Ezer Székely Leány Napja: azt üzeni, hogy Székelyföld volt, van és lesz

Több ezren látogattak ki idén is az Ezer Székely Leány Napjára a csíksomlyói nyeregbe, ahol a déli órákban ünnepi szentmisével nyitották meg Székelyföld legnagyobb hagyományőrző rendezvényét. Ez egyben az idei esemény egyik újdonsága is volt, hiszen a korábbi években a csíksomlyói kegytemplomban tartották a misét.

Ezúttal azonban visszatértek a korábbi gyakorlathoz, a nyeregben pedig az idei tiszteletbeli házigazda, Csíkszentgyörgy község főesperese, Pál Vilmos Barna celebrálta a szentmisét.

A települések táblái alatt a Hármashalom-oltárhoz felvonuló csoportok ezúttal nem a házigazda település által felállított székely kapun haladtak át, hanem a csíksomlyói pápalátogatás alkalmából elhelyezett kapun. Résztvevőkből pedig idén sem volt hiány, hiszen

Lőrinczi Annamária, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány tagja a szentmisét követően elmondta, idén is

A továbbiakban a tiszteletbeli házigazda Csíkszentgyörgy község polgármestere, György József köszöntötte a nyeregben összegyűlt több ezer résztvevőt. Mint mondta, az Ezer Székely Leány Napja tulajdonképpen a székely emberek napja.

Ezt követően Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy mindenhol a fiataloknak jut a legnagyobb szerep a társadalomban, ennek pedig a peremvidékeken van a legnagyobb jelentősége. „A széleken az ifjúság szerepe mindig felértékelődik, és annak a fontossága is, hogy mennyien élnek, és hogy tartják-e a hagyományokat. Ezért is kiemelt jelentőségű az a kérdés, hogy Székelyföldnek van-e ifjúsága, milyen célokat követnek, és látnak-e jövőképet itthon.

Az Ezer Székely Leány Napja több egy egyszerű eseménynél – állította köszöntőbeszédében Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke. „Ez a nap amellett, hogy összehív bennünket Székelyföld különböző térségeiből, szellemi és kulturális értékrendünk megőrzésére is kötelez. Ez itt Székelyföld, ez a mi autonómiánk alapköve. Sokan mondják, hogy ez a föld nem is létezik, erre azonban kiváló válasz a mai rendezvény, hiszen azt üzeni, hogy Székelyföld volt, van és lesz. Az itt látható több ezer népviselet önkifejező: beszél a múltunkról, hagyományainkról, jellemünkről. A székely népviselet a munka, a szorgalom és a megmaradás jelképe is” – húzta alá az alelnök.

Szavaival Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere is egyetértett, aki szintén arról beszélt, hogy a népviselet az autonómia legfontosabb szimbóluma.

A köszöntőbeszédek után elkezdődtek a hagyományőrző néptánccsoportok előadásai, a számos fellépés között pedig a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes is színpadra lépett. A délutáni órákban aztán közösen is rophatták a táncot a résztvevők, és idén sem maradt el a népviseletbe öltözöttek csoportképének elkészítése sem.

A szervezők összesítése szerint

A rendezvény végén az is kiderült, hogy a jövő évi tiszteletbeli házigazda címet Csíkdelne vette át, ugyanis a lakosság számához viszonyítva ők jelentek meg legtöbben népviseletben a találkozón. 

korábban írtuk

Százak ropták székely népviseletben a táncot Csíkszereda főterén

Több száz székely ruhás gyerek, fiatal és felnőtt gyülekezett szombat reggel a csíkszeredai Szabadság téren. A népviseletbe öltözöttek Székelyföld több pontjáról érkeztek szervezetten, hogy részesei lehessenek az újrakezdés utáni 30. Ezer Székely Leány Napjának.