Gyárfás Jenő emlékezete a székelyudvarhelyi múzeumban

Fotó: Wikipédia

A januárban megnyitott a Magyar festészet remekművei – Válogatás a Kultúrpalota kincseiből című képzőművészeti tárlat sikerén felbuzdulva, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum újabb klasszikus képzőművészeti tárlattal várja a látogatókat: ezúttal Gyárfás Jenő néhány kevésbé ismert alkotását tárják a közönség elé.

Kovács Eszter

2018. augusztus 15., 17:252018. augusztus 15., 17:25

2018. augusztus 15., 17:302018. augusztus 15., 17:30

Az In Memoriam Gyárfás Jenő című kiállítás által, melynek anyaga a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményéből származik,

nyomatékosítani szeretnék az intézmény azon szándékát, hogy az erdélyi közgyűjteményekben őrzött értékes képzőművészeti állományt elérhetővé tegyék a székelyudvarhelyi közönség számára.

A kevésbé ismert alkotások

Gyárfás Jenő művészete ugyan leginkább Sepsiszentgyörgyön ismert, ahol a nevével fémjelzett képtár gyűjteménye szép számban őrzi a művészegyéniség alkotásait. A székelyudvarhelyi kiállításon elsősorban a művész eddig ismeretlen vagy kevésbé ismert munkáit mutatják be. A nagy kompozíciókhoz (Tetemrehívás, Gábor Áron halála) készített tanulmányok,

kisebb tájképek, portrék, csendéletek – amelyeket az elmúlt években sikerült szakszerűen restaurálni – kiváló „műterem-darabjai” a magyar festészet egyik legnagyobb alkotója életművének

– közlik a szervezők a tárlatról.

A Gyárfás Jenő 25 festményét, valamint személyes tárgyait bemutató kiállítást – a munkaszüneti napok okán – ezúttal

szombaton, azaz augusztus 18-án, délután 6 órakor nyitják meg a Haberstumpf-villában.

A részvevőket Orbán Balázs önkormányzati képviselő, valamint a műtárgyakat kölcsönző intézmény fenntartójaként, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszönti. A tárlatot Varga Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója nyitja meg, a házigazda pedig Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum vezetője. Az eseményen közreműködik Boldizsár Szabolcs fuvolista is. A tárlat október 25-éig lesz látogatható a múzeumban.

Az alkotóról
Gyárfás Jenő (Sepsiszentgyörgy, 1857. április 6. – Sepsiszentgyörgy, 1925. december 3.) magyar író, festő és grafikus. Pesten tanult a Mintarajziskolában (1873–1877), rajz- és festői tanulmányait Münchenben folytatta (1877-1880). Hamar kitűnt az arcképfestészetben, még 1880-ban megfestette Münchenben Karlovszky Bertalan fiatal festőművész portréját, amely remekbe sikerült. Életképeivel Münchenben, Pesten és Bécsben is sikere volt, de vevőre vagy mecénásra nem talált. Megélhetését úgy tudta biztosítani, hogy pesti képes folyóiratok számára készített illusztrációkat. 1882-ben állami ösztöndíjjal eljutott egy rövid itáliai tanulmányútra, de ezután rajztanári állást vállalt szülőhelyén, Sepsiszentgyörgyön, s ezzel a lépésével mintegy kikerült a fővárosi művészeti élet vérkeringéséből. Vállalt arcképfestést, könyvillusztrálást, s történeti képeket festett, az 1896-os millenniumi kiállításra V. László király esküje című festményével készült. Írt ódákat, drámákat, románcokat, balladákat, mindezeket maga illusztrálta. Kivette részét az Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képben című monumentális kiadvány illusztrálásában, továbbá számos díszoklevelet tervezett és festett a különböző ünnepi alkalmakra. Igen foglalkoztatott festő és grafikus volt Erdélyben. Idősebb korában szembetegség és családi gondok nehezítették életét. Az akadémikus és történeti festők sorába tartozik, de több is annál, portréin kitűnik jellemábrázoló képessége, tusrajzain finom vonalvezetés, oldottabb festőiség jellemzi (pld. Jairus lányának feltámasztása c. képén). Nagy festői tehetségről és iskolázottságról számot adó portréi, valamint bibliai, irodalmi, történelmi ihletésű képei és életképei vannak. Fő műve, legszebb alkotása a Tetemrehívás 1883-as végső változata, Arany János azonos című balladájának zárójelenete. Gyárfás e művét Pesten kezdte el festeni, s Erdélyben fejezte be, de hálából az állami ösztöndíjakért, a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, onnan került aztán a múzeumok szakosodása révén a Magyar Nemzeti Galériába. Történelmi képei szolgálták a nemzeti tudat ébrentartását (pld. II. Rákóczi Ferenc, Gábor Áron halála a kökösi csatában, Kossuth Lajos), más képei a dualizmus rendszerével való megbékélésre (pl. I. Ferenc József császár, Erzsébet királyné, Deák Ferenc) késztettek. Alkotói tehetségét azoknak adta vissza, akiktől ő származott. Műveit a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő Képtára és a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. (Forrás: mng.hu)