– fogalmazott a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője. Megjegyezte, nem csak az oltásigénylők száma alacsony, hanem olyan háziorvost is egyre nehezebb találni, aki vállalja az oltás beadását. Sokan közülük arra hivatkoznak, hogy össze kell gyűjteni az oltakozókat, ugyanis az oltóanyagok felhasználására vonatkozó módszertan szerint a veszteség nem haladhatja meg az ötven százalékot, azaz

„Nyilván, ha az új oltóanyag megérkezett volna, akkor megnyithattunk volna térségenként legalább egy-egy oltóhelyet – gondolkodtunk is, hogy azok a kórházakban legyenek vagy a permanenciaközpontokban – de addig, amíg ilyen kevés az oltásigénylő, nincs értelme” – fogalmazott Tar Gyöngyi, a költségeket említve elsődleges okként.

„Ha nem jön új variáns, ideig-óráig védettek”

Jelenleg az igazolt koronavírus-fertőzések száma is meglehetősen alacsony Hargita megyében, különösen a múlt év azonos időszakához képest, amikor még agresszíven tombolt a járvány a térségben.

„Szerintem ez a nyári fertőzéshullámnak a következménye, amikor nagy csendben lezajlott egy óriási, természetes úton történő immunizáció. Akkor nagyon sokan megbetegedtek, valószínűleg nem volt olyan közösség, ahol ne lett volna fertőzött, és persze sokan nem is teszteltették magukat, vagy otthon átvészelték.

Tehát akkor volt egy omikron-fertőzéshullám, és valószínű, hogy most nagyon sok a védett ember, akik fertőzés útján szerezték meg a védettséget. Ha nem jön új variáns, akkor ők ideig-óráig védettek” – mondta a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője. A megyében igazolt Covid-fertőzéseket illetően úgy fogalmazott, hogy „jelenleg csendes a helyzet, mondhatni éves szinten a mélyponton vannak az esetszámok”. Már a múlt hét második felében csak egy-két új eset került nyilvántartásba megyeszerte naponta, ez az utóbbi napokban négyre nőtt, de ez is viszonylag alacsony érték. Átlagértékkel számolva hetente nagyjából egy Covid-haláleset történik a megyében.