– Amikor bejelentették, hogy önt megválasztották a marosvásárhelyi RMDSZ választmányi elnökének, akkor ön még a megyei önkormányzat elnökének kabinetfőnöke volt, és elhangzott, hogy összekötő kapocs lehet a két erős egyéniségű vezető között, és talán a közvetítői szerepet is vállalhatja.
– Nem hiszem, hogy két értelmes ember között kell közvetíteni, egyre inkább azt látom, nem is lehet. A legrövidebb út két ember között a párbeszéd, és az elmúlt egy év azt igazolja,
ha vállaltam volna is a közvetítő szerepet, akkor sem működne.
Azt látom, hogy vannak olyan beidegződések, berögözött viselkedési formák, akár vásárhelyi közösségi szinten, akár megyei szinten, amitől nagyon nehezen szabadulunk. Az egyik hiány:
nincs egy igazán nagy léptékű közös cél, amiért mindannyian küzdünk, és így van időnk, hogy mással, egymással is foglalkozzunk.
A közös cél hiányában az ilyen, a mélygarázshoz hasonló, kis léptékű intrikák is előfordulnak. Nem értek egyet azzal, hogy az RMDSZ-szervezeten belül dolgozó emberek, akármilyen funkcióval is rendelkezzenek, egymással nem egy asztal mellett ülve beszéljék meg dolgaikat, hanem a Facebookon vagy a sajtóban üzengessenek egymásnak. Ez számomra teljesen elfogadhatatlan, én magam mindig a párbeszéd híve voltam, vagyok és leszek. Azt hiszem, ez az egyetlen járható út.
Ez lenne a megoldás kulcsa: minél többet kell egymással beszélgetni,
azoknak a döntéshozó embereknek, akik hatással vannak a megyei vagy a vásárhelyi magyar közösség életére, de többet kell kimenni a közösségbe és az emberekkel beszélgetni. Jobbról, balról kapott információk alapján nem lehet jó döntést hozni.
Marosvásárhelyen a maga nemében mindenki, aki dolgozik városi tanácsosként, vásárhelyi vagy megyei RMDSZ-elnökként, mindenki jó szándékkal készít elő és hoz egy döntést, abból az aspektusból nézve, ahogy jónak látja. Mégis, amikor megszületik egy-egy döntés, a közösség egy része fellázad a döntés ellen, nem ért egyet vele. Az egyik okot abban látom, hogy nem volt megfelelően előkészítve, nem volt meg a szélesebb körű konzultáció, ami közelebb hozta volna az embereket.
Marosvásárhelynek az a fájó pontja, hogy az emberek úgy érzik, nem hallgatják meg őket. A közvetítés helyett abban lennék partner, hogy minél többet konzultáljunk az emberekkel, tudjuk meg, hogy mit várnak el tőlünk. Volt már ilyen párbeszédsorozat kezdeményezve a marosvásárhelyi RMDSZ által, és a körzetekben elbeszélgettünk a helyi problémákról, ezt mindenképp folytatni kell tavasszal.
Azt a luxust nem engedhetjük meg magunknak, hogy egymással foglalkozzunk, szervezeten belül, és itt nemcsak a két elnökről beszélek, hiszen vannak még olyan RMDSZ-esek, akik előszeretettel használják ezt a formát. Most
egyértelmű elutasítást érzek a közösség részéről, amikor ezeket a harcokat olvassák a közösségi médiából.
– Azt említette, hogy nincs egy közös nagy cél, és ezért (is) kicsi dolgokkal foglalkoznak a vezetők is. Mi lehet a közös nagy cél?
– Meg kellene fogalmazni a választási célt, a marosvásárhelyi polgármesteri szék megszerzését, a megyei tanácselnöki szék, illetve Maros megyében a polgármesteri székek megtartását, akár bővítését. Én nem érzem szervezeten belül, hogy ezeket megfogalmaztuk volna, és onnan születnek az intrikák, hogy ki mi szeretne lenni. Ha ezeket tisztáznánk, ha a belső politikai célokat tisztázná a szervezet, akkor utána tudna a munkára koncentrálni. Azt gondolom, hogy azoknak a vezetőknek, akik részt vesznek a belső politikai célok meghatározásában, azoknak egyértelműen az a felelősségük, hogy a következő időszakban ez megtörténjen. Az a feladat, hogy teremtsük meg azt a fajta egyensúlyt a szervezetben, ami kell ahhoz, hogy mindenki jó szívvel tudjon dolgozni, mindegy, hogy vidéki polgármester, vagy a marosvásárhelyi tanácsban vállalt szerepet.
Facebook mint politikai csatatér
Közleményekkel üzenget egymásnak a Maros megyei önkormányzat elnöke, Péter Ferenc és a marosvásárhelyi RMDSZ vezetője, Vass Levente. Téma a város központjában tervezett mélygarázs, amelynek lényege el is tűnt a nyilatkozatháborúban. Az igazukat vagy a megoldást keresik?
Emellett fontos lenne a szavazópolgárok számára a napi életben kézzel fogható segítséget jelentő projektek elindítása, például a megyei és marosvásárhelyi tömegközlekedés összehangolása, a metropoliszövezet-elképzelés fejlesztése és gyakorlatba ültetése, a marosvásárhelyi parkolóhelyek kérdése, és még sorolhatnám. Mondhatnám úgy is, hogy munka van elég!
– Elmérgesítette a megyei és vásárhelyi RMDSZ közötti helyzetet az is, hogy a TÁT (Területi Állandó Tanács) úgymond dönt a helyi tanácsosok helyett.
– Az a probléma, hogy ez operatív napi szinten nem tud működni. A TÁT egy soktagú döntéshozó szervezet, tagjai a parlamenti képviselőink és szenátoraink is. Ha adódik egy helyzet kedden Marosvásárhelyen, nem tud a tizenhat tagú TÁT összeülni és dönteni. A napi életre lefordítva ez nem működik, így nem lehet vezetni egy szervezetet. Nem véletlenül van úgy kitalálva, hogy
politikai és döntéshozó felelőssége mindig az adott szervezeti egység elnökének van.
A marosvásárhelyi RMDSZ elnöke viseli a felelősséget, hogy az általa vezetett szervezet milyen döntéseket hoz, azokat hogyan hajtja végre. Az eredeti szervezeti struktúrát kellene megtartani: egyszerűbb lenne a megyei RMDSZ elnökének a vásárhelyi RMDSZ elnökével egyeztetni, két embernek párbeszédet folytatni. Jelenleg egy kérdés kapcsán, egy döntés érdekében össze kell hívni a vásárhelyi tanácsosokat, a TÁT-tagokat, több mint harminc embert.
Jó lenne, ha nálam lenne a bölcsek köve, hogy tudjam, mi a jó megoldás. Az biztos, hogy semmiképp sem az, hogy csatároznak és üzengetnek egymásnak a Facebookon. Nem megoldás az sem, hogy a vásárhelyi közéletre befolyással bíró személyiségek szintén a közösségi oldalon foglalnak állást ahelyett, hogy leülnének a vezetőkkel és elmondanák a véleményüket.
Csak a konszenzus megteremtésében látnám a megoldást: megszabni a politikai irányt, a Maros megyei és a marosvásárhelyi RMDSZ-nek. És mindenkinek ezért dolgozni. Az is fontos, hogy a Maros megyei szervezetnek ki kell érdemelnie azokat a jogokat az országos szervezetben, amik megilletik őt.
Előzmények
A Marosvásárhely főterére építendő mélygarázs terve kapcsán Facebookon „csatározott” a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke, Vass Levente és a Maros megyei RMDSZ elnöke, Péter Ferenc. A kettőjük közötti nézeteltérés nem új keletű, és az egyik forrása, hogy a megyei vezetőség döntése nyomán a marosvásárhelyi RMDSZ vezetősége, a marosvásárhelyi tanácsosok nem dönthetnek önállóan, hanem minden fontos kérdésben ki kell kérniük a Területi Állandó Tanács (TÁT) véleményét. A mélygarázs kapcsán a TÁT azt döntötte, hogy halasszák el a kérdést, ezt a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők egyszer meg is tették, de amikor három hónap múlva újra napirendre került, megszavazták. A megyei RMDSZ-elnök úgy értékelte, hogy a városi RMDSZ-es tanácsosok megszegték a TÁT döntését, a városi tanácsosok pedig úgy értékelték, hogy ha a TÁT három hónapig nem tért vissza a mélygarázs ügyére, akkor szabadon dönthetnek.
24h
