Fejlesztésre szorul Hargitafürdő

A főként az ország déli és keleti megyéiből érkező turistáknak tulajdonítható (akik a járványügyi szigorítások  miatt nem tudják használni a környékbeli országok, például a szomszédos Bulgária sípályáit), hogy nem csak hétvégeken, hanem

a téli vakáció hétköznapjain is meglehetősen zsúfolt Hargitafürdő, ahol már több alkalommal alakult ki jelentős forgalmi dugó, és volt eset, hogy a közlekedésrendészet nem is engedélyezte emiatt újabb gépjárművek feljutását.

Noha téli időszakban a hóágyúzás is biztosítva van a sípályákon, számos kifogás fogalmazódik meg a látogatók, illetve a vendéglátók, szállásadók részéről a körülményekre.

A vélemények szerint Hargitafürdőnek, noha igen népszerű, a téli sportok kedvelőinek biztosított feltételek tekintetében van még hová fejlődnie.

A Csipike, Miklós és Kossuth pályákat már több éve a csíkcsicsói közbirtokosság, mint a terület tulajdonosa üzemelteti, a vendéglátó, szállásadó vállalkozók szerint viszont a közbirtokosság elnöke és hargitafürdői vállalkozói egyesület közötti együttműködés sokkal jobb is lehetne, mint most. Több vendéglátóssal beszéltünk, akik

elsősorban a konkrét fejlesztési elképzeléseket hiányolják a közbirtokosság elnökétől, noha az erre szánt költségek egy részét ők szívesen felvállalnák egy rögzített együttműködés keretében – ahogy erre számos példa van.

Elmondták, a meglévő felvonók korszerűtlenek, emiatt is sokat kell várakozniuk a sízőknek. Nagyon sok vendég hiányolja, hogy

a pályák környékén nincsenek illemhelyek, emiatt a sízők vagy a távolabbi szállásaikra kénytelenek visszatérni, vagy a közeli panziók mosdóit veszik igénybe.

„A nagy forgalom miatt viszont ezeket képtelenség tisztán tartani, volt aki be is zárta, mert ellenőrzések vannak” – említette az egyik szállásadó. Szintén szükségesnek látnák és támogatnák egy másik hótaposó gép beszerzését is, amely a pályák előkészítését végzi, különösen akkor, ha a meglévő meghibásodik, ahogy tavaly decemberben is történt. Azzal a kifogással is szembesültünk, hogy

a sípályák környékén nincs biztosítva a hegyimentő-szolgálat az esetleges sérültek gyors mentésére, ellátására – ha beavatkozásra van szükség, akkor a Hargita Megyei Hegyimentő Közszolgálat sokkal nagyobb területen szolgálatot teljesítő, és esetlegesen jelenlévő tagjaira, illetve önkéntesekre hárul ez a feladat.

Ehhez kapcsolódó hiányosságként említették, hogy ha baleset, sérülés történik, az ellátásra szoruló személyhez Csíkszeredából kell mentőt küldeni a hegyre, ezért is tartják szükségesnek legalább téli idényben egy ideiglenes mentőszolgálati pont fenntartását, ahol esetkocsi is szolgálatot teljesítene.

A sok autó miatt kialakuló torlódást a vállalkozók szerint egy nagy kapacitású, ezernél több autót is befogadni képes parkoló oldaná meg,

amelynek létrehozására a volt bányavállalat 1-es számú zagytározójának felületén lenne lehetőség ideiglenes jelleggel – ez jelenleg a bányavállalatot felszámoló cég tulajdona.

A csicsói közbirtokosság elnöke, Kósa Imre szintén a szállásadókkal történő együttműködést hiányolja ahhoz, hogy a körülményeken tovább lehessen javítani. Mint elmondta, Hargitafürdő helyzete egyik síközponthoz sem hasonlítható, mert a pályák egymással párhuzamosan helyezkednek el, nem egymás fölött, ahogy ez általában van. Másik sajátosság, hogy

a turisták utáni bevétel nem egy kézben összpontosul mint az összes többi Hargita megyei sípályán, mivel a vendéglátást, étkeztetést, elszállásolást vállalkozók végzik.

A téli sportok űzéséhez használt eszközök, felszerelések üzemeltetése, bérbeadása nyomán megvalósított jövedelem sem a közbirtokosságé, noha ezek a tevékenységek akarva-akaratlanul a közbirtokosság területén történnek, sok esetben a beleegyezése nélkül. Az elnök szerint az ezekből

a kiegészítő tevékenységből származó jövedelmek egy részét is többek között a sípályák üzemeltetésének költségeire, és a rendfenntartásra alkalmazott személyek bérezésére kellene fordítani, Csicsó és Csíkszereda bevonásával.

Megjegyezte, ez sem korábban, sem most nem így történik, mert ezek mögött mind egyéni érdekek vannak. A közbirtokosság, miután 2012-ben átvette a pályák üzemeltetését a bérlőktől – akikkel azért szűnt meg a szerződés, mert nem fizették a bért – jelentős befektetéseket végzett, nemcsak a hóágyúzás lehetőségét biztosították, hanem a pályák közötti összeköttetést is, így egyik pályáról a másikra sílécen lehet eljutni – emlékeztetett, hozzátéve, akkor csak a Csipike pálya működött.

Kósa szerint a változások után felvetődött az együttműködés kérdése a vendéglátókkal, ezt viszont úgy szeretnék, mint külföldön, ahol

a szállásadók bepótolnak a működtető költségeibe, egy egyesület keretében.

Ez azóta sem valósult meg, mert úgy látják, a vendéglátók, szállásadók egységes álláspontja hiányzik ebben a kérdésben.

– érvelt. Mint említette, a felvonókat működtető személyzet kötelező képzése is rendszeres kiadást jelent, nem csak a bérezés, az üzemanyag, víz-, áramfogyasztás, vagy a berendezések karbantartása, javítása. Ezért is tartanának szükségesnek egy olyan együttműködést, hogy a vendégek számának függvényében lehessen üzemeltetni a felvonókat, biztosítani a sízést a nehezebb pályákon.

A mostani síszezon is kérdéses volt a járványhelyzet miatt, mivel a mesterséges hóréteg kialakítása jelentős kiadással jár, aztán december elején a vendéglátókkal történt egyeztetésen jelezték nekik, hogy a működtetési költségek egy bizonyos százalékát át kellene vállalniuk egy egyesület keretében. Ebből a célból egy szerződéstervezetet is készítettek, amelyet elküldtek, de azóta nem történt előrelépés – ismertette.

– értékelt az elnök.

Korodi Attila csíkszeredai polgármester kérdésünkre azt mondta, kész az együttműködésre és nyitott a párbeszédre a hargitafürdői körülmények javítása érdekében. Így a korábbi egyeztetés nyomán

a város vállalja hegyimentő közszolgálat létrehozását, amelynek alkalmazottai majd jelen lesznek Hargitafürdőn is.

A parkolás kérdése kapcsán szintén volt egyeztetés a rendőrséggel, amely nyitott arra a megoldásra is, hogy a volt bányavállalat zagytározóján télen ideiglenes jelleggel parkolót alakítsanak ki. Ehhez viszont arra van szükség, hogy vállalkozók vegyék bérbe a területet. A mentőszolgálati ügyelet, illetve mentőautó téli jelenlétéről úgy nyilatkozott, erről a mentőszolgálattal szükséges megegyezésre jutni.

A város ugyanakkor nyitott arra, hogy köztéri mobil illemhelyeket üzemeltessen, de ezekre igény elsősorban a sípályák környékén van, az pedig csicsói terület

– emlékeztetett.

Péter Lukács csicsói polgármesterrel is beszéltünk, aki úgy nyilatkozott, az önkormányzat meg fogja oldani a mobil illemhelyek telepítését és ezek üzemeltetését a sípályák környékén, ugyanakkor a hulladék elszállítását is megfelelő ütemben szeretnék végezni.