
Több a fiatal és a súlyosabb állapotban lévő beteg, és a kezelőorvosok tapasztalata szerint az oxigénellátás szükségessége hamarabb jelentkezik, mint az előző hullámban. Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Megtelt Hargita megyében minden olyan intenzív kórházi részleg, amelyet koronavírus-fertőzötteknek tartanak fenn, és vannak már betegek, akik esetében arra várnak az orvosok, hogy helyet tudjanak találni számukra az intenzív terápiás osztályon. Aggasztó, hogy gyorsabban romlik a járványhelyzet, mint novemberben, több a fiatal beteg, és a kórházba kerülők ellátásában az oxigénigény sokkal hamarabb jelentkezik, mint az előző hullámban.
2021. március 17., 09:002021. március 17., 09:00
Nincsenek már szabad helyek Hargita megyében a súlyos állapotban lévő koronavírusos betegek ellátására kijelölt intenzív terápiás kórházi osztályokon. „A helyzet romlik, felfelé mennek a számok, sajnos megtelt minden intenzív terápiás ágy a megyében. Már ott tartunk megint, hogy el kellene helyezni az intenzíven betegeket, és a megyében már nincs hely” – ismertette az aktuális járványhelyzetet lapunknak Tar Gyöngyi. A Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta,
így vannak már olyan páciensek, akik esetében arra várnak, hogy helyet tudjanak találni számukra az intenzív terápiás részlegeken. Ez a helyzet ezúttal sokkal gyorsabban alakult ki, mint novemberben, tehát a fertőzés terjedésének a sebessége meglehetősen gyors – fűzte hozzá, megjegyezve, országosan is ez a jellemző, Hargita megye helyzete csak azért nem feltűnő, mert jobb pozícióból indult a növekedés elején.
Az már az országos híradásokból is kiderült, hogy a harmadik hullámra központi szinten is elkezdődött az egészségügyi rendszer felkészítése. Amint arról Tar Gyöngyi tájékoztatott, az egészségügyi minisztériumban már elemzik annak a lehetőségét, hogy intenzív terápiás praxisjogot adjanak azoknak a szakorvosoknak – például kardiológus, belgyógyász, általános sebész szakorvosoknak –, akinek a képzési profilja tartalmazza az életben tartásra, tehát a vitális funkciók fenntartására irányuló képesítést, annak érdekében, hogy egy intenzív terápiás szakorvossal együttműködve ők is tudjanak dolgozni ezeken az osztályokon. Ha ez megvalósul, akkor ezek az orvosok áthelyezhetők lesznek az intenzív terápiás részlegekre, amelyeknek így nőhet a kapacitása. Ez Hargita megyében is sokat javítana az intenzív terápiás osztályok kapacitásán – mondta az igazgatóság vezetője.
A kórházi ellátásra szorulók közt több a fiatal, mint a novemberi hullám idején, „egyre több a tünetes beteg, és a tünetegyüttes is súlyosbodik”, ugyanakkor a kezelőorvosok jelzései alapján országszerte jellemző, hogy a kórházba kerülő betegek esetében az oxigénellátás szükségessége hamarabb jelentkezik, mint az előző hullámban.
A fiatal betegek számának növekedéséhez biztosan köze van az iskolakezdésnek is, ugyanakkor az, hogy gyakoribb a súlyosabb állapotban kórházba kerülők száma, azért lehet, mert a fertőzöttek közül sokan otthon próbálnak meggyógyulni és későn fordulnak orvoshoz – véli Tar Gyöngyi. Ne feledjük, hogy az első hullám idején még kötelezően minden fertőzött kórházba került, és a második hullámban is sok fertőzött azonosításához és így időben történő ellátásához hozzájárult az intézményes tesztelés. Most viszont
Azt már az előző két hullám tapasztalataiból tudják, hogy azokban az esetekben alakultak ki a súlyosabb szövődmények, amelyekben későn kezdődött meg a beteg ellátása, ezért továbbra is ajánlott felvenni a háziorvossal a kapcsolatot az első egyértelmű tünetek megjelenésekor és elvégeztetni egy hivatalos koronavírustesztet – hangsúlyozta a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője.
A fertőzés lefolyásával, a kórházba kerülő betegek korával, állapotával kapcsolatos esetleges változások egyelőre hivatalosan nem hozhatók összefüggésbe a koronavírus brit változatával, ugyanis Hargita megyében még nem történt egyetlen ilyen diagnosztizált eset sem. Ennek azonban nem az az oka, hogy a brit vírusváltozat elkerülte a megyét, hanem az, hogy egyelőre országszerte három helyen végeznek olyan laborelemzéseket, úgynevezett szekvenálást, amellyel azonosítani lehet az adott vírusváltozatot.
Hargita megyében két új oltóközpont – a zsögödi, illetve egy újabb székelyudvarhelyi – áll nyitásra készen, ezek minden szükséges helyi engedéllyel rendelkeznek már, és amint az országos oltáskampányt koordináló bizottság (CNCAV) felveszi ezeket az aktív központok listájára és jóváhagyja az oltóanyagellátást ezek esetében, meg is nyitják – tájékoztatott Tar Gyöngyi, megjegyezve, egyelőre még nincs elegendő oltást végző orvos ezen központok esetében, de a nyitásig igyekeznek összeállítani ezeket a csapatokat.
Hargita megyében egyébként az oltáskampány harmadik fázisának a hétfői megnyitása óta majdnem az összes hely betelt a tizenkét oltóközpontban. Tar Gyöngyi, az AstraZeneca oltással kapcsolatos hírekre reagálva lapunknak elmondta,
Az általános oltási reakciókkal kapcsolatban azt is megjegyezte, örülhetnek hogy beoltatták magukat azok, akik ilyet tapasztalnak az oltás után, és az ő esetükben a legjobb, hogy immunizáltatták magukat, ugyanis feltételezhető, hogy az ő esetükben a vírusfertőzésnek sokkal súlyosabb szövődményei lettek volna. Az AstraZeneca vakcinához köthető „trombózishisztériával” kapcsolatban az igazgatóság vezetője rámutatott,
Romániában egyébként a szakértői bizottságok hétfő esti tanácskozása után az AstraZeneca oltóanyagának a további használatáról döntöttek, ezt kedden délután Valeriu Gheorghiță ismételten megerőstette a CNCAV sajtótájékoztatóján, ahol egyébként számos új oltóközpont március 23-ikai, illetve április 5-ikei megnyitásáról is bejelentést tett.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Elfogadta szerdai ülésén a kormány a 22 prefektus és 36 alprefektus tisztségből való felmentéséről szóló határozatokat – közölte Ioana Dogioiu kormányszóvivő. Az érintett prefektusok és alprefektusok lemondtak a tisztségükről.
A következő három évben több lépésben mintegy 14 ezerrel tervezik csökkenteni a kórházi ágyak számát. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
szóljon hozzá!