, és egyértelműen negatívan befolyásolja egy önkormányzati apparátus működésének sikerét. Továbbá

Arra a kérdésre, hogyan pótolják a hiányzó szakembereket, Albert Sándor elmondta, minden lehetséges módon próbálkoznak, de egyelőre erre nincs konkrét előrelépés.  

A városmenedzser azt is elismerte, hogy az EU-s projektek általában rosszul állnak, több olyan is van – például a Csillagvizsgálót érintő beruházás –, amit valószínűleg vissza kell majd mondani. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy ez országos szinten létező jelenség, részben a jogszabályok folyamatos változása, valamint – adott esetekben – az építőanyagok árrobbanása miatt.

Gálfi: nem mennek jól a dolgok

A polgármester is elismerte, hogy nem áll jól a város beruházások terén, de a szerinte a kialakult helyzetnek több, egymással összefüggő oka is van. Több beruházás nem a megfelelő módon volt elindítva, vagy a tervek nem feleltek meg, vagy az árakat nem megfelelőképpen határozták meg.

A Csillagvizsgálót érintő projektről elmondta, azért esélyes, hogy le kell mondani róla, mert akkora összegre rúg az önrész, amit nem szabad a városkasszából fedezni, megpróbálnak erre más megoldást keresni. Ami a hivatali apparátus működését illeti, középvezetők nélkül nehéz dolgozni, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy

Ezért itt nem csak a fizetés nagyságáról, hanem a város iránti elkötelezettségről is szó van, ilyen jelentkezőket keresnek – tette hozzá a polgármester.  

Kisebb vita alakult ki Antal Lóránt szenátor és Gálfi Árpád között, amikor a polgármester ugyanazt a kérdést intézte a résztvevőkhöz, amit neki is föltettek: miért hagyta ott a hivatalt több középvezető is? A polgármester ennek okaként politikai cselszövéseket emlegetett; amikor a szenátor felkérte, hogy nevezzen meg konkrét személyeket is, a polgármester egy fenyegető levélről is beszélt. Elmondása szerint ennek a levélnek is köze volt a főépítész lemondásához.