Gyilkosságért elítélt korábbi cellatársak már szabadok, Bekének és Szőcsnek viszont börtönben kell maradnia

„Ismereteim szerint nincs is példa arra Romániában, hogy valaki negyedszer is kénytelen benyújtani a feltételes szabadlábra helyezési kérelmét” – mondta a politikus, hozzátéve, Szőcs Zoltán kérelmének elutasításakor a bíró úgy fogalmazta meg indoklását, hogy elvárják, május 25-ig, amikor újra benyújthatja a kérést, tanúsítson kifogástalan viselkedést. Ez szerinte értelmezhetetlen, hiszen a büntetésvégrehajtó intézetek bizottsága minden alkalommal a börtönben mutatott jó magaviseletük alapján indítványozta a feltételes szabadlábra helyezést. Erről Kulcsár-Terza József a feketehalmi börtön igazgatóját is kérdezte, aki „csak vonogatta a vállát”.

„Mindez azt bizonyítja, hogy Romániában az árnyékhatalmak irányítják az igazságszolgáltatást, erről az ártatlanul elítélt két emberről más elbírálás alapján döntenek.

– vélekedett Kulcsár-Terza József. A politikus elmondása szerint a két székelyföldi férfi a börtön negyvennyolc programjában vett részt, miközben nyolc volt kötelező, a börtönőrök pedig mindig jutalomra javasolták őket, mivel kifogástalanul végezték a munkájukat. A bíró mégis visszautasította a szabadlábra helyezésüket.

Szőcs Zoltán legközelebb folyó év május 25-én kérvényezheti feltételes szabadon bocsátását, akkor kezdődik elölről a procedúra, és augusztus végén, szeptember elején születhet végleges döntés a szabadon bocsájtásáról.

A politikus idézett Szőcs Zoltán leveléből, amelyben az elítélt úgy fogalmaz, hogy minden perccel közelebb van a családjához, a szülőföldjéhez, nemzetéhez, közben azt érzi, mit jelent magyarnak lenni a 21. században Erdélyben, a nemzetek Európájában.

 – tette még hozzá Kulcsár-Terza József.