
Vadalmafa-csemetéket ültettek el Hargitafürdőn az erdőben
Fotó: Neagu Cristina
Nem új keletű, de fontos kezdeményezésnek tartja Tófalvi Ernő hargitafürdői erdész, hogy vadgyümölcs-csemetéket telepítsenek az erdőkbe, így biztosítva táplálékot medvék és más vadak számára, ezzel is távolabb tartva őket a lakott településektől.
2024. június 12., 13:502024. június 12., 13:50
2024. június 12., 13:522024. június 12., 13:52
Hargitafürdőn az elmúlt napokban a Lions Club 12 bukaresti önkéntesének részvételével és az erdész irányításával ültettek el száz vadalmafa-csemetét a különböző erdős területeken. Az akció része annak a kezdeményezésnek, amelyet több éve népszerűsít Tófalvi Ernő hargitafürdői erdész,
„Már korábban is több fórumon jeleztem, hogy jó lenne gyümölcsfákat ültetni az erdőkben, mert évszázadokkal ezelőtt,
– emlékeztetett Tófalvi Ernő, hozzátéve, az erdőtulajdonosoknak kötelező volt a vadföldek létesítése. Azt is elmondta viszont, hogy javaslatait nem fogadták feltétlenül pozitívan.
Ő úgy látja, az erdőben egyre nehezebben jutnak ennivalóhoz a vadak, sok gombát, áfonyát, málnát, szedret gyűjtenek be az emberek, ezért is kezdték el ezt a telepítést saját erőből.
Fotó: Pixabay
Minden évben szeretnék folytatni, ehhez viszont a tulajdonosok beleegyezése is szükséges, mert a vadak is okoznak károkat a gyümölcsfák körül. Hozzátette, hogy
A székelyföldi állami és magánerdészetek évente történő csemeteültetési akciói során ez a fajta telepítés nem bevett gyakorlat, a fenyők és lombhullatók mellett helyenként vadcseresznyét is ültetnek, a bükkösökben pedig a makk biztosít ősszel eleséget a vadak számára.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
1 hozzászólás