
Termőföldekre vándorolnak a vaddisznók is, ha az erdőbe kihelyezett takarmányt feletetik a juhászok. Archív
Fotó: Farkas Attila
A felső-háromszéki erdőkben vizsgálódnak a hatóságok, mert egy juhász rendszeresen feleteti a juhokkal a vadásztársaság által a vadaknak kihordott takarmányt.
2018. június 18., 18:312018. június 18., 18:31
A bodoki vadásztársaság hivatalos beadványban kért segítséget, mert Dálnok és Albis között
Fodor István, Bodok polgármestere, a vadásztársaság elnöke lapunknak elmondta, csak egy etetőbe naponta 250–300 kilogramm eledelt hordanak ki a vaddisznóknak. Az onyesti kekszgyárral támogatói szerződést kötöttek, onnan hetven tonna kekszet, kekszmorzsát hoztak el.
– részletezte a vadásztársaság elnöke. Rámutatott, folyamatosan gondok vannak a juhászokkal, a vadaknak kitett takarmányt feletetik, a kősót elhordják, ráadásul amikor behajtják a juhokat az erdőbe, azok lelegelik a friss hajtásokat. A juhok megeszik a makkot is, így a vadak éheznek, kénytelenek betörni a termőföldekre.
A juhászkutyákat sem tartják kordában, a szabadon kószáló ebek levadásszák az apróvadat, a kirándulók, gombászók rettegnek a kutyafalkáktól.
– szögezte le Fodor István. Elmondta, a gazdák a vadászokon kérik számon, hogy miért „nem tartják az erdőben a vadakat”, miért dézsmálják a vaddisznók a termést, ám nekik meg az lenne az elvárásuk, hogy a juhokat tartsák a legelőn. A vadásztársaságokat folyamatosan ellenőrzik, szerződésekkel kell bizonyítsák, hogy felvásárolták a gabonát, a takarmányt, etetik a vadakat, ám tovább már azért vizsgálódnak a pénzügyi ellenőrök, az erdőőrség és a rendőrség, hogy az eledelt a juhászok tulajdonképpen ellopják.
Fodor István szerint ez egy elterjedt jelenség, és nem érti, hogy a többi vadásztársaság miért szemléli mindezt tétlenül, miért nem tesznek feljelentést.
– szögezte le Fodor István.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
2 hozzászólás