Felújították a kórházi kápolnát Udvarhelyen

A nem nyilvános kápolna a mindenkori, kórházi ápolásra szorulók lelki igényeit szolgálja – mondta el az áldó szertartás elején Mátyás Károly székelyudvarhelyi főesperes-plébános. Néhány önkéntes asszony viszont bejár: előimádkozást vezetnek, illetve szépítik a miséző helyet.

A kórházi kápolna múltja

A kerület főespereseként hálát mondott, hogy az 1990-es évek hajnalán Fehér István orvosigazgató, a néhai Kovács Sándor akkori székelyudvarhelyi főesperes-plébános és a közelmúltban elhunyt Szentannai Dénes főorvos a városi kórház mindenkori betegei számára kialakítottak az intézményben egy olyan helyiséget, ahol szentmisét mutathattak be a katolikus papok, és istentiszteletet tarthattak a református, illetve unitárius lelkipásztorok. Időközben fokozatosan fejlődött a katolikus kórházi lelkigondozói és lelkészi szolgálat is. Kádár Miklós több mint tizenöt éve, az egészségügyi intézmény alkalmazottjaként végzi a kórházpasztorációt.

A főesperes köszönetet mondott Lukács Antal menedzser-igazgatónak, hogy a közelmúltban megújult az adminisztratív épület és benne a kápolna.

– sorolta. A napi kórházpasztoráció részeként heti három alkalommal mutat be ott szentmisét Kádár Miklós, és heti egy-egy alkalommal tart unitárius istentiszteltet Katona Dénes kórházlelkész, illetve Bereczki-Orbán Zsolt beszolgáló református lelkipásztor.

Mátyás Károly főesperes köszönetet fogalmazott a kórház munkaközösségének, hogy jó szemmel nézik a kórházlelkészi tevékenységet: értük ajánlották fel a kápolnaszentelő, főpásztori szentmisét. Remélve, hogy a jövőben is sok beteg talál lelki vigaszra benne, megtapasztalva, hogy Krisztus útja a kereszt útja.

Legyen olyan, mint a szív!

Tamás József püspök elmondta, huszonkét éves főpásztori tevékenysége alatt ez a második alkalom, hogy kórházi kápolnát szentelhet – az első Kézdivásárhelyen történt. A püspök sajnálatát fejezte ki, hogy

A szertartás során a főpásztor azért imádkozott, hogy a kórházi szent hajlék igazi erőforrást jelentsen a betegek, orvosok, ápolók és mindazok számára, akik vigaszt keresnek. Kívánta, Isten áldása kísérje a gyógyításban részt vállalók hivatásgyakorlását.

Szentbeszédében kifejtette, a kápolna a velünk maradó Jézus szeretetének, jelenlétének a jele. Áldás és erőforrás a betegek számára, akik leginkább rászorulnak a vigaszra. Meghitt környezetben tudják kérni Istent, és segítségért hozzá folyamodni. Akik pedig az Atyához tartanak, felkészülhetnek arra az útra, ahol Isten hazavárja őket. A kápolna ugyanakkor az orvosoknak, ápolóknak és hozzátartozóknak is áldás, hiszen az emberi törődés csak akkor sikeres, ha Isten áldása van rajta. A püspök azt kívánta, hogy szolgálatukat ne csorbítsa emberi kudarc. A kápolna legyen olyan, mint szervezet számára a szív – áradjon benne Isten áldása és segítsége.

Felekezetközi áldáskérelmek

Bereczki-Orbán Zsolt református lelkipásztor a 32 évvel ezelőtti, lehangoló állapotokat idézte fel, amikor az egészségügyi szakközépiskola diákjaként először lépett be az intézménybe. Azóta volt ápolója, de betege is a kórháznak, és most beszolgáló lelkésze (a református egyháznak nincs kórházlelkésze). Köszönetet mondott mindazoknak, akik tettek azért, hogy ebben a kórházban méltó helyen hirdethessék az Igét, és úrvacsorás közösséget ülhessenek – a testi betegséget hordozók átélhetik Isten gyógyító jelenlétét. Vallja, hiába a test ápolása, ha a lélek nem kap fényt, meleget, hiszen az ember test és lélek.

Hálája a szolgatársak nyitottságáért és segítőkészségéért is szólt. Katona Dénes unitárius kórházlelkész Dsida Jenő Templomablak című versével szemléltette a szenvedések Betesda-partján tapasztalható belső átélést és a gyógyító isteni kegyelmet.

Tervek, remények

Lukács Antal igazgató a kereszténység fáján egy gyarapodó hajszálgyökérnek érzi a kápolnát. Reméli, idővel keményebb talajban is megfogan. Terveik szerint az udvart tovább szépítik és annak közepén „lát” egy kis kápolnát. Addig is szeretnék vallásos szimbólumokkal díszíteni az ablakokat, és a további átalakítások, munkálatok során megoldást találnak arra is, hogy a gyóntatás ne a kórtermekben történjék. Biztatónak és megtisztelőnek érzi a főpásztor jelenlétét a megújult kápolna névadó és áldó ünnepén.