
Fotó: Haáz Vince
A Marosvásárhellyel összeépült Marosszentgyörgyön szombaton felavatták az emlékezetbe fekete márciusként beivódott 1990-es véres román-magyar összecsapás áldozatainak, sebesültjeinek és meghurcoltjainak emlékművét.
2021. március 28., 10:062021. március 28., 10:06
A helyi római katolikus és református temető határán felállított emlékmű magyar, roma és egyetemes jelképekkel idézi fel, hogy 31 évvel ezelőtt a marosszentgyörgyi magyar ajkú romák a megtámadott marosvásárhelyi magyar közösség védelmére keltek.
Annak is emléket állít, hogy Marosszentgyörgy lakói úttorlaszokkal próbálták akadályozni, hogy a távoli falvakból hozott, felhergelt román parasztok autóbuszai Marosvásárhelyre jussanak. Semjén Zsoltnak az alkalomra küldött üzenetét Tóth László csíkszeredai főkonzul olvasta fel. A magyar miniszterelnök-helyettes felidézte: a marosszentgyörgyieknek köszönhető, hogy nem lett még nagyobb a tragédia, nem lett még több áldozat. Ők „mérsékelték a pusztítást”, és az akkori hatóságok köszönet helyett „megtorló intézkedéseket hoztak ellenük”, közülük hat személyt be is börtönöztek. Megemlítette: a hat helyi áldozatból három magyar, három magyar-roma, három katolikus, három pedig református vallású volt.
Fotó: Haáz Vince
Úgy vélte, hogy
Sófalvi Szabocs, Marosszentgyörgy polgármestere úgy értékelte: az emlékmű főhajtás minden marosszentgyörgyi előtt, aki védte magát, a családját és Marosvásárhely kapuját. „Fejet hajtunk azok előtt is, akiket meghurcoltak, megvertek, bebörtönöztek. (.) Fejet hajtunk minden honfitársunk előtt, aki 1990 fekete márciusában bátran szembeszállt a megfélemlítőkkel.
Fotó: Haáz Vince
A polgármester kijelentette:
A magyar Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára, Langerné Victor Katalin üzenetét tolmácsoló Szakács Ferenc Sándor, az államtitkárság koordinátora felidézte a szállóigévé vált 1990 márciusi jelszót: Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok”. Azt hangsúlyozta: a magyar ajkú romákra az erdélyi magyarság is erőforrásként tekint, hiszen ez a közösség nagy mértékben hozzájárul a magyar iskolák fenntartásához, a magyar kultúra megőrzéséhez. „A magyarországi és a határon túli magyarság összetartozásának ki kell terjednie a magyar ajkú cigányokra is” – üzente levelében a helyettes államtitkár.
Fotó: Haáz Vince
Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke azt hangsúlyozta: a magyar közösség 31 éve várja annak a kiderítését, hogy kik a felelősek a közösséget ért támadásért, 31 éve várja az igazságszolgáltatást.
Fotó: Haáz Vince
1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felszerelt román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy „védjék meg” a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházát, súlyosan bántalmazták Sütő András írót. A magyarellenes pogromkísérlet másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. A magyar tüntetők a segítségükre érkező cigányokkal kikergették Marosvásárhely főteréről a husángos román parasztokat és a velük szimpatizáló marosvásárhelyi román tüntetőket. Az összetűzéseknek 5 halottja (3 magyar és 2 román) és 278 sebesültje volt. Az események után a román igazságszolgáltatás kizárólag a magyar ellenreakciót vizsgálta, csak magyarok és romák ellen emelt vádat. A bíróság közülük két embert tíz, egyet hat, a többit pedig két, illetve egy év börtönbüntetésre ítélte. A marosvásárhelyi fekete márciusra hivatkozva alakította újra a bukaresti kormányzat a román belügyi titkosszolgálatot, a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI). A korábbi titkosszolgálat, a kommunista politikai rendőrségként működő Securitate a diktatúra bukása után megszűnt. A véres etnikumközi összecsapás és a részrehajló felelősségre vonás erős kivándorlási hullámot indított el a magyarok körében, amelynek következtében kisebbségbe került a marosvásárhelyi magyarság.
Az év első tíz hónapjában végzett ellenőrzések és vizsgálatok eredményeként a határőrrendőrség több mint 160, Romániából vagy külföldről ellopott gépjárművet és gépet fedezett fel és foglalt le.
Jelentős mennyiségű csapadékra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) figyelmeztetést az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Szünetel a kompközlekedés a román–ukrán határ Tulcea megyei szakaszán, a román Isaccea és az ukrán Orlivka határátkelő között a szombatra virradóra ukrán oldalon történt dróntámadások miatt – jelentette szombaton a román parti őrség.
Te hogy reagálnál? Csak ennyit fűznek hozzá ahhoz a megdöbbentő videóhoz, amit az Info Trafic Románia Facebook-oldalon tettek közzé tegnap. A kérdés jogos.
Tűz ütött ki szombaton reggel egy bukaresti tizenegy emeletes tömbház ötödik emeleti lakásában. A tűzeset következtében több mint százötven lakót evakuáltak, illetve hagyták el önként a lakásaikat. Tizenhét embert vittek kórházba.
Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének péntek esti tisztújító küldöttgyűlésén a szövetség stratégiai igazgatójává kinevezett és az elnöki tisztségből távozó Antal Árpád helyére Miklós Zoltán parlamenti képviselőt választották meg.
Ilie Bolojan pénteken a közigazgatási kiadások csökkentését célzó törvénycsomag-tervezet elfogadását szorgalmazta, megemlítve, nem hiszi, hogy „bármi is történne”, ha például a parlamenti képviselők havi költségkeretét 10 százalékkal csökkentenék.
Legkésőbb hétfőn véglegesíti a kormány a nyugdíj és az állami fizetés halmozását szabályozó törvénytervezetet – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján a miniszterelnök.
Szószegéssel vádolja az RMDSZ-be belépni készülő Nagy Zoltánt, Gyergyószentmiklós polgármesterét az EMSZ gyergyószentmiklósi szervezete. Szerintük ez a lépés már egy ideje várható volt.
Még egy kiskorú eltűnését jelentették Maros megyében pénteken. A 15 éves lány csütörtökön önként távozott marosszentgyörgyi otthonából, és azóta sem tért vissza.
szóljon hozzá!