Ceppel: az újratanulandó örökség

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején rendfenntartó csapatok érkeztek Erdélybe, s mint sok más területen, a mulatságokban is érezhető volt hatásuk. Valcer és polka táncfiguráik beépültek a gyergyói táncba – így született a ceppel. „Ez 12-15 figurából álló tánc, kicsi dallamocskák, melyeket egymás után húznak, az emberek párba állva, egy nagy körben táncolnak. Érdekes, ahogyan a kifinomult német mozgás találkozik a székely darabossággal. Szól a keringőszerű dallam, az emberek beledobogtatnak” – érzékeltette szóban a táncot Sólyom Csaba, a Katorzsa Néptáncegyüttes tagja.

A polgáriasodás „áldozata” lett a ceppel

Öregek emlékeznek arra, hogy hajdanán, miután a ceppelt elmuzsikálták, eltáncolták, lezárult a mulatság, még ráadást sem szabadott kérni. Sokszor verekedés tört ki a tánc miatt, a bálozók egy része követelte a zenészektől a ceppelt, mások pedig, tartva attól, hogy ez a mulatság végét jelentené, erőszakhoz folyamodva szegték kedvüket a „rendbontás” kezdeményezőinek.
Ötven-hatvan évvel ezelőtt ez még így járta, a ceppel figurái azonban a polgáriasodás folyamatával feledésbe vesztek. A tánc, a muzsika mára csak elvétve lelhető fel, a forrásokat igyekeznek megkeresni a katorzsások, hogy hiteles formájában tanulhassák, taníthassák újra a főként Gyergyó vidékén meghonosult lépéseket.

A népdalokat is újra kell tanulni

A népdalok, a néptánczene terén is van, mit újratanulni – állítja Sólyom Csaba, hozzátéve, a Katorzsa Néptáncegyüttesnél már elkezdődött ennek is a folyamata. A Magyar Zenetudományi Akadémia archívumában fellelhető kottákból, Molnár Antal, Kodály Zoltán és Bartók Béla gyergyói népdal- és tánczenegyűjtéseiből tanulnak. „Száz év alatt annyira átalakult a népdalkincsünk, hogy mára már elfeledtük az érdekes szép dallamokat” – mutatott rá Sólyom. Örömmel nyugtázza, hogy Újfaluban az erre fogékony gyermekek, fiatalok már több régi népdalt megtanultak, ezekből egy csokorra valót elő is adtak a szombati rendezvényen.

Katonadalok is felcsendültek a találkozón a szárhegyi Danguly Ervin előadásában, népzenével járultak a műsorhoz a csomafalvi citerások és az újfalvi Pünkösdi Rózsa Citeraegyüttes, a remetei Sirülő Néptáncegyüttes előadásában gyergyói táncokat követhetett végig a közönség, a Mocorgó Néptáncegyüttes pedig a csomafalvi ceppellel mutatkozott be.

Közösen járták el a ceppelt

A szervezők emléklapot adtak át a „régi ifjaknak”, sorra szólították színpadra azokat, akik 50–60 évvel ezelőtt táncolták a ceppelt. A találkozó, akárcsak a hajdani mulatságok, ceppellel zárult, fellépők és nézőközönségük együtt járta el a hajdani mulatságok zárótáncát. A következő mulatságra nem kellett sokáig várakozni, este ugyanis ismét felcsendült a zeneszó az újfalvi kultúrházban, táncházban mulatott tovább mindenki, kinek kedve úgy tartotta.

A rendezvényt Hargita Megye Tanácsa, Gyergyóújfalu önkormányzata, helyi vállalkozók és magánszemélyek támogatták.