Népvándorlás kori leletek Szárhegyen

A Gyergyói-medence régmúltjának megismerése szempontjából tavaly nyáron fontos leletekre bukkantak a régészek Gyergyószárhegyen: a Lázár-kastély szomszédságában, a Bástya Társas területén végzett kutatás során egy 3–4. századi épület maradványait tárták fel, illetve népvándorlás kori kerámiára és egy római katonai veretre bukkantak. A kutatás egy 1967-ben végzett ásatás feltárásai nyomán indult, amikor Kovács Dénes és Tarisznyás Márton régész egy 3. századi gót házat, tártak fel  kilenc edénnyel. Leírásaik utaltak egy másik, hasonló épület maradványaira, ez késztette a Tarisznyás Márton Múzeum régészeit arra, hogy éppen itt végezzenek feltárásokat. „A tavaly elkezdett munkát folytatjuk, lévén, hogy a háznak a keleti, illetve a nyugati részét nem sikerült az elmúlt évben feltárnunk. Úgy tűnik, most megtaláltuk a ház nyugati sarkát, emellett pedig találtunk egy külső kemencét és két középkori gödröt. Ezeknek a bontása folyamatban van, ezért egyelőre nem tudunk többet mondani róluk” – számolt be a július eleje óta zajló munka eredményeiről Demjén Andrea régész. Mint elmondta, a feltárások hatalmas eredményt jelentenek tudományos szempontból, hisz a felszínre került maradvány jelen pillanatban egyedi népvándorlás kori leletként jegyezhető a vidéken. „A Gyergyói-medencében a tekerőpataki kincslelet mellett a feltárt szárhegyi település utal a vizigótok jelenlétére. Úgy tűnik, hogy Moldvából jöttek át csoportok, hisz a feltárt kerámia inkább hasonlít a Kárpátokon túlira, mint az ittenire. A település, az eddigi leletek alapján, jóval korábbi, mint a Csíki-medencében vagy az Udvarhely környékén feltárt hasonló települések. A felszínre került katonai veret a 2-3. századra tehető, illetve van néhány olyan edény, ami a népvándorlás kor korai szakaszára, a 3. század végére teszi ennek a településnek a létét” – magyarázza a régész.

Kiadványban teszik közzé a kutatások eredményeit

„Régészeti szempontból a gyergyószentmiklósi múzeumnak óriási lemaradása volt az utóbbi évtizedekben, de most a régészeti osztályunk kiválóan működik. Ennek köszönhetően a Tarisznyás Márton Múzeum most már benne van a tudományos vérkeringésben, az utóbbi évek tanulmányai ezt jól bizonyítják. Terveink szerint jövőben egy olyan kiadvánnyal rukkolunk elő, ami az utóbbi évek régészeti eredményeit összesíti. Hangsúlyosan a pricskei telepet szeretnénk ebben bemutatni, a késő-középkori, újkori lelőhelyről ugyanis sem a gyergyószentmiklósi közvélemény, sem a tudomány egyelőre még nem tud” – mondta Csergő Tibor múzeumigazgató. Hozzátette, az elkezdett régészeti program addig zajlik, amíg az anyagi keretek engedik, illetve amíg azok a tudományos előrelépések megtörténnek, amik a Gyergyói-medence régészeti történetét megismertetik.

Diákok segítik a munkát

A kutatómunkából a hazai diákok mellett külföldi régészhallgatók is kiveszik részüket. Első alkalom, hogy a bukaresti, kolozsvári, jászvásári egyetemek diákjai mellett Norvégiából, Kanadából, az Egyesült Államokból érkeztek régészhallgatók, akik jelenlétével tábor jelleget nyert a tudományos kutatási régészeti kampány. A programba a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Általános Iskola VI-VII. osztályosai is bekapcsolódtak, mindannyian részt vesznek a szeptemberig, különböző helyszíneken zajló ásatásokon. „Reméljük, hogy a kisebb diákokkal úgy meg lehet szerettetni a régészetet, hogy majd, ha oda kerülnek, tisztességesen le fognak tudni érettségizni, és abban is bizakodunk, hogy Gyergyónak meglesznek a következő nemzedékekre azok az elkötelezett régészei, akik majd továbbviszik azt a munkát, amit most újrakezdtünk” – indokolta az általános iskolások bevonását a programba Csergő Tibor. Az egyetemi hallgatók ellátásához, elszállásolásához nagymértékben hozzájárult Hargita Megye Tanácsa, a Tarisznyás Márton Múzeum programját idén 20 ezer lejjel támogatta. A kutatómunkában a Communitas Alapítvány nyújt hathatós segítséget, támogatásával végezhetők el az igen költséges talajradaros felmérések.