
Fotó: Veres Nándor
Nőtt az elmúlt években a Hargita megyéből elvándorló pedagógusok száma, a külföldön munkát vállaló tanügyi alkalmazottak számának emelkedése mellett csupán a célországok változtak az elmúlt években. Jelenleg Anglia és Írország a legnépszerűbb.
2012. november 21., 17:282012. november 21., 17:28
2012. november 21., 17:402012. november 21., 17:40
Az országos szintű helyzetre vonatkozó adatok szerint az elmúlt három évben 40 ezer pedagógus hagyta ott a pályát, vagyis az oktatók tíz százaléka más területen helyezkedett el. Hargita megyében nem kimagaslóan sok a tanügyi pályát elhagyó szakember, de nőtt az elmúlt években elvándorlók száma az egyes szakterületeken amúgy is szakemberhiánnyal küzdő Hargita megyei oktatási rendszerben. Az elvándorlók többsége személyes okokra hivatkozva kér fizetetlen szabadságot, kisebbik részük pedig tanulmányi szabadságot vesz ki, de rendszerint munkát is vállal arra az időszakra. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség adatai szerint a 2009–2010-es tanévben 19-en, az azt követő tanévben már 31-en, az elmúlt tanévben 61-en, idén pedig az őszi tanévkezdés óta már 33-an hagyták ott a tanári pályát hosszabb-rövidebb időre vagy végleg, és a kimutatásban a helyettesítő tanárok nem is szerepelnek.
Az elvándorlók többsége a jobb megélhetéssel kecsegtető külföldi munkák miatt hagyja ott az oktatási rendszert, legnagyobb számban a fiatal pedagógusok, főként a nők mennek el – tudtuk meg Waczel Ferenctől, a megyei tanfelügyelőség humánerőforrásért felelős tanfelügyelőjétől. A fiatal pedagógusok már időskori pszichológiát is tanultak, így nem csak gyerekfelügyeletet vállalnak, gyakorivá vált az is, hogy külföldi öregotthonokban találnak munkát. Ezt a személyes beszélgetések alapján tudják a tanfelügyelőségnél, hiszen a pályát elhagyó pedagógusoknak nem kell pontosan megindokolniuk a fizetetlen szabadságra vagy a felmondásra vonatkozó kérést, elég, ha személyes okokra hivatkoznak. Sokszor már a külföldi munkáltatóval megkötött szerződés és a munkaadó által biztosított repülőjegy birtokában közlik szándékukat, a tanfelügyelőségen pedig megértően veszik ezt tudomásul, viszont az elvándorló pedagógusok többsége is együttműködő, gyakran ők maguk javasolnak helyettesítő tanárt, aki vállalná munkájukat – tudtuk meg Waczel Ferenctől.
Nagyon kevesen jönnek vissza
A humánerőforrásért felelős tanfelügyelő ugyanakkor azt is közölte, a külföldön munkát vállaló fiatal pedagógusok közül nagyon kevesen tértek vissza, ez inkább csak az idősebbekre jellemző, akiknek családjuk van, de rendszerint ők is csak egy-két év után jönnek haza, amikor rendeződött anyagi helyzetük. A szakember a megyei tanfelügyelőségen töltött hét év tapasztalata alapján elmondta, 2007-től ugrott meg a pályát elhagyó pedagógusok száma, 2010-től pedig átrendeződött a célországok sorrendje, azaz Németországot, Ausztriát és Hollandiát megelőzte Anglia és Írország, illetve idén népszerű lett Ciprus is, ott főként a szállodaiparban találtak munkát a jobb megélhetés reményében elvándorló Hargita megyei pedagógusok.
Az oktatási rendszerben dolgozók véleménye szerint a tanügyi pályát elhagyók egy részének – a nehéz megélhetés mellett – abból lett elege, hogy a kormány által korábban beígért fizetésemelést többéves jogi huzavona után sem kapták meg. Tanfelügyelőségi adatok szerint a pályát otthagyó oktatási szakemberek többsége a tanév második felében megy el, így a jövőben várhatóan tovább nő majd az elvándorlás a pedagógusok körében.
Nincs gond
A pályaelhagyás a Hargita megyei oktatásban nem számít jelenségnek, és ez soha nem is öltött olyan méreteket, hogy komoly gondot okozzon a rendszerben – hangsúlyozta érdeklődésünkre Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő. A rendszerből történő kilépésekkel kapcsolatban még elmondta, akik akartak, azok mostanáig nagyjából már elmentek, és akik ezt megtették, azok is igyekeztek ezt a nyári vakáció idejére időzíteni, hogy ne okozzanak fennakadást.
Az országos adatok szerint az elmúlt három évben negyvenezer pedagógus, vagyis az oktatók tíz százaléka tűnt el a rendszerből, ugyanakkor a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége által néhány hónapja készített, a Fiatal tanár élete című felmérés megkérdezettjeinek 41 százaléka biztos benne, hogy öt éven belül elhagyja a pedagógusi pályát, 29 százalékuk pedig még nem döntött. A hivatást váltók 60 százaléka a magánszférában helyezkedne el, 25 százalékuk külföldön vállalna munkát a jobb megélhetés reményében, 10 százalék pedig saját vállalkozást indítana. A válaszadók leggyakrabban az alacsony fizetést, az iskolák gyenge felszereltségét, valamint a pedagógusok iránti tisztelet hiányát említették pályaelhagyási szándékuk fő okaiként.
Az Országos Közoktatási Minőségbiztosítási Ügynökség álláspontja szerint az oktatási rendszer alacsony színvonala részben azzal magyarázható, hogy kevés a megfelelően képzett pedagógus és a végleges állással rendelkező tanár, ugyanakkor keveseket vonz a kutatási pálya. Az okok között az is szerepel, hogy hat tanárból egy pályakezdő, egynegyedük pedig ingázik. Az intézetnél készült számítások szerint az oktatási rendszerben dolgozók körében 30–40 százalékos a fluktuáció.
Aláírták a finanszírozási szerződést a 125-ös jelzésű megyei út Dánfalva és Balánbánya közötti, közel 19 kilométeres szakaszának teljes felújítására. A több mint 217 millió lejes beruházás részeként korszerűsítik az útpályát és hidakat újítanak fel.
A köztiszteletben álló egykori történelemtanár halálhírét a Márton Áron Főgimnázium közölte Facebook-oldalán.
Csíkszeredában is lehet majd számítani drónos és légifelvételes ellenőrzésekre, amelyek célja, hogy beazonosítsák az adónyilvántartásban nem szereplő épületeket. Az adótörvénykönyv módosítása tette lehetővé ezt az önkormányzatok számára.
Motorkerékpár és autó ütközött Csíkkarcfalva kijáratánál, kedden délután, egy személyt kórházba szállítottak.
Végéhez közeledik a Csíkszereda nyugati ki- és bejárata közelében levő Olt-híd újjáépítése érdekében kiírt közbeszerzési eljárás. Idén el is kezdődhetne a munkálat, de ez a tervek elkészítésétől, és a rendelkezésre álló pénztől is függ.
Jelentősen bővül a térfigyelő rendszer Csíkszeredában: a város területén 131 helyszínen 193 térfigyelő kamerát szerelnek fel a következő hónapokban.
Kiskorú által irányított lovasszekér ütött el egy idős férfit szombaton este Kászonaltízen; a tettes elhagyta a helyszínt, de a hatóságok hamar rátaláltak – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságtól.
Elszaporodtak a rágcsálók Csíkszereda egyes részein: főként a városközpontban okoznak gondot a patkányok és az egerek, de más városrészeken is jelen vannak. A szakemberek szerint ellenük csak rendszeres és összehangolt irtással lehet hatékonyan fellépni.
Olcsó kis hangfalat talált a csomagban egy csíkszeredai férfi, miután az interneten szkennert (lapolvasót) rendelt. Azért osztotta meg az esetet, hogy mások ne járjanak hasonlóan, a fogyasztóvédelem pedig tanácsokat adott az ilyen átverések kikerülésére.
Motorok és motorosok százait áldották meg vasárnap délután a Tolvajos-tetőn.
szóljon hozzá!