
Fotó: Pinti Attila
Az országos trendekhez képest Székelyföldön érezhetően csökken a törvénytelen fakitermelés, ezzel párhuzamosan lankad az érdeklődés a feldolgozásra szánt és helyben kitermelhető fa iránt is. Az erdőkitermelést, rönkszállítást nyomon követő informatikai rendszer teljes körű bevezetése ugyanakkor tovább késik.
2019. december 15., 12:522019. december 15., 12:52
A valóságtól teljesen eltérő adatokkal riogatják a közvéleményt az erdők rohamos eltűnését ismertető ,,szakértők” – állítják a székelyföldi erdészek, akik szerint, noha a jelenség létezik, korántsem olyan mértékű, mint ahogy azt sokan el próbálják hitetni.
A kivágott fa teljes körű nyomon követését biztosító informatikai rendszer bevezetése, amely átláthatóvá tenné a fa útját az erdőtől a feldolgozásig, továbbra sem lehetséges, többszöri halasztás után most jövőre várják ennek véglegesítését.
Fotó: Barabás Ákos
A Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság igazgatója, Cătălin Mutică szerint
,,Idén még kevesebb ilyen esetről tudunk, a mennyiség is jóval kisebb – látszik, hogy a jó irányba változik a lakosság mentalitása az erdőt illetően” – vélekedett. Az igazgató szerint ehhez hozzájárul a szigorú szabályozás is, amelyek miatt
Ilie Covrig, a Maros Megyei Erdészeti Igazgatóság igazgatója arról tájékoztatott, hogy az év első tíz hónapjára vonatkozó jelentések szerint
András Róbert, a Zetelaki Erdőrendészeti Hivatal vezetője szerint legendák keringenek ebben a témakörben – nincsenek valós alapjai azoknak a számoknak, amelyeket emlegetnek az erdők fogyásával kapcsolatban.
– ismertette, hozzátéve, a tűzifa beszerzésére is van törvényes lehetőség. A szakember azt is elmondta, mindenkinek joga és lehetősége van bármikor jelenteni, ha törvénytelenséget gyanít. ,,Mi majdnem 40 fős személyzettel rendelkezünk, rövid idő alatt ott tudunk lenni a helyszínen. De gyakorlatilag jelentések nem érkeznek, amik érkeznek, azoknak 80 százaléka alaptalan vagy téves” – magyarázta.
Izsák Árpád, a Csíki Magánerdészet vezetője szerint az erdők eltűnésével riogatók nem veszik figyelembe az erdők üzemterveinek előírásait, mert például
A kitermelés után pedig a tulajdonosnak két éven belül újra kell ültetnie a területet – ismertette.
Fotó: Barabás Ákos
Nem várt helyzetet is eredményez a feldolgozásra szánt fa piacának és árának változása. Cătălin Mutică igazgató arról számolt be, hogy jelentősen csökkent az érdeklődés a műfa iránt, mert sok feldolgozó cég megszűnt, átalakult. ,,Nekünk folyamatosan van feldolgozásra alkalmas fánk amelyet sokkal nehezebb eladni mint korábban.
– vázolta. András Róbert, a zetelaki magánerdészet vezetője szerint most már külföldről is olyan mennyiségű fát importálnak, mint amit itt kitermelnek, ezért helyben nehezebb értékesíteni a fát. ,,Most például közel 30 ezer köbméter eladatlan fa van az erdészetünk területén. Lengyelországból, Szlovákiából Csehországból, Ausztriából, Németországból importálnak a cégek, de ezzel egy iparágat, sok székelyföldi munkahelyet veszélyeztetünk, és erre nem gondol senki” – részletezte. Mint elmondta, egy fafeldolgozó cég vezetőjétől tudja, hogy
Fotó: Tamás Attila
Noha több mint tíz éve kísérleteznek a SUMAL nevet viselő integrált informatikai rendszerrel, amelynek teljes körű bevezetésével nyomon követhető lenne a kitermelt fa útja az erdőből a feldolgozókig, rögzítve a viszonteladást, és az átszállítást is, ez még mindig csak részlegesen működik. Romániát erre európai uniós előírások kötelezik, de a 2017-re tervezett teljes körű bevezetést elhalasztották, idén ősszel pedig
Az okostelefonokon, táblagépeken elérhető informatikai rendszer jelenleg az erdészek szempontjából nem teljes, mint Ilie Covrig igazgató magyarázta, az értékmegállapítást, az engedélyezést és szállításhoz szükséges kísérő dokumentumok kiállítását tudják elvégezni. ,,A problémát az jelenti, hogy nem tudjuk követni a programban a fakitermelő cégek vágtereken végzett tevékenységét – nem tudjuk, mennyi fát vágtak ki és szállítottak el a területről, hogy befejezték, vagy sem a kitermelést.
– fejtette ki. András Róbert hivatalvezető úgy jellemezte a helyzetet, hogy jelenleg információt töltenek fel a rendszerbe, de nem kapnak. ,,Csak egyoldalú, akkor lenne nagyon hasznos, ha mi is megkapnánk minden adatot. Nyomon követés létezik, de vannak olyan mennyiségi adatok, amelyeket jó lenne nekünk is látni.
– magyarázta.
Fotó: Tamás Attila
Izsák Árpád, a Csíki Magánerdészet vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az erdőtulajdonosok, ellentétben a mezőgazdasági területek tulajdonosaival, semmilyen támogatásban nem részesülnek, a területek után viszont adót kell fizetni, és más költségek is vannak, amelyeket a fából kell előteremteni. Ezért is lenne szükség szerinte a mezőgazdaságban alkalmazotthoz hasonló területalapú támogatásra a következő uniós támogatási időszakban, amelyből erdőfelújítást is végezhetnének a tulajdonosok. Izsák szerint
,,A magánerdészeteket fenntartó tulajdonosok bölcsességén múlik, hogy milyen döntéseket hoznak, mert félő, hogy a magánerdészetek személyzet nélkül maradnak, és akkor az állami erdészetekre kell bízni az erdők felügyeletét” – mondta a szakember. Szerinte az is előfordulhat, hogy egy idő után az állami erdészeti hivatalok nem szolgáltatni fognak, hanem területeket adminisztrálni, ez pedig visszatérést jelenthet a 2000 előtti állapotokhoz – akkor még nem léteztek magán erdészeti hivatalok.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
szóljon hozzá!