Lassan, de biztosan eltűnnek a Községháza feliratok és lekerülnek a székely zászlók a hivatali épületekről
Fotó: Barabás Ákos
Dan Tanasănak eredményes persorozata után ma már csak egy levelet kell küldenie, és a székelyföldi polgármesterek többsége eltávolítja a székely zászlókat, leveszi a Községháza feliratot a hivatali épületekről. Árus Zsolt civil jogvédő, a Székely Figyelő Alapítvány elnöke szerint az általuk biztosított jogi segítséggel fel kellene vállalni a pereket, mert a jogsértések csak így kerülhetnek az Emberi Jogok Európai Bírósága elé.
2020. november 10., 22:062020. november 10., 22:06
2020. november 11., 10:072020. november 11., 10:07
Ezelőtt 4-5 évvel még a székelyföldi polgármesterek határozottan kiálltak a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) által kifogásolt Községháza feliratokért, vagy az épületekre kitűzött székely zászlókért, vállalva az évekig húzódó pereskedést ezek védelmében.
Az egyesület által sorozatosan megnyert bírósági eljárások után, amelyek nyomán szép lassan lekerültek a feliratok, eltűntek a zászlók, az elöljárók ellenállása megtört, látva azt is, hogy nincs törvényes eszközük a folyamat megállítására. Ehhez hozzájárult az is, hogy a jogerős bírósági ítéletek végrehajtásának késlekedése miatt már bírságokat követelt az ADEC. Korond polgármestere nehezen kerülte el emiatt egy sajátságos bírói értelmezés nyomán megítélt, mintegy 240 000 lejre becsülhető összegű bírság kifizetését, Csíkszereda volt polgármesterének, Ráduly Róbert Kálmánnak viszont be kellett fizetnie az államkincstárba egy 75 000 lej összegű bírságot. A legutolsó jogerős ítéletet idén júniusban hozta a Bukaresti Ítélőtábla az egyesület által indított feliratperben, akkor a gyergyóremetei községházát megnevező felirat eltávolításáról rendelkezett.
Ilyen bírósági eljárásra viszont már csak elvétve van szükség,
Így cselekedtek tavaly Csíkszentmihályon és Csíkszentkirályon, idén több község is ezt tette. Farkaslaka vezetői júliusban válaszolták azt az ADEC-nek, hogy az egy hónappal korábbi felszólításnak eleget téve levették a Községháza feliratot és a székely zászlókat a hivatali épületről, kitűzték a két román trikolórt, a Tamási Áron Művelődési Ház homlokzatán pedig a román felirat van felül, ahogy ezt kérték.
A települések vezetői nem cselekednek, mert szélmalomharcnak, feleslegesnek tartják a pereskedést
Fotó: Gecse Noémi
Fenyéden a Márton Áron Általános Iskola homlokzatára kitűzött székely zászlót vették le, Oklándon a polgármesteri hivatal és az orvosi rendelő feliratait változtatták meg, illetve az elhelyező központ és a Kelemen Imre Általános Iskola homlokzatán levő székely zászlókat távolították el. Csíkrákoson, ahol korábban sikertelenül pereltek a Községháza felirat védelmében, az épületre kitűzött székely zászlóért ezt már nem vállalták, a levél nyomán levették.
Árus Zsolt gyergyószentmiklósi civil jogvédő, a Székely Figyelő Alapítvány elnöke, aki maga is sok pert folytat a magyar közösséget ért jogsértések miatt, ezt a magatartást nem tartja elfogadhatónak. Szerinte ha ellenkezés nélkül végrehajtják a felszólítást a polgármesterek, akkor nincs jogsértés, nincs per, nem tud belépni az alapítvány, amely jogerős kedvezőtlen ítélet esetén is a strasbourgi európai emberi jogi bírósághoz fordulhat ezekben az ügyekben.
Amióta az alapítvány is beavatkozik ezekbe a perekbe, ha veszít is a polgármester, mi el tudjuk vinni az ügyeket az emberi jogi bíróságra. Ő nem tudná, de ha igénybe veszi a segítségünket, és hagyja, hogy belépjünk, akkor mi tovább visszük, és van esélye neki hosszú távon nyerni” – emlékeztetett Árus.
Megjegyezte, ez azzal is jár, hogy ezeket mind fel lehet mutatni a nemzetközi közvéleménynek, hogy lám, Romániában miképpen nem tartják be a törvényeket, hogy Románia mennyire nem jogállam. „Ha első körben eleget tesznek a kérésnek, akkor nincsenek esetek, nincs jogsértés. Ha kaptak egy felszólítást, és átküldik nekünk, megfogalmazzuk a válaszlevelet, csak el kell küldjék. Ha beperelik őket, megfogalmazzuk a válasziratot, képviseljük őket a bíróságon – nem okoz ez nekik gondot, se időtöltést” – sorolta az alapítvány elnöke, hozzátéve, nem mondhatunk le önként a jogainkról. Az alapítvány angol nyelvű tájékoztatásait, amelyeket különböző országok nagykövetségeinek, nemzetközi szervezeteknek és a sajtónak is elküldenek, ezen a honlapon teszik közzé.
Eigel Tibor visszalép, nem indul a polgármester-jelöltségért az RMDSZ gyergyószentmiklósi előválasztásán. Arra kéri azokat, akik őt választották volna, hogy vasárnap szavazzanak Len Emil Balázsra.
A Környezetvédelmi Alaphoz pályázik a csíkszeredai önkormányzat a csibai városrész szennyvízhálózatának kialakítására – erről döntött pénteki rendkívüli ülésén a helyi önkormányzati képviselő-testület.
A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át pénteken a marosvásárhelyi főtéri plébániatemplomban Tamási Zsolt, a római katolikus gimnázium volt igazgatója. A diákokkal teli templomban a kitüntetést Tóth László csíkszeredai főkonzul adta át.
Noha emberre támadt egy medve februárban Székelyvarságon, ez mégsem volt elég indok a környezetvédelmi minisztériumnak arra, hogy engedélyt adjon a problémás nagyvad kilövésére. Elutasították a Zeteleka és Társai Vadász- és Horgásztársulat kérését.
Megünneplik az egyetem napját a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen április 9-én, kedden: az eseményen Mohácsi János rendezőt az egyetem díszdoktorává avatják.
A Bod Péter Megyei Könyvtár és a SepsiBook olvasójátékot hirdet 11-14 éves sepsiszentgyörgyi diákoknak. Két izgalmas olvasmánnyal várják a diákcsoportokat a vetélkedőre, amelyre április 15-ig kell regisztrálni.
Könnyedén legyőzte kihívóját Korodi Attila, Csíkszereda újrázni kívánó polgármestere, aki a csütörtök esti VKT-ülésen 32-3 arányban „lépett túl” Szőke Domokoson.
Egy kutyát megölt, két tehenet pedig halálosan megsebzett a medve egy kobátfalvi portán csütörtökre virradóra. A nagyvad azóta kétszer is visszatért a helyszínre.
Elkezdődött az igazi verseny a Hargita megyei tanács elnöki tisztségéért, mindhárom területi RMDSZ-szervezet jelöltje benyújtotta jelentkezési dokumentációját Csíkszeredában. A június 9-i választásokon indítandó RMDSZ-jelöltről ezután döntenek.
Van még, amit dolgozni az állatvédelmi törvényen – derült ki az Maros megyei állatrendőrség képviselőinek csütörtöki bemutatójából. Ha például egy kutyát bedobnak egy udvarra, az már nem számít közterületnek, ezért az állat sem számít elhagyottnak.
9 hozzászólás