
A legtöbb egyetemista először a vendéglátásban vállal munkát. Képünk illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Az egyetemi hallgatók közel 80 százaléka szeretne munkát találni még a tanulmányai ideje alatt, csaknem felük abban az ágazatban, amelyben a tanulmányait is végzi – írja az Agerpres hírügynökség egy online munkaerő-toborzó platform felmérése alapján.
2022. szeptember 29., 19:062022. szeptember 29., 19:06
A csütörtökön közzétett közvélemény-kutatásból kiderül, hogy Romániában évente több mint 130 ezer egyetemista végzi el tanulmányait. Rajtuk kívül azok az egyetemisták is munkát keresnek, akik még nem végzősök ugyan, de szakmai tapasztalatszerzés érdekében, illetve önellátási célból dolgozni akarnak.
A BestJobs felmérése szerint
Közel felük (46 százalék) abban az ágazatban szeretne elhelyezkedni, amelyben a tanulmányait is végzi.
A frissen végzettek és a tapasztalattal nem rendelkező fiatalok legnagyobb arányban (30 százalék) a vendéglátásban vállalnak munkát, átlagfizetésük 480 euró. Sokan helyezkednek el a közönségszolgálatban (26 százalék), a kiskereskedelemben (18 százalék), a termelés és logisztika (14 százalék), a marketing és reklám (7 százalék), az autóipar és közlekedés (6,5 százalék), a pénzügy és számvitel (5,4 százalék) ágazatában is, valamint a mérnöki szakmák (5,1 százalék), a jog (4,7 százalék) és az IT (3,53 százalék) terén.
Ilyenek az IT és a mérnöki szakok, valamint a mezőgazdaság, az orvostudomány és gyógyszeripar, a robotika és az elektrotechnika, illetve azok a területek, ahol idegen nyelvek ismerete szükséges (különösen a német, az orosz, a mandarin, az arab és a skandináv nyelvek).
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!