1944. szeptember 7-e szomorú nap Gyergyószentmiklós történelmében. 1944. szeptember 7-én hajnalban a székesfehérvári Magyar Királyi 3. Szent István Gyalogezred 159 hazát védő katonája vesztette életét a Gac-oldalban egy szovjet előőrs betörése nyomán. A gyergyói, felszegi emberek a hősöket két tömegsírba temették. 1990-ig nem volt szabad megemlékezni róluk, de mindig voltak bátor felszegi emberek, akik gondoskodtak arról, hogy halottak napján gyertya égjen a hős katonák nyughelyén. Hiába távolították el illetéktelenek a kihelyezett kereszteket, a tisztességes felszegiek generációról generációra adták át egymásnak a hősök tiszteletét. 1990 után gyergyóiak és székesfehérváriak közösen, szabadon emlékeznek meg róluk.

Az itt elhunyt katonák halála nem volt hiábavaló

Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere hangsúlyozta: „Annyi véráldozattal senki sem védelmezte ezt a földet, mint mi, magyarok. Ennek okán gyűltünk ma is össze. Bármerre is mennénk a Kárpát-medencében, néhány kilométer után hősi halott földi maradványai mellett vezetne el az utunk. Emlékművek, temetők állnak ott, ahol a csatákban elesettek megérték könyörületlen végzetüket. Egy gyászos történelmi emlékhely színterén állunk, ahol 69 évvel ezelőtt vér folyt a magyar hazáért. A mai napig titok fedi azt az 1944. szeptember 7-i eseménysorozatot, ami 159 ártatlan magyar ember halálát okozta. Agyonvert, orvul meggyilkolt, életük virágában lévő fiatalok földi maradványait takarja ez a hegyoldal. Egyikük zsebében egy levél lapult, melyben ez állt: Megérkeztünk Gyergyószentmiklósra, ahol a hegyek olyan magasak, hogy a felhők rajtaülnek - nem is sejtették, hogy testük örökre ebben a magaslatban marad, miközben lelkük még magasabbra költözik. Az a tény, hogy velünk vannak a székesfehérváriak, megerősít abban a hitben, hogy az idő nem tudta befedni a múltat, a történelmi igazságtalanságot, és reménykedhetünk abban, hogy az itt elhunyt katonák halála nem volt hiábavaló” - mondta a polgármester.

Haláluk egységbe kovácsolt

„Köszönettel tartozunk azoknak a gyergyószentmiklósiaknak, akik a nehéz időkben is ápolták a katonák emlékét, kockázatot vállalva jártak erre a helyre emlékezni, gyertyát gyújtani. Ez egy olyan dolog, ami ma is megdobbantja az ember szívét” – mondta Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja. „A nemzeti egységet ma már kifejezheti az állampolgárság is, nemcsak nemzetben, kultúrában, érzetben, a hagyományok ápolásában, az emlékezésben vagyunk egyek, hanem állampolgárságban is. Ha próbáljuk a 69 évvel ezelőtti eseményeket megfejteni, akkor nagyon nehéz pontos választ adni arra, hogy mit éreztek át a katonák. Volt-e értelme a haláluknak? A háború borzalmai ezt a kérdést felvetik, van értelmes és értelmetlen halál. Csatában halni meg, bizonyos értelmezés szerint értelmes halál. Mert a katona csatába megy, vállalja, hogy meghal a hazáért. Ez a halál talán más volt, álmukban szúrták le őket. Volt értelme a haláluknak? Annyiban biztos igen, hogy egységbe kovácsolta a székesfehérváriakat a gyergyószentmiklósiakkal, magyart a magyarral” – fogalmazott a főkonzul.

„Miért is kellett a székesfehérvári katonák áldozata, hősi halála? Talán azért is, hogy ma mi mind itt legyünk, megemlékezzünk róluk, azokról, akik meghaltak, áldozatot hoztak a nemzetért. Mi magyarok azért tudunk egységben gondolkozni, mert bárhol legyünk a világon, egyként dobban a szívünk. A székesfehérvári hősök a mi hőseink is” – hangsúlyozta Moldován József parlamenti képviselő.

Portik Hegyi Kelemen főesperes-plébános igeliturgia keretében emlékezett a katonákra, majd arról szólt, hogy érdemes-e szeretetből áldozatot vállalni. „Amit szeretetből másoknak adsz, az örökre megmarad. Használjunk ki minden lehetőséget, hogy megéljük ezt a szeretetet, és fogjunk össze a békéért” – szólította fel a jelenlévőket a főesperes.

Gyergyószentmiklós tér Székesfehérváron

A megemlékezésen közreműködött a Tekerőpataki Fúvószenekar, a Földváry Károly Katonai Hagyományőrző Egyesület. Koszorút helyeztek el a politikai pártok és civil szervezetek képviselői, a székesfehérvári, gyergyószentmiklósi önkormányzat, a Szivárvány alatti gyerekotthonban lakók pedig egy-egy szál virággal emlékeztek a katonákra. Több gyergyói, felszegi lakó virágcsokorral adózott ugyanúgy, mint több évtizeddel ezelőtt. A Gac-oldalban bejelentették: Székesfehérvár Megyei Jogú Város a szörnyű tragédia hetvenedik évfordulóján az itt hősi halált halt székesfehérvári katonák és a sírokat gondozó felszegi asszonyok iránti tiszteletből egy teret kíván elnevezni Gyergyószentmiklósról. Ugyanakkor a székesfehérvári Magyar Királyi 3. Szent István Gyalogezred emlékére a székesfehérváriak egy teljes alakú Szent István-szobrot adományoznak Gyergyószentmiklósnak.