Garda Dezső történész két újabb művét ismerhette meg az olvasóközönség
Zsúfolásig telt a gyergyószentmiklósi városi könyvtár díszterme, és sokan az előtérből figyelték, hogy mi hangzik el Garda Dezső kettős könyvbemutatóján. A gyergyószentmiklósi közbirtokosság története és Gyergyó kulturális értékei című műveket ismerhette meg az olvasóközönség, a történész 24. és 25. könyvét.
„ Ameddig mások – még magyar ajkú politikustársai is csak óvatosan, takaréklángon égve, érdekeiket percig sem veszélyeztetve – tapogatóztak a székelység számára oly fontos intézményrendszer – mint a közbirtokosságok és az erdőtulajdon – visszaszerzésében, a közbirtokosságok újólagos jogaikba helyezése érdekében, addig ő politikusként (is) mindent megmozgatva küzdött értük” – emlékeztetett Bajna György, a könyvek méltatója.
A kutatómunkát – e kérdésben – hivatalosan 1992-ben kezdte meg, beszélgetései az idősekkel már addig sok mindent körvonalaztak, ami aztán eltökéltségét csak növelte, hiszen az önrendelkezés tántoríthatatlan híveként pontosan tudta, hogy mi minden szükséges annak kivívásához, majd életben tartásához.
Ezek között pedig ott van a vagyonközösség, annak a sajátos büszkeségnek a forrása is, ami a gazdaembert olyankor legyinti meg, amikor arra a kérdésre kell válaszolnia, hogy mivel is rendelkezik, egyáltalán a maga ura? A gyergyószentmiklósiak – még így, több száz hektár erdő helyzetének tisztázása után, de visszaszolgáltatása nélkül – Székelyföld egyik legjelentősebb közbirtokossága tagjaiként válaszolhatnak e kérdésre” – folytatta a méltató. A könyv üzenet is – fogalmazott Bajna György. „A közösség pontosan tudta, majd megőrizte, hogy ki mire képes, hiszen a csalafinták utódai is érezhették, érezhetik, hogy valaki eljátszotta már a családból a bizalmat, illetve azt, hogy nem a szerény anyagi háttér a szégyen, hanem a becstelenség.”
Gyergyó kulturális értékei
„Amikor idegen érkezik a városba, sokszor tanácstalan a hirtelen megkérdezett, mert nem jut szinte semmi az eszébe azokból, amelyek értéket képviselnek, amik gazdagítják, növelik jó hírnevünket.
Bár hajlamosak továbbra is 111 éves városi rangról mesélni, még az idegenvezetők is,
Garda mindig hozzátesz még 300 esztendőt, s visszautaztat egészen Rákóczi Zsigmond fejedelemig, aki 1607 decemberében olyan kiváltságokkal és szabadságokkal ruházza fel a szentmiklósiakat, amelyek más királyi városok, mezővárosok lakóit is megilletnek: Lucza szűz és Mártyr ünnepén egy-egy országos vásárt tarthatnak itt.
Az a bizonyos fejedelmi döntés aztán lépes méznek bizonyult a fejlődés szempontjából, hiszen jelentős örmény közösséget csalogatott ide, akik pedig nem csak kereskedők, de számos szakmában kitűnő kézműveseknek is bizonyultak, s az 1640-es évektől tagadhatatlan szerepet vállaltak a település fejlődésében. Több mint 25 oldalon olvashatjuk az örmény atyafiak felette hasznos voltát a város fejlődése szempontjából.
A történész tehát nem vádolható azzal, hogy nem tiszteli eléggé az örmény közösséget, hiszen a helyi székelység történetét hasonló terjedelemben tárgyalja.
„Az épített örökség is fontos helyet kap a könyvben, az utolsó 60 oldal a környező településekről ad rövid, magvas ismertetőt. Nyilván sok minden beleférne még, de a szerző az olvasóra gondolva inkább a legfontosabb értékek, az akár rögvest be is mutatható értékek mezsgyéjét célozta meg. Mintegy alapot rakva egy majdani háznak, a város és a környező települések történelemkönyvének” – mondta el méltatásként Bajna György.
Garda Dezső köszönetet mondott mindazoknak, akik könyvei megjelenésében segítették, de azoknak a volt diákjaiknak is, akik Gyergyó története fehér foltjainak feltárásához levéltári kutatásokkal, vagy más módon hozzájárultak.
24h
