Fúvósutánpótlás a Gyergyói-medencében

A Harsona tekerőpataki fúvószenekar neve cseng legközismertebben Gyergyó térségében, bár majd\' minden településnek vannak fúvósai. Tekerőpatakon a zenekarvezető György Róbert sokak igényét fogalmazta meg Hargita Megye Tanácsa felé, segítséget kérve az iskolában egy fúvósosztály létrehozásában.

„Most 40-45 gyerek furulyázik Tekerőpatakon, ők Kolumbán Csilla tanárnő vezetésével furulyás kör keretében tanulnak. Ennél nagyobb az igény, az lenne jó, ha rendszeresen érkeznének különböző fúvóshangszeren tanító tanárok, összeegyeztetnék, hogy az iskolába járó, ugyanazon a hangszeren játszó gyerekeket egy adott órában oktatnák. A gyakorlást otthon oldanák meg a gyermekek” – sorolja az immár több hónapos terveket György Róbert. Azt is tudják, hogy öt-nyolc osztályosokat kívánnak képeztetni, 10 éven alul nem ajánlott a fúvóshangszeren játszás, a szervezet még kell fejlődjön hozzá. A cél nem csak az, hogy a tekerőpataki gyerekek megtanuljanak hangszeren játszani, sürgető az utánpótlás-keresés a Harsonában. „A Harsonában húszan vagyunk, a legfiatalabb 34 éves, a legidősebb Kádár Pista bácsi már betöltötte a 80 évet; öregednek ki” – mondja a zenekarvezető.
Az 1937-ben alakult tekerőpataki fúvószenekar még kell várjon az utánpótlásra. Reményeik, hogy a tanévnyitóval egy időben elkezdődik a fúvósoktatás is, nem teljesültek. Az okok sokrétűek, többszereplős megoldásra van szükség.

Boboly Csaba, a megyei tanács elnöke e kérdés kapcsán elmondta: „Megyei szinten elkészítettünk egy stratégiát a tanács alárendeltségében tartozó művészeti népiskolán keresztül, azt szeretnénk elérni, hogy minden térségben beinduljon a fúvósoktatás. Különböző eseményeinken a fúvósokra szükség van, ők biztosítják a minőségi zenét, ha megfelelő szakmai felkészítőn vettek részt. Kell számukra egy elismerés is, a tudásuk igazolási okirat, mert ez egy szakma, ki tudja, életükben még hányszor veszik hasznát”. A tanácselnök szerint mindenképpen csak partnerségben valósítható ez meg, kalákarendszerben: „a megyei tanács a népiskola által biztosítja a pedagógusokat, kellenek a községekből jelentkezők, tanulni akarók, a képzés helyszínéről a helyi tanács kell gondoskodjon, a közösség pedig pénzt kell áldozzon hangszervásárlásra” – jelentette ki Borboly, hozzátéve: „Én is benne voltam a csomafalvi rezesbandában, tudom, mit jelent a tanulás, gyerekeknek a rendszeres gyakorlás, iskolán kívüli tevékenységként is igen fontosnak tartom”.

A tekerőpatakiak közbirtokosság, helyi vállalkozók és önkormányzat támogatásában reménykedik, ez venné le a szülők válláról a költségterhek egy részét, ugyanis a hangszervásárlás nem aprópénzbe kerül. Nem tudják mikor, de mihamarabb beindítanák az oktatást – tájékoztatott György Róbert.

Hasonló kezdeményezések vannak a medence más településein is. Danguly Ervin a szárhegyi fiatalságnak szervezne fúvósoktatást, a tekerőpatakiakkal folytat tárgyalásokat a képzés módjának ügyében. Gyergyószentmiklóson is toborozzák a diákokat, saját rezesbandát szeretnének, mint hajdanán volt. Remetén már jelentkezett egy tanár, akinek bérét az önkormányzat biztosítaná, iskolában tanítaná a diákokat. Laczkó-Albert Elemér polgármester elmondta, a tanév első szülőértekezletén terítékre kerül e lehetőség is, majd kiderül, milyen igény mutatkozik. A népiskola nyújtotta keretre ők is igényt tartanának, amennyiben lehetőség van a tanárok biztosítására, az tehercsökkentés lenne az önkormányzat számára.