Ki a hibás a katasztrofális érettségi eredményekért?

Egyértelműen kiderült, hogy ahogyan eddig zajlott az érettségiztetés, az nem jó – mondta el a kérdés felvetése után Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő, de azt is közölte, hogy a gyenge eredmények okai nagyon sokrétűek és szerteágazóak, és csak sok más kérdés megválaszolása után lehetne az alapkérdésre választ adni. Miért van az, hogy tizenkettedik osztályt ötös, hatos, hetes átlaggal befejező diákok az érettségin hármas, négyes jegyekkel megbuktak? Miért kell tudnia egy szakközépiskolás tanulónak integrálni, deriválni vagy irodalmi elemzéseket írni, egyáltalán miért nincs alkalma kilencedik, tizedik osztály után egy olyan iskolarendszert választani, amely nem érettségivel, hanem egy másfajta záróvizsgával fejeződik be? Miért nem vesznek részt a diákok a tanárok által tartott érettségi felkészítőkön, miért van az, hogy ezeken osztályonként mindössze három, négy, de legjobb esetben is csak tíz, tizenegy végzős vesz részt? Miért olyan sok a líceumokban, főként a szakközépiskolákban az igazolatlan hiányzás? – sorolja a felmerülő kérdéseket a főtanfelügyelő.

Bartolf Hedvig szerint a problémára az egyik megoldás a többszintű, szakmai érettségi bevezetése lenne, értesüléseik szerint a vizsgarendszer módosítása hamarosan meg is történik. Noha a szakiskolákhoz képest az elméleti líceumokban nem olyan siralmas az átmenési arány, de ott is szükség lenne a tantervek egyszerűsítésére, ugyanis már mindenki számára kiderült, hogy sok fölösleges tananyagot kell elsajátítsanak az ott tanulók, tehát olyan ismereteket, amelyek nem szükségesek a mindennapi boldogulásukhoz, és legfeljebb akkor tudják hasznosítani, ha továbbtanulnak – fejtette ki a főtanfelügyelő. Ami a tanfelügyelőség saját eszközeit illeti, az új érettségi módszertan megjelenését követően egy intézkedési tervet dolgoznak majd ki – Hargita megye speciális helyzetére alkalmazva –, amelybe akár két próbaérettségi (mindkét félévben egy-egy) megszervezése is bekerülhet az eddigi egy próbavizsga helyett, annak érdekében, hogy a jövő évi érettségin jobbak legyenek a Hargita megyei eredmények – mondta el kérdésünkre Bartolf Hedvig.

Újabb kérdőjelek

A pótérettségin matematikából buktak el legtöbben, ezért Hodgyai László szaktanfelügyelőt is megkérdeztük, de a kérdés ez esetben is továbbiakat eredményezett. Már az is kérdéses, hogy tényleg gyengék-e az idei érettségi eredmények – mondta a szaktanfelügyelő. Ha figyelembe vesszük például azt, hogy néhány évvel ezelőtt testnevelésből is lehetett érettségizni, vagy hogy az akkori szóbeli vizsgákon még jegyeket kaptak a vizsgázók, és sokakat ez segített hozzá az átmenést jelentő átlageredmény eléréséhez, akkor az említett érettségiken elért eredmények nem is számítanak annyira jóknak – fejtette ki Hodgyai László.

Az idei eredmények megítélése nézőpont kérdése, ha úgy tekintjük, hogy egy végzős generáció minden tagjának érettségije kell legyen, akkor valóban gyengék az eredmények. Ha viszont úgy értelmezzük, hogy voltaképpen csak a továbbtanulni vágyóknak kell meglegyen az érettségijük, és hogy az érettségizők 35 százaléka továbbtanul a sikeres vizsgát követően, akkor az egy jó arány – magyarázta a szaktanfelügyelő. Ugyanakkor azt is elmondta, sajnos a diákok is felkészületlenebbek, mint a korábbi évek évfolyamai, de ez sem elsősorban az ő számlájukra írható. Ugyanis például matematikát heti 5 órában oktattak húsz évvel ezelőtt az 5–8-as évfolyamok tanulóinak, de ez mostanra heti 4 órára csökkent, a szaklíceumokban pedig 5-ről 3 órára, a tananyagmennyiség viszont ugyanaz maradt, és így jóval kevesebb idő jut a gyakorlásra, ami szintén kihat a diákok felkészültségére – mondta el Hodgyai László.

Rendszerhiba

A szakiskolai helyek száma alacsony, és ez olyan tanulókat kényszerít líceumi osztályokba, akiknek többsége a kisérettségin ötösnél kisebb jegyet ért el, olvasási, számolási, szövegértési nehézségekkel küzdenek, így sokuknak nem líceumban, hanem felzárkóztató osztályokban lenne a helyük – mondta el Szakács Paál István, a Bányai János Műszaki Kollégium igazgatója a kilencedik osztályban elvégzett felmérések alapján. A gyenge érettségi eredmények okait firtató kérdésünkre elmondta, ez elsősorban az oktatási rendszer hibája, hiszen ezek a diákok négy évig olyan tantárgyakat tanultak, amelyeknek az alapjait korábban nem sajátították el, így nem is értették a tananyagot. „Olyan tantárgyakat tanítottunk nekik napi hat-hét órán át, amelyeket nem volt hogyan megtanuljanak” – fogalmazott az igazgató, hozzáfűzve, hogy eközben az érettségin ezek a diákok is ugyanolyan követelményeknek kellett megfeleljenek, mint jobb képességű, elméleti líceumos diáktársaik. A diákok hozzáállásával is óriási problémák vannak, hiszen egyetlen érettségi felkészítőn sem jelentek meg, ez viszont szintén arra vezethető vissza, hogy elképzelhetetlennek tartották azt, hogy a hatalmas mennyiségű tananyagot meg tudják tanulni – tudtuk meg az igazgatótól, aki egyébként azt is nagyon  nehezményezi, hogy az érettségin csak hatos átlaggal lehet átmenni.

Egyébként az ipari iskolák tanulói nagy előnyben vannak az elméleti iskolák tanulóival szemben, hiszen ha meg is buktak az érettségin, szakvizsgájuk mindegyiküknek sikerült, így elhelyezkedhetnek a munkaerőpiacon, különösen a bányais diákok, hiszen a faiparban és textiliparban is munkaerőhiány van – fejtette ki Szakács Paál István. Az iskolaigazgató a többszintű érettségi bevezetésével kapcsolatban problémásnak véli a szülők ambícióit, akik mindenképpen olyan érettségit szeretnének gyermeküknek, amellyel az továbbtanulhat, mert semmiképpen nem szeretnék, hogy kétkezi munkával keresse meg a kenyerét, pedig a jó mesteremberek nagyon keresettek, külföldön is jól megfizetik őket, és ha jó szakemberek, itthon is jobban kereshetnek, mint például egy kezdő középiskolai tanár.

„Valahogy lesz”

A cikkünk címének adott kérdésre csak egy idén érettségizett diáklány adott egyértelmű választ. Szerinte legfőképpen az érettségizők a hibásak az idei eredményekért, mert a többség – beleértve magát is – a „valahogy lesz, valahogy úgyis megoldjuk” jelmondattal kezdte el az érettségit. Kevesen vették komolyan, sokan még azok után sem szedték össze magukat, hogy pótérettségire kényszerültek – mondta el a diáklány. Persze vannak, akik odatették magukat és tanultak, de a többség inkább csak reménykedett abban, hogy átmegy – fűzte hozzá. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a szigorított érettségi és a megfigyelőkamerák folyamatos stresszt jelentettek, nem volt kellemes érzés azzal a tudattal vizsgázni, hogy folyamatosan figyelik őket. A tanárok hozzáállásával kapcsolatban azt gondolja, ők mindent megtettek, amit tudtak, de talán jobban a diákok értésére adhatták volna, hogy mennyire komoly és szigorú lesz az érettségi – véli a diáklány.

A múlt héten befejeződött pótérettségin a nem végleges eredmények szerint 22,32 százalékos az átmenési arány. Ez a júniusban elkezdődött érettségi 30,25 százalékos átmenési arányával összesítve sem sokkal haladja meg a negyven százalékot, azaz a 2869 vizsgázóból csak mintegy 1250-nek sikerült az érettségije, de több mint 1600-an megbuktak.