Helyzettisztázó alfalvi falugyűlés

Az alfalvi önkormányzat öt hónapos tevékenységéről számolt be Gáll Szabolcs polgármester, a földosztó bizottság összetételét vitatták meg, majd a következő négy év lehetőségeit latolgatták az alfalvi Petőfi Sándor Művelődési Házban egybegyűltek, hozzávetőleg száz érdeklődő.

Beszámoló öt hónapról

Tökéletes rendszer nincs, hibák adódnak, ezek megoldása érdekében pedig beszélnünk kell róluk – nyitotta a gyűlést Alfalu polgármestere. Elmondta, megbízatásának kezdete óta a községben sikerült folytatni a vízvezetékrendszer-bővítést és a csatornázást, átemelő pumpát vásároltak Borzontra. Útjavítások történtek, folyamatban is vannak, a mezei utak járhatóságáért is tettek lépéseket, ugyanakkor a központi parkban sikerült sétányt létrehozni, út menti földes részt lekövezni, így a gyalogosoknak biztonságos közlekedési helyeket biztosítani. A korábbi községvezetés által elindított 322-es programot befejezték, a fennmaradt összegből két utat leaszfaltoztak, és újabb pályázatokat írtak, a LEADER-programtól várnak segítséget orvosi rendelő korszerűsítésére, tűzoltó-felszerelésre és a borzonti volt postaépület felújítására, ugyanakkor az elvégzett munkák utáni tartozásból is sikerült törleszteni.

Mint kiderült, a közműrendszer, bár új, nem tökéletes, lakossági panaszt tolmácsolt Pál Imre, miszerint például a rendszer hibájából kút telt fel szennyvízzel. Bege László alpolgármester a helyzet kettősségére világított rá: igaz, hogy a rendszer nem tökéletes, de a szolgáltatást igénybe vevők magatartása is változásra szorul: a tisztítóaknában facsutakot találtak, a pumpa leállását egy alkalommal nagy mennyiségű rongy okozta. Kérte, használják rendeltetésszerűen a közműrendszert. Ugyancsak a lakossággal közösen lehet elkerülni az aszfaltozott utak állapotának rohamos romlását: a szabálytalanul behajtó teherautókról értesíteni kell a községi elöljárókat, és szintén lakossági feladat, hogy egymás birtokát tartsák tiszteletbe.

Lehet földosztó bizottság

E falugyűlés napirendj-én is szerepelt a földosztó bizottság összetételének megvitatása. Kiderült ugyanis, hogy a prefektusi hivatal által elfogadott bizottság összetételével a lakosság egy része nem ért egyet. Kifogás hangzott el Kiss Károly ellen, ugyanakkor nehezményezték, hogy két, román anyanyelvű, nem alfalvi is tagja a bizottságnak prefektusi hivatali intézkedés alapján. Nem nacionalizmus – hangoztatták a felszólalók, csak azt nehezményezik, hogy a két személy nem vesz részt az üléseken, ha jelen lennének, akkor viszont az ülés nyelvét kellene románra váltani, ami nehézkes a színmagyar település lakóinak. Kiderült, az alfalvi több mint egy tucat erdész közül senki nem jelentkezett, hogy vállalná a bizottsági munkát, mi több, a falugyűlésen sem jelentek meg. Miután hosszasan próbálták megfejteni, miért nincs ember, aki a közösség érdekében szívvel-lélekkel vállalná a munkát, telefonon sikerült egyeztetni Nagy Hunorral, aki igent mondott a felkérésre. Gáll Szabolcs polgármester ígéretet tett, indoklást kér a prefektusi hivataltól, miért kell a bizottság tagja legyen az általuk javasolt két személy, és van-e lehetőség magyarul értő személyekkel való kicserélésükre.

Lehetőségek és kételyek

A falugyűlés vendége volt Moldován József képviselőjelölt, így a közelgő országos választásokról is szó esett. A község polgármestere mérlegelésre biztatta a lakosságot: annak tudatában döntsék el, mennek-e szavazni decemberben, hogy tudják, segítségre akkor számíthatnak, ha ők is segítő kezet nyújtanak. Az RMDSZ-es jelölt szólt arról, milyen veszéllyel fenyegeti a magyarságot, ha nem jut be a parlamentbe. A megosztásról beszélt, majd az alkotmánymódosításról és az ország újrafelosztásáról, mely veszélyes lehet, ha képviselet nélkül marad a magyarság, nem szólhat bele a döntéshozatalba. Volt, aki nyíltan kijelentette, nem bízik meg már az RMDSZ-ben, többen is megpendítették, nem vették jó néven, hogy Gáll Szabolcs függetlenként szerzett polgármesteri mandátumot, nemsokára pedig RMDSZ-elnök lett. „Megvezettek minket” – így jellemezte Koncsag Pál a történteket.

Gáll Szabolcs – tiltakozva a megvezetés ellen – elmondta, RMDSZ-színekben akart községvezető lenni. Ennek akadálya az volt, hogy György Istvánt nem sikerült meggyőzni, lépjen vissza. Függetlenként indult, ám ahol lehetett, jelezte, ő az RMDSZ lojális partnere. Elnök sem jókedvéből lett, hanem azért, mert akár most, a földosztó bizottság összeállításánál, nem akadt, aki szívesen vállalta volna a feladatot. „Helyi RMDSZ-elnöknek lenni nem karrierépítés, hanem feladatvállalás. Ha van egy jelentkező, uraim, aki átvállalja a munkát, én holnaptól átadom!”

Míg egyesek szerint Moldován jelenlétével „a falugyűlés kampányüléssé degradálódott”, voltak, akik örvendtek a jelölt jelenlétének, kérdéseket intéztek hozzá. Balázs József kéréssel állt elő: ne csak jó törvények meghozatalára törekedjenek, hanem a betartatást is kövessék nyomon. Segítsenek abban is, hogy ne maradhasson erdő nélkül a székelység, gátolják meg, hogy erdeinkről elhordják a fát.