
A várost átszelő Poklos-patakban színes látványt nyújtanak a madarak
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhelyen hétszáznál is több vadkacsa telel a Maros gát alatti részén, ahogy a várost átszelő Poklos-patakban és a turbinaárokban is sokan vannak. A megyeszékhelyen hiába megszokott a sok színes tollazatú madár, lehetetlen nem felfigyelni rájuk.
2019. január 13., 10:302019. január 13., 10:30
2019. január 13., 10:332019. január 13., 10:33
Arról, hogy honnan érkeznek ezek a madarak, Daróczi Szilárd, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársát kérdeztük. A szakember elmondta, északról, illetve északkeletről, például Oroszországból, Lengyelországból érkeznek ezek a madarak, amelyek addig maradnak, amíg találnak maguknak élelmet.
Fotó: Haáz Vince
azt pedig, ha vannak be nem fagyott vízfelületek, könnyen találnak maguknak. Általában apró halakkal, a vízi növényzetre tapadó csigákkal, gerinctelenekkel táplálkoznak, de a növényekkel is „beérik”, illetve minden olyan hulladékkal, ami fogyasztható számukra. Például, ha a horgászok után puliszkadarabkák maradnak, azokat is előszeretettel megeszik.
A Maros Szászrégen és Radnót közötti szakaszán telente 4-5 ezer vadkacsa is megfordul, „halászik”, élelmet keres magának.
Fotó: Haáz Vince
– magyarázta Daróczi Szilárd.
Fotó: Haáz Vince
Vadászható madarak, csak a költési időszakban nem szabad rájuk lőni – tudtuk meg Daróczi Szilárdtól, aki azt is elmondta, tavaszodván visszamennek északra, illetve keletre, ahonnan jöttek, de nem ritka az sem, hogy nyáron is itt maradnak.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!