A büntetések megtízszereződtek, számos településen mégis elmulasztják bevizsgáltatni az ivóvízhálózatban folyó vizet. Olyan falvak is vannak Hargita megyében, ahol elhallgatják a vízhálózat létezését, így egyes településeken nem tudni, milyen víz folyik a csapból.
2012. február 27., 11:252012. február 27., 11:25
2012. február 27., 12:302012. február 27., 12:30
Problémák vannak az ivóvizek bevizsgálásával Hargita megyében, ugyanis a rendszeres mintavételt számos településen elmulasztják. Az elmúlt években – többnyire uniós pénzforrásokból – sok faluban kiépítették a vízhálózatot, ám vannak települések, amelyek nem jelentik ezt a megyei közegészségügyi igazgatóságon, hogy megusszák az engedélyeztetéssel és a víz remdszeres bevizsgálásával járó költségeket – mondta el dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Folyamatosan próbálják a polgármesteri hivatalokat rávenni arra, hogy tartsák be ezt a törvényt, ám vannak települések, ahol megpróbálnak kibújni a kötelezettség alól, annak ellenére, hogy múlt év őszétől a korábbi büntetések tízszeresét – akár 20.000 lejig terjedő bírságot – kockáztatják a mulasztás miatt – tudtuk meg dr. Tar Gyöngyitől. Évente többször is végeznek felmérést a polgármesteri hivatalok körében, hogy pontos képet kapjanak a vízforrások és hálózatok helyzetéről, és próbáják beterelni az önkormányzatokat a vonatkozó törvény keretei közé – közölte a közegészségügyi igazgatóság vezetője.
„Tudjuk, hogy vannak olyan önkormányzatok, ahol nem vallják be a vízhálózatot. Például Szentegyháza és Lövéte környékén is vannak olyan falvak, ahol hálózatból folyik a víz, de hivatalosan azt jelentik, hogy nincs vízhálózatuk” – fejtette ki dr. Tar Gyöngyi. Ugyanakkor hozzáfűzte, az ellenőrzési kötelezettség egy európai uniós követelmény, de ennek teljesítésében Románia nagyon rosszul áll, nincsenek nyilvántartásba véve az ivóvízforrások és nincsenek kellőképpen monitorizálva. Ugyan vannak szervezési problémák is, de a polgármestereknek meg kellene érteniük, hogy ez nem egy újabb adónem, hanem a településen élők egészségének védelme érdekében kell elvégeztetni a rendszeres ellenőrzéseket, hiszen bármikor belekerülhet valami az ivóvízbe, amitől az fertőzötté vagy mérgezetté válhat. „Ha büntetni akarnánk, mindennap megtehetnénk” – mondta dr. Tar Gyöngyi.
Jó tudni, hogy az egyéni kutakra is vonatkozik az ellenőrzési kötelezettség, legalábbis azokra, amelyeket két háztartásnál több használ. Ezek vizét évente négyszer kell bevizsgáltatni, a nagy vízhozamú forrásokat vagy ivóvízhálózatokat viszont akár heti rendszerességgel, ez persze attól is függ, hogy hány embert szolgál ki az adott hálózat. Az ellenőrzés során biológiai és kémiai elemzést végeznek a közegészségügy szakemberei.
Egyébként a közkutak és források vizét is rendszeresen be kellene vizsgáltatni. Székelyudvarhelyen ilyenből több is van, némelyik vizét nem is volna szabad fogyasztani, ám erre vonatkozóan semmilyen figyelmeztetés nincs a források mellett, és a közelben lakók rendszerint ezekből isznak, amikor valamilyen fennakadás van a hálózati vízellátással. Ilyen például a Bethlen- és a Tábor-negyed találkozásánál lévő csorgó is, amely közvetlenül az unitárius temető alatt van. „Temető alatt nem lehet ivóvízforrás. Abból nem lenne szabad inni, az nem lehet ivóvíz” – fogalmazott ezzel kapcsolatban dr. Tar Gyöngyi. Ilyen esetben a terület tulajdonosának kell gondoskodnia a figyelmeztető tábláról, ha pedig közterületen van a forrás, akkor ez a polgármesteri hivatal feladata, akárcsak a víz bevizsgáltatása – fejtette ki a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
szóljon hozzá!