Minden évben a Hargita Megyei Művészeti Népiskola elsőéves diákjai ellátogatnak Gyergyószentmiklósra, megtekintik az úrihímzéskiállítást. A Gránátalma Egyesület célja ugyanis a kézimunka iránt érdeklődőkkel megismertetni a legmagasabb szintű szabad rajzú hímzéseknek azt a csoportját, amely az úrihímzésben csúcsosodott ki. Itt tekinthetők meg Erdély-szerte a legszebb tűfestékesek, nem csoda, ha a Gránátalma-alkotások immár a székely értéktár részét képezik.

A szombati rendezvényre is sok meghívott érkezett, a gyergyóiakon kívül Udvarhely, Csíkszereda, Felcsík térségéből. A gránátalmások tagtoborzásnak is szánják a bőséges programot, hogy az alkotások ne kis régiókban külön-külön készüljenek – jelezte Kisné Portik Irén néprajzkutató, az egyesület vezetője.

„Remélhetőleg hamarosan észhez fog térni a szárhegyi Lázár-kastély örökös csapata, és át fogják engedni Európa legkeletibb reneszánsz műemlékét annak a reneszánsz kultúrának, amelynek megtekintésére érdemes lesz megállni az autóbuszoknak. Olyan látványosság lenne, amihez foghatót máshol nem talál az ember. Az a csodálatos képtár sincs lebecsülve előttünk, Európa legrangosabb kortárs képzőművészet-gyűjteménye megérdemli, hogy egy modern épületet kapjon, és minden alkotás a maga helyén, a maga pompájában érvényesüljön. Ez nem a mi dolgunk, ellenben minden olyan szándék, ami az úrihímzések családját gazdagítani szeretné, magunkénak valljuk. Öröm számunkra, hogy most készül a századik úrihímzés-kézimunkánk, a táborunkban kívánjuk bemutatni a közönségnek.”

A nap során bőséges programkínálat volt: a Sándor-házban megtekintették a Gránátalma úrihímzés-kiállítását, majd az örmény katolikus templomban a régi miseruhákat vették szemügyre azzal a céllal, hogy a helyi mintakincset is beépítsék alkotásaikba, öltözeteket is készítsenek a jövőben. Végül a Koronában vetítéssel egybekötött előadás volt az úrihímzés újraélesztésének fontosságáról. Az elkészített hímzések kiértékelése, majd a kötetlen beszélgetés alkalmat adott a tervezésre is.

A vendégeket a gránátalmások „egyenruhában” fogadták. Erre az alkalomra készültek el a mellények, ingek és szoknyák, természetesen rajtuk gránátalmás hímzéssel. Kisné Portik Irén elmondta, szándékuk, hogy minden hímzőasszonynak legyen ilyen uniformisa, és úgy gondolja, nincs messze az az idő, amikor háromjegyű lesz a csapattagok száma. „A gránátalma motívumát használtuk, kihagyni nem lehetett. A sok csigavonal pedig azt a lelkiséget hivatott tükrözni, ami az élet születése, titka és bonyodalma. Ebben a bonyodalomban a Gránátalma Egyesület az úrihímzés továbbéltetését és újrateremtését vállalja. A megvalósítás szándéka és titka lett ebbe a mintába belevarrva” – tudatta a néprajzkutató.