
Fotó: Haáz Vince
A Marosvásárhellyel összeépült Marosszentgyörgyön szombaton felavatták az emlékezetbe fekete márciusként beivódott 1990-es véres román-magyar összecsapás áldozatainak, sebesültjeinek és meghurcoltjainak emlékművét.
2021. március 28., 10:062021. március 28., 10:06
A helyi római katolikus és református temető határán felállított emlékmű magyar, roma és egyetemes jelképekkel idézi fel, hogy 31 évvel ezelőtt a marosszentgyörgyi magyar ajkú romák a megtámadott marosvásárhelyi magyar közösség védelmére keltek.
Annak is emléket állít, hogy Marosszentgyörgy lakói úttorlaszokkal próbálták akadályozni, hogy a távoli falvakból hozott, felhergelt román parasztok autóbuszai Marosvásárhelyre jussanak. Semjén Zsoltnak az alkalomra küldött üzenetét Tóth László csíkszeredai főkonzul olvasta fel. A magyar miniszterelnök-helyettes felidézte: a marosszentgyörgyieknek köszönhető, hogy nem lett még nagyobb a tragédia, nem lett még több áldozat. Ők „mérsékelték a pusztítást”, és az akkori hatóságok köszönet helyett „megtorló intézkedéseket hoztak ellenük”, közülük hat személyt be is börtönöztek. Megemlítette: a hat helyi áldozatból három magyar, három magyar-roma, három katolikus, három pedig református vallású volt.
Fotó: Haáz Vince
Úgy vélte, hogy
Sófalvi Szabocs, Marosszentgyörgy polgármestere úgy értékelte: az emlékmű főhajtás minden marosszentgyörgyi előtt, aki védte magát, a családját és Marosvásárhely kapuját. „Fejet hajtunk azok előtt is, akiket meghurcoltak, megvertek, bebörtönöztek. (.) Fejet hajtunk minden honfitársunk előtt, aki 1990 fekete márciusában bátran szembeszállt a megfélemlítőkkel.
Fotó: Haáz Vince
A polgármester kijelentette:
A magyar Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára, Langerné Victor Katalin üzenetét tolmácsoló Szakács Ferenc Sándor, az államtitkárság koordinátora felidézte a szállóigévé vált 1990 márciusi jelszót: Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok”. Azt hangsúlyozta: a magyar ajkú romákra az erdélyi magyarság is erőforrásként tekint, hiszen ez a közösség nagy mértékben hozzájárul a magyar iskolák fenntartásához, a magyar kultúra megőrzéséhez. „A magyarországi és a határon túli magyarság összetartozásának ki kell terjednie a magyar ajkú cigányokra is” – üzente levelében a helyettes államtitkár.
Fotó: Haáz Vince
Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke azt hangsúlyozta: a magyar közösség 31 éve várja annak a kiderítését, hogy kik a felelősek a közösséget ért támadásért, 31 éve várja az igazságszolgáltatást.
Fotó: Haáz Vince
1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felszerelt román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy „védjék meg” a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházát, súlyosan bántalmazták Sütő András írót. A magyarellenes pogromkísérlet másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. A magyar tüntetők a segítségükre érkező cigányokkal kikergették Marosvásárhely főteréről a husángos román parasztokat és a velük szimpatizáló marosvásárhelyi román tüntetőket. Az összetűzéseknek 5 halottja (3 magyar és 2 román) és 278 sebesültje volt. Az események után a román igazságszolgáltatás kizárólag a magyar ellenreakciót vizsgálta, csak magyarok és romák ellen emelt vádat. A bíróság közülük két embert tíz, egyet hat, a többit pedig két, illetve egy év börtönbüntetésre ítélte. A marosvásárhelyi fekete márciusra hivatkozva alakította újra a bukaresti kormányzat a román belügyi titkosszolgálatot, a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI). A korábbi titkosszolgálat, a kommunista politikai rendőrségként működő Securitate a diktatúra bukása után megszűnt. A véres etnikumközi összecsapás és a részrehajló felelősségre vonás erős kivándorlási hullámot indított el a magyarok körében, amelynek következtében kisebbségbe került a marosvásárhelyi magyarság.
Bíróság elé állítja a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a külügyminisztérium egyik volt könyvelőnőjét, akit azzal vádolnak, hogy munkabér jogcímen illegálisan folyósított pénzt magának és két másik személynek 15 éven át.
Az elmúlt héten összesen 20 ittas biciklist és autóvezetőt azonosítottak a Hargita megyei rendőrök egy összehangolt akció részeként – öt gépjárművezető leheletében több mint 0,40 mg/l alkoholszintet mutatott a szonda.
Mielőtt a fáradt politikusainkat elengednénk a nyári pihenőszabadságaikra, egy dolgot tisztázzunk: 2026 első fele pont arra volt jó, hogy ismét szembesüljünk a ténnyel. Azzal, hogy újra mi, kisemberek jártunk rosszul.
Új medret vágott magának a vasárnapi felhőszakadás után megáradt patak a Gyimesek egyik kedvelt természeti látványosságánál, a Zúgóként is ismert Jávárdi-vízesésnél. A vízzuhatag eltűnt, de a helyreállítás nem lehetetlen.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion hétfőn kijelentette, hogy a Veștea-kormány nem kapja meg pártja parlamenti frakcióinak szavazatait a beiktatási szavazáson.
Egy kidőlt fa miatt maradt áram nélkül több mint ezer fogyasztó hétfő délután Udvarhelyszéken és Gyergyószéken – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Felborult egy autó hétfőn délután Csíkszentléleken, miután a 18 éves sofőr elvesztette uralmát a jármű felett. A balesetben a vezető és fiatalkorú utasa is megsérült, mindkettőjüket kórházba szállították.
Tovább melegszik az idő a következő két hétben, egyes régiókban 36–37 Celsius-fokos csúcsértékekre is számítani lehet – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) június 22. és július 5. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Kezdeményezzük Sulyok Tamás köztársasági elnök megbíztatásának megszüntetését – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlés ülésén napirend előtt mondott beszédében.
A Monturist vezetője rendre semmibe veszi a tulajdonosok akaratát, Gyergyószentmiklós érdekeivel ellentétes lépéseket tesz, valamint kérdéseket felvető személyi összefonódások is kiderültek – jelentette ki Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere.
szóljon hozzá!