Hajmeresztő összeesküvés-elmélet látott napvilágot a népszámlálás kapcsán

Az elmúlt héten a 42 megye sorrendjében keveset javított helyezésén Hargita megye, most 31. helyre kúszott fel a 32. helyről, de még mindig csak 18 százalékos a részvételi arány a megyében az országos 21 százalékhoz képest. Veszített lendületéből Kovászna megye, jelenleg 19. helyen áll 21,8 százalékkal, Maros megye is egy helyet lejjebb csúszott, a 14. helyen áll most 22,6 százalékos részvételi aránnyal.

Versenyben vagyunk

„Bő három hét van a népszámlálás online szakaszából. Ez egyéni és közösségi lehetőségünk is, ugyanis harminc év óta most először van lehetőségünk arra, hogy mi, magyarok magunkat megszámoljuk. Én bízom abban, hogy sokan fognak ezután is élni ezzel a lehetőséggel. Már majdnem 260 ezer magyar személy regisztrált, ami mutatja, hogy nem annyira bonyolult” – fogalmazott a Székelyhonnak Barna Gergő. Hozzátette,

„A cél az, hogy korrekt népszámlálás legyen, lehetőleg mindenki kerüljön bele. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert egészen biztosak vagyunk abban, hogy a második szakaszban – és főleg városokban, nagyvárosokban – nem fog mindenkihez eljutni a számlálóbiztos. Ebben azért vagyunk ennyire biztosak, mert

Ez városokon volt, ahol meghaladta a tíz százalékot is. Ez egy nagyon jelentős populációt érint, akiknek ilyen módon nem lesz etnikumuk, anyanyelvük, felekezetük, mert ezeket az arányokat csak azokból számolják, akik ténylegesen válaszoltak a kérdőívre.

– magyarázta a szociológus.

Hozzátette, 2011-ben hat és fél százalék volt Romániában a magyarok aránya, minden olyan szám, ami felette van, pozitívum. „Jelenleg úgy becsüljük, hogy 6,7 százalék lehet a magyarok aránya a kitöltött kérdőívek között. Itt nagyon jó lenne, ha sikerülne 7-7,5 százalékot elérni. Az azt jelentené, hogy van egy olyan előnyünk vagy tartalékunk, amit ez a második, harmadik fázis nem tud erodálni. Egyszerűen arról szól a történet, hogy versenyben vagyunk.

– hangsúlyozta Barna Gergő.

Félünk az adóhatóságtól, de az ukránoktól is

Míg egyeseket csupán az időhiány, a halogatás akadályoz a cenzus online részvételén, addig sokan számos tévhit, összeesküvés-elmélet alapján félnek is a népszámlálás rájuk váró következményeitől. Például ha valaki albérletben lakik, de nincs bérleti szerződése, akkor tart attól, hogy majd az ajtóján kopogtatni fog az adóhatóság, ha bevallja ezt; vagy ha munkaszerződés nélkül dolgozik, akkor nem tudja, beírhatja-e azt, hogy dolgozik, lesz-e ennek valami következménye.

Van, amikor az történik, hogy bár négyen laknak, de a tömbházfelelősnél csak hárman vannak bejelentve, ők attól tartanak, hogy ha most bevallják, hogy valójában négyen vannak a lakásban, akkor majd nagyobb lesz a szemétdíj, illetve a közös költség. Barna Gergő szerint azonban ilyesmikről szó sincs. Ezek az adatok nem is fognak eljutni ezekhez a hatóságokhoz, ezekből csupán statisztika lesz.

Nagyon fontos másik érv, hogy ez a digitális lekérdezés lehetőséget ad arra, hogy a személyes adatok az adatbázisba már úgy kerüljenek be, hogy a személyi számot például a bukaresti statisztikai intézet sem látja, vagyis nem abban a formában, amely visszakövethető lenne” – mutatott rá a szociológus.

Hozzátette, az emberek vagyoni helyzetére sem azért kérdeznek rá, hogy tudják, hány autójuk, hány ingatlanjuk van; mindössze azt fogják nézni, hogy egy településen belül milyen a lakosság száma, másrészt a demográfiai, társadalmi szerkezet milyen, illetve hogy milyen életkörülmények között élnek az emberek.

A Népszámlálás.ro kampánykoordinátora elmondta: számos hajmeresztő elmélettel találkoznak, amelyeket meg kell próbálni ellensúlyozni azzal, hogy elmondjuk: ne üljenek fel a különböző híreszteléseknek.