
Lassan, de biztosan eltűnnek a Községháza feliratok és lekerülnek a székely zászlók a hivatali épületekről
Fotó: Barabás Ákos
Dan Tanasănak eredményes persorozata után ma már csak egy levelet kell küldenie, és a székelyföldi polgármesterek többsége eltávolítja a székely zászlókat, leveszi a Községháza feliratot a hivatali épületekről. Árus Zsolt civil jogvédő, a Székely Figyelő Alapítvány elnöke szerint az általuk biztosított jogi segítséggel fel kellene vállalni a pereket, mert a jogsértések csak így kerülhetnek az Emberi Jogok Európai Bírósága elé.
2020. november 10., 22:062020. november 10., 22:06
2020. november 11., 10:072020. november 11., 10:07
Ezelőtt 4-5 évvel még a székelyföldi polgármesterek határozottan kiálltak a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) által kifogásolt Községháza feliratokért, vagy az épületekre kitűzött székely zászlókért, vállalva az évekig húzódó pereskedést ezek védelmében.
Az egyesület által sorozatosan megnyert bírósági eljárások után, amelyek nyomán szép lassan lekerültek a feliratok, eltűntek a zászlók, az elöljárók ellenállása megtört, látva azt is, hogy nincs törvényes eszközük a folyamat megállítására. Ehhez hozzájárult az is, hogy a jogerős bírósági ítéletek végrehajtásának késlekedése miatt már bírságokat követelt az ADEC. Korond polgármestere nehezen kerülte el emiatt egy sajátságos bírói értelmezés nyomán megítélt, mintegy 240 000 lejre becsülhető összegű bírság kifizetését, Csíkszereda volt polgármesterének, Ráduly Róbert Kálmánnak viszont be kellett fizetnie az államkincstárba egy 75 000 lej összegű bírságot. A legutolsó jogerős ítéletet idén júniusban hozta a Bukaresti Ítélőtábla az egyesület által indított feliratperben, akkor a gyergyóremetei községházát megnevező felirat eltávolításáról rendelkezett.
Ilyen bírósági eljárásra viszont már csak elvétve van szükség,
Így cselekedtek tavaly Csíkszentmihályon és Csíkszentkirályon, idén több község is ezt tette. Farkaslaka vezetői júliusban válaszolták azt az ADEC-nek, hogy az egy hónappal korábbi felszólításnak eleget téve levették a Községháza feliratot és a székely zászlókat a hivatali épületről, kitűzték a két román trikolórt, a Tamási Áron Művelődési Ház homlokzatán pedig a román felirat van felül, ahogy ezt kérték.
A települések vezetői nem cselekednek, mert szélmalomharcnak, feleslegesnek tartják a pereskedést
Fotó: Gecse Noémi
Fenyéden a Márton Áron Általános Iskola homlokzatára kitűzött székely zászlót vették le, Oklándon a polgármesteri hivatal és az orvosi rendelő feliratait változtatták meg, illetve az elhelyező központ és a Kelemen Imre Általános Iskola homlokzatán levő székely zászlókat távolították el. Csíkrákoson, ahol korábban sikertelenül pereltek a Községháza felirat védelmében, az épületre kitűzött székely zászlóért ezt már nem vállalták, a levél nyomán levették.
Árus Zsolt gyergyószentmiklósi civil jogvédő, a Székely Figyelő Alapítvány elnöke, aki maga is sok pert folytat a magyar közösséget ért jogsértések miatt, ezt a magatartást nem tartja elfogadhatónak. Szerinte ha ellenkezés nélkül végrehajtják a felszólítást a polgármesterek, akkor nincs jogsértés, nincs per, nem tud belépni az alapítvány, amely jogerős kedvezőtlen ítélet esetén is a strasbourgi európai emberi jogi bírósághoz fordulhat ezekben az ügyekben.
Amióta az alapítvány is beavatkozik ezekbe a perekbe, ha veszít is a polgármester, mi el tudjuk vinni az ügyeket az emberi jogi bíróságra. Ő nem tudná, de ha igénybe veszi a segítségünket, és hagyja, hogy belépjünk, akkor mi tovább visszük, és van esélye neki hosszú távon nyerni” – emlékeztetett Árus.
Megjegyezte, ez azzal is jár, hogy ezeket mind fel lehet mutatni a nemzetközi közvéleménynek, hogy lám, Romániában miképpen nem tartják be a törvényeket, hogy Románia mennyire nem jogállam. „Ha első körben eleget tesznek a kérésnek, akkor nincsenek esetek, nincs jogsértés. Ha kaptak egy felszólítást, és átküldik nekünk, megfogalmazzuk a válaszlevelet, csak el kell küldjék. Ha beperelik őket, megfogalmazzuk a válasziratot, képviseljük őket a bíróságon – nem okoz ez nekik gondot, se időtöltést” – sorolta az alapítvány elnöke, hozzátéve, nem mondhatunk le önként a jogainkról. Az alapítvány angol nyelvű tájékoztatásait, amelyeket különböző országok nagykövetségeinek, nemzetközi szervezeteknek és a sajtónak is elküldenek, ezen a honlapon teszik közzé.
December 28-ára halasztotta szerdán az alkotmánybíróság annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító új törvénytervezettel kapcsolatban.
A közlekedésrendészet munkatársai kedden 11 és 15 óra között 67 helyen végeztek ellenőrzést az 1-es országút különböző, balesetveszélyes szakaszain Ilfov, Prahova, Brasó, Szeben, Fehér, Kolozs és Bihar megyében.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
Két tonna törvénytelenül árusított pirotechnikai eszközt kobozott el a Maros megyei rendőrség tavaly, idén is fokozott ellenőrzéseket tart. Fontos változás, hogy 16 év felett már legálisan használhatók az alacsony kockázatú pirotechnikai eszközök.
Elhunyt Balázs Péter Kossuth-díjas színművész, a szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatója – közölte az intézmény közösségi oldalán szerdán.
Idén októberben is negatív volt a természetes szaporulat Romániában (-7081 fő), a halálozások száma az 1,5-szöröse volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán az AUR beadványát és alkotmányosnak ítélte a második deficitcsökkentő csomag részét képező adóügyi intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet, amely egyebek mellett a helyi adók emelését is előírja.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 4534 ukrán állampolgár kért menedékjogot a román államtól.
Nicușor Dan államelnök kedden kijelentette, hogy Románia jelentős összegeket fog beruházni a védelembe, de nem egyszerű felvásárlóként.
9 hozzászólás