Hirdetés
Hirdetés

Ezúttal sokkal gyorsabban érték el a kapacitásuk határát az intenzív terápiás részlegek

Több a fiatal és a súlyosabb állapotban lévő beteg, és a kezelőorvosok tapasztalata szerint az oxigénellátás szükségessége hamarabb jelentkezik, mint az előző hullámban. Képünk illusztráció •  Fotó: Beliczay László

Több a fiatal és a súlyosabb állapotban lévő beteg, és a kezelőorvosok tapasztalata szerint az oxigénellátás szükségessége hamarabb jelentkezik, mint az előző hullámban. Képünk illusztráció

Fotó: Beliczay László

Megtelt Hargita megyében minden olyan intenzív kórházi részleg, amelyet koronavírus-fertőzötteknek tartanak fenn, és vannak már betegek, akik esetében arra várnak az orvosok, hogy helyet tudjanak találni számukra az intenzív terápiás osztályon. Aggasztó, hogy gyorsabban romlik a járványhelyzet, mint novemberben, több a fiatal beteg, és a kórházba kerülők ellátásában az oxigénigény sokkal hamarabb jelentkezik, mint az előző hullámban.

Széchely István

2021. március 17., 09:002021. március 17., 09:00

Nincsenek már szabad helyek Hargita megyében a súlyos állapotban lévő koronavírusos betegek ellátására kijelölt intenzív terápiás kórházi osztályokon. „A helyzet romlik, felfelé mennek a számok, sajnos megtelt minden intenzív terápiás ágy a megyében. Már ott tartunk megint, hogy el kellene helyezni az intenzíven betegeket, és a megyében már nincs hely” – ismertette az aktuális járványhelyzetet lapunknak Tar Gyöngyi. A Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta,

fontolgatják a lehetőségét, hogy más megyébe vigyenek súlyos betegeket, de a hozzátartozóik ezt rendszerint nem szeretnék,

így vannak már olyan páciensek, akik esetében arra várnak, hogy helyet tudjanak találni számukra az intenzív terápiás részlegeken. Ez a helyzet ezúttal sokkal gyorsabban alakult ki, mint novemberben, tehát a fertőzés terjedésének a sebessége meglehetősen gyors – fűzte hozzá, megjegyezve, országosan is ez a jellemző, Hargita megye helyzete csak azért nem feltűnő, mert jobb pozícióból indult a növekedés elején.

Felkészülés a harmadik hullámra

Az már az országos híradásokból is kiderült, hogy a harmadik hullámra központi szinten is elkezdődött az egészségügyi rendszer felkészítése. Amint arról Tar Gyöngyi tájékoztatott, az egészségügyi minisztériumban már elemzik annak a lehetőségét, hogy intenzív terápiás praxisjogot adjanak azoknak a szakorvosoknak – például kardiológus, belgyógyász, általános sebész szakorvosoknak –, akinek a képzési profilja tartalmazza az életben tartásra, tehát a vitális funkciók fenntartására irányuló képesítést, annak érdekében, hogy egy intenzív terápiás szakorvossal együttműködve ők is tudjanak dolgozni ezeken az osztályokon. Ha ez megvalósul, akkor ezek az orvosok áthelyezhetők lesznek az intenzív terápiás részlegekre, amelyeknek így nőhet a kapacitása. Ez Hargita megyében is sokat javítana az intenzív terápiás osztályok kapacitásán – mondta az igazgatóság vezetője.

Több a fiatal, súlyosabbak a tünetek

A kórházi ellátásra szorulók közt több a fiatal, mint a novemberi hullám idején, „egyre több a tünetes beteg, és a tünetegyüttes is súlyosbodik”, ugyanakkor a kezelőorvosok jelzései alapján országszerte jellemző, hogy a kórházba kerülő betegek esetében az oxigénellátás szükségessége hamarabb jelentkezik, mint az előző hullámban.

Hirdetés

A fiatal betegek számának növekedéséhez biztosan köze van az iskolakezdésnek is, ugyanakkor az, hogy gyakoribb a súlyosabb állapotban kórházba kerülők száma, azért lehet, mert a fertőzöttek közül sokan otthon próbálnak meggyógyulni és későn fordulnak orvoshoz – véli Tar Gyöngyi. Ne feledjük, hogy az első hullám idején még kötelezően minden fertőzött kórházba került, és a második hullámban is sok fertőzött azonosításához és így időben történő ellátásához hozzájárult az intézményes tesztelés. Most viszont

sokan kikerülik a tesztelést, csak az utolsó pillanatban fordulnak orvoshoz, amikor otthon nem javul, hanem romlik az állapotuk.

Azt már az előző két hullám tapasztalataiból tudják, hogy azokban az esetekben alakultak ki a súlyosabb szövődmények, amelyekben későn kezdődött meg a beteg ellátása, ezért továbbra is ajánlott felvenni a háziorvossal a kapcsolatot az első egyértelmű tünetek megjelenésekor és elvégeztetni egy hivatalos koronavírustesztet – hangsúlyozta a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője.

A fertőzés lefolyásával, a kórházba kerülő betegek korával, állapotával kapcsolatos esetleges változások egyelőre hivatalosan nem hozhatók összefüggésbe a koronavírus brit változatával, ugyanis Hargita megyében még nem történt egyetlen ilyen diagnosztizált eset sem. Ennek azonban nem az az oka, hogy a brit vírusváltozat elkerülte a megyét, hanem az, hogy egyelőre országszerte három helyen végeznek olyan laborelemzéseket, úgynevezett szekvenálást, amellyel azonosítani lehet az adott vírusváltozatot.

Nyitásra kész két új központ

Hargita megyében két új oltóközpont – a zsögödi, illetve egy újabb székelyudvarhelyi – áll nyitásra készen, ezek minden szükséges helyi engedéllyel rendelkeznek már, és amint az országos oltáskampányt koordináló bizottság (CNCAV) felveszi ezeket az aktív központok listájára és jóváhagyja az oltóanyagellátást ezek esetében, meg is nyitják – tájékoztatott Tar Gyöngyi, megjegyezve, egyelőre még nincs elegendő oltást végző orvos ezen központok esetében, de a nyitásig igyekeznek összeállítani ezeket a csapatokat.

Hargita megyében egyébként az oltáskampány harmadik fázisának a hétfői megnyitása óta majdnem az összes hely betelt a tizenkét oltóközpontban. Tar Gyöngyi, az AstraZeneca oltással kapcsolatos hírekre reagálva lapunknak elmondta,

Hargita megyében továbbra sem jegyeztek semmilyen komolyabb mellékhatást, és a megye abból a vakcinaszállítmányból sem kapott, amelynek a felhasználását óvatossági megfontolásból ideiglenesen leállították az országban néhány napja.

Az általános oltási reakciókkal kapcsolatban azt is megjegyezte, örülhetnek hogy beoltatták magukat azok, akik ilyet tapasztalnak az oltás után, és az ő esetükben a legjobb, hogy immunizáltatták magukat, ugyanis feltételezhető, hogy az ő esetükben a vírusfertőzésnek sokkal súlyosabb szövődményei lettek volna. Az AstraZeneca vakcinához köthető „trombózishisztériával” kapcsolatban az igazgatóság vezetője rámutatott,

nagyon gyakori az a csúsztatás, és ebben az esetben is az történik, hogy az egyidejűséget ok-okozati összefüggésként próbálják feltüntetni, pedig egyelőre még sehol nem igazolták, hogy trombózist okozott volna ez a védőoltás.

Romániában egyébként a szakértői bizottságok hétfő esti tanácskozása után az AstraZeneca oltóanyagának a további használatáról döntöttek, ezt kedden délután Valeriu Gheorghiță ismételten megerőstette a CNCAV sajtótájékoztatóján, ahol egyébként számos új oltóközpont március 23-ikai, illetve április 5-ikei megnyitásáról is bejelentést tett.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 14., szerda

Elbocsátások, bérpótlékok lefaragása – részletek a minisztériumok spórolási terveiről

A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest tíz százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.

Elbocsátások, bérpótlékok lefaragása – részletek a minisztériumok spórolási terveiről
Hirdetés
2026. január 14., szerda

Síszezon Háromszéken: van működő pálya, de egyre szűkül a választék

Jelenleg két helyszínen működnek a felvonók Kovászna megyében: Sugásfürdőn és Nagypatakon. Noha síelésre alkalmas terep még lenne a térségben, a hóhiány és a költségek miatt a pályák nem üzemelnek. Mutatjuk a háromszéki sípálya-körképet.

Síszezon Háromszéken: van működő pálya, de egyre szűkül a választék
2026. január 13., kedd

Antal Árpád: rossz volt a döntések alkalmazásának sorrendje, de az adóemelés elkerülhetetlen lépés volt

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az adóemeléssel kapcsolatos lakossági felvetésekre reagálva szeretett volna néhány nézőpontot nyomatékosítani: például azt, hogy a városnak kifizetett adókért mi mindent kap a polgár.

Antal Árpád: rossz volt a döntések alkalmazásának sorrendje, de az adóemelés elkerülhetetlen lépés volt
2026. január 13., kedd

Meredeken nő a fertőző légúti megbetegedések száma

Az influenzával diagnosztizált betegek száma megtízszereződött a novemberi esetszámokhoz képest, és sok a szövődményként tüdőgyulladássá súlyosbodó légúti megbetegedés is Hargita megyében. A tendencia folytatódása várható.

Meredeken nő a fertőző légúti megbetegedések száma
Hirdetés
2026. január 13., kedd

Egészségügyi miniszter: az orvosok fizetéséhez nem szabad hozzányúlni

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy az egészségügyben nem az orvosok és a kisegítő személyzet bérén kell spórolni, a megtakarításokat más területeken kell elérni.

Egészségügyi miniszter: az orvosok fizetéséhez nem szabad hozzányúlni
2026. január 13., kedd

Két hajléktalant ölt meg karácsony előtt egy fémrúddal, beismerő vallomást tett az elkövető

A Félixfürdőn karácsony tájékán elkövetett kettős gyilkosság elkövetője egy 29 éves kardói (Cordău) férfi, aki január elsején maga értesítette a rendőrséget arról, hogy két holttestet talált az üdülőhely egyik elhagyott pavilonjában.

Két hajléktalant ölt meg karácsony előtt egy fémrúddal, beismerő vallomást tett az elkövető
2026. január 13., kedd

Gázpalack robbant fel egy zilahi tömbházlakásban, egy férfi égési sérüléseket szenvedett, kilencen megsérültek

Gázpalack robbanása okozott tüzet kedden délután zilahi tömbház egyik második emeleti lakásában. Egy ember megsérült, további kilenc lakónak a helyszínen nyújtottak orvosi ellátást – tájékoztatott a Szilágy megyei tűzoltóság.

Gázpalack robbant fel egy zilahi tömbházlakásban, egy férfi égési sérüléseket szenvedett, kilencen megsérültek
Hirdetés
2026. január 13., kedd

Ilie Bolojan lesz az ügyvivő oktatási miniszter

Ilie Bolojan miniszterelnök kedden továbbította Nicușor Dan államfőnek Daniel David oktatási miniszter felmentésére vonatkozó javaslatát.

Ilie Bolojan lesz az ügyvivő oktatási miniszter
2026. január 13., kedd

Volt védelmi miniszter: a katonák nem 48 évesen mennek nyugdíjba

A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihai Fifor, korábbi védelmi miniszter kedden a Facebook-oldalán cáfolta azt az állítást, miszerint a katonák a bírákhoz és ügyészekhez hasonlóan „48 évesen mennek nyugdíjba”.

Volt védelmi miniszter: a katonák nem 48 évesen mennek nyugdíjba
2026. január 13., kedd

Pénzt kérnek a kormánytól a gyergyószentmiklósi víz- és csatornahálózat korszerűsítésének befejezésére

Hosszú évek óta zajló fejlesztések zárulhatnak le Gyergyószentmiklóson: a víz- és a csatornahálózat korszerűsítése is befejeződhet 2026-ban. Az évek folyamán összegyűlt többletköltségekre a fejlesztési minisztériumtól kérnek finanszírozást.

Pénzt kérnek a kormánytól a gyergyószentmiklósi víz- és csatornahálózat korszerűsítésének befejezésére
Hirdetés