Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

09:00

Forgalomkorlátozások lesznek Gyergyószentmiklóson

09:00

Csíksomlyói búcsú képekben

08:08

Medvék miatt riasztottak több településen

07:36

Utak felújítására költ a legtöbbet a Hargita megyei önkormányzat

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tragikus baleset Csíkszereda közelében: 17 éves fiú vesztette életét

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Gálfi Árpádot

Ferenc pápa által kinevezett megyés püspök lesz a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt

Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot

Nicușor Dan: nem kell túl komolyan venni azt, amit Vlagyimir Putyin mond

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

Megalakult a Tisza-kormány

Etetni kell a vadakat, hogy ne járjanak be a településekre

Fotó: Erdély Bálint Előd

Kevés az élelem az erdőkben, ráadásul csendesebbé váltak a települések a kijárási tilalom miatt, így különösen fontos, hogy a vadásztársulatok etessék a vadakat, amelyek ellenkező esetben a házak közé merészkednének esetlegesen betegségeket terjesztve, károkat okozva.

Fülöp-Székely Botond

2020. április 07., 11:002020. április 07., 11:00

Jelenleg még nincs megfelelő mennyiségű élelem az erdőkben, ezért is fontos, hogy a vadásztársulatok etessék a vadakat, amelyek máskülönben a szántóföldekre, illetve a házak tájékára is bemerészkednének – tudtuk meg Mărmureanu-Bíró Leonárdtól, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület igazgatójától. Mint mondta, ez különösen érvényes a koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási tilalom idején, amikor jóval csendesebbek a települések. Példaként arra is kitért, hogy

az ételt kereső vaddisznók nem csak károkat okoznak a gazdáknak, de afrikai sertéspestissel is megfertőzhetik a háztáji jószágokat.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Jól kell választani

Mărmureanu-Bíró hangsúlyozta, számtalan tényezőt kell figyelembe venni, ha egy hatásos etetőhelyet szeretnénk kialakítani. Lényeges például, hogy

a helyszín a vadak által használt útvonalakon legyen, hogy lehessen azokat ott marasztalni, ahelyett, hogy a településekre mennének.

Fontos az is, hogy a közelben legyen sűrű erdő, ahol el tudnak rejtőzni, ugyanakkor egyebek mellett arra is kell figyelni, hogy pontosan hol kell fel a nap, illetve a hold, valamint rendszerint merről fúj a szél.

Naponta kell vinni az élelmet, máskülönben a vadállatok bejárhatnak a településekre

Fotó: Erdély Bálint Előd

„Ha az állatoknak kényelmesen megközelíthető etetőket alakítunk ki, akkor lényegesen kisebb valószínűséggel mennek be a településekre vagy azok határába.

Ha nem is laknak jól a szóróknál, de annyi élelmet kapnak, hogy a többségük már nem megy a házak közelébe

– így az igazgató, aki hozzátette, ha a vadak megszoknak egy etetőt, akkor a kicsinyeiket is oda fogják vinni, így azok is megtanulják, hogy ott lényegesen egyszerűbben jutnak élelemhez.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Rengeteg a medve

Mi is elkísértük a vadászokat egy körútra, és láthattuk ahogy a kihelyezett automata ételszórók közül néhányat feltöltenek kukoricával. Ezekkel egyebek mellett sükői, farcádi, székelydobói és vágási, valamint Nyikó-menti gazdákat védenek. Megtudtuk, hogy

hetente legalább két alkalommal kell kijárni az ételadagolókhoz, amelyekbe nagyjából 100 kilogramm gabonát kell tenni.

Ha nincsen szóró, csak az etetőhely van kialakítva, akkor akár naponta is ki kell vinni legalább 25 kilogrammnyi táplálékot, hogy azzal valóban távol lehessen tartani a vadakat a településektől. „Bevásároltunk kukoricából, hogy legalább két hétig biztosítani tudjuk a vadak etetését” – fogalmazott Mărmureanu-Bíró.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Volt olyan helyszín is, ahol úgynevezett vadszántást hoztak létre a vadászok, amelybe gabonát ültettek. „Amíg ezekből lakmároznak a vadak, addig sem mennek rá a gazdák földjeire. Hasonló szerepe van ennek, mint az etetőknek” – magyarázta.

Egyébként a látottak szerint minden, lessel is rendelkező etetőnél nagy volt a mozgás: nemcsak őzek, vaddisznók, szarvasok, borzok de medvék nyomait is láthattuk. Mărmureanu-Bíró össze is számolta, hogy

az egyik saját ételszórójához tizenhárom fajta állat jár rendszeresen.

A medvék a leggyakoribb vendégek, volt olyan is, hogy több, mint tízet látott belőlük egy éjszaka alatt. Ők okozzák egyébként a legtöbb kárt a vadászoknak, hiszen képesek felmászni a fákra és letépni az automata ételadagolókat.