Erkölcstelen, de nem törvénytelen, amikor a kórházból a magánrendelőjükbe kérik pácienseiket az orvosok

Elválaszthatatlan egymástól az állami- és az egészségégügyi magánszektor? Képünk illusztráció •  Fotó: Kristó Róbert

Elválaszthatatlan egymástól az állami- és az egészségégügyi magánszektor? Képünk illusztráció

Fotó: Kristó Róbert

Létező jelenség a romániai egészségügyi rendszerben, hogy a kórházi járóbeteg-rendelőből a magánrendelőjükbe kérik az egészségbiztosítással rendelkező pácienseiket az orvosok. Erre azonban nincs törvénykezés, így legfeljebb erkölcstelen magatartásnak minősíthető a biztosított személyekkel szemben.

Molnár Rajmond

2018. augusztus 05., 09:572018. augusztus 05., 09:57

2018. augusztus 05., 15:572018. augusztus 05., 15:57

Hiába kapott beutalót a háziorvosától, amellyel elvileg jogosul az ingyenes ellátásra a kórházi járóbeteg-rendelőben, azaz az ambulancián, az ott dolgozó orvos a magánrendelőjébe kérte, ahol már zsebbe kellett nyúljon a szükséges egészségügyi kezelésért – ezzel a panasszal fordult hozzánk  olvasónk. Szakemberek segítségével jártunk utána a jelenségnek.

Először is fontos tisztázni, hogy milyen törvényes előírások vonatkoznak a szakorvosokra e téren. Négy alaphelyzetet különböztetünk meg: az első, hogy az illető szakorvos a napi hét órás munkaprogramja során dolgozik a szakmájának megfelelő kórházi részlegen, illetve a járóbeteg-szakrendelőben is. Ilyenkor

amennyiben magánrendelőt nyit, az nem lehet szerződéses viszonyban az egészségbiztosítási pénztárral, tehát az odafordulóknak csak díjszabás ellenében végezheti el a szükséges szolgáltatást, konzultációt.

A második, hogy az orvos csak a kórházi részlegen dolgozik, a járóbeteg-rendelőben nem, ilyen esetben pedig a magánrendelője szerződéses viszonyban állhat az egészségbiztosítási pénztárral, amennyiben bizonyos térségbeli orvosi hiányszakmáról van szó. Tehát, háziorvosi küldőpapírral is lehet oda fordulni. A harmadik eshetőség, hogy egy szakorvos csak a magánrendelőjében rendel, a kórházban nem dolgozik, így a magánrendelő szintén szerződésben állhat a biztosítási pénztárral. Az utolsó lehetőség pedig, hogy az orvos szabadúszó, csak a magánrendelőjében dolgozik, nem kötött szerződést a pénztárral, így kizárólag díjszabás ellenében láthatja el betegeket.

„Sajnálatos, hogy létezik”

Azt az eshetőséget vizsgáljuk tehát, amennyiben a szakorvos dolgozik a kórházi osztályokon és a járóbeteg-rendelésben is, de emellett magánrendelőt is működtet. Ez pedig lehetőséget ad neki, hogy az ambulanciára küldött betegeket a saját rendelőjébe irányítsa át.

Idézet
Habár nem lehet általánosítani, illetve a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz még nem érkezett ilyen jellegű panasz, köztudott, hogy a szóban forgó jelenség létezik a romániai egészségügyi rendszerben

– nyilatkozta érdeklődésünkre Duda Tihamér intézményvezető. Véleménye szerint ez sajnálatos, főképp annak a tükrében, hogy idén márciustól a szakorvosok bruttó fizetése a 2022-re előirányzott szintre nőtt meg, tehát sok esetben megkétszereződött. „Ki kellett volna használni a jelentős béremelést arra, hogy elválasszák egymástól az állami- és a magánegészségügyi szektort, hogy ne lehessenek ilyen átfedések.

Idézet
Tulajdonképpen a rendszer hibájaként is felfogható, hogy megengedi és lehetővé teszi ezt

– húzta alá.

Jog az ingyenes ellátásra

„Egy beteg embernek nyilván az egészségügyi állapota az első, így a legtöbb esetben a kezelőorvosa utasításait követi.

Ha az orvos a magánrendelőjébe irányítja a pácienst, ő követi az utasításait.

Mi mint egészségbiztosítási pénztár arra biztatjuk, bátorítjuk a biztosított személyeket, hogy egészségügyi panasz esetén a háziorvosuktól kapott beutalóval menjenek a járóbeteg-rendelőbe, ahol joguk van arra, hogy ingyenesen elvégezzék nekik a szükséges egészségügyi szolgáltatást, még akkor is ha várólistákkal kell számolniuk. Amennyiben pedig sürgősségi esetről van szó, azt rögtön ellátják a kórházak sürgősségi osztályain” – nyomatékosított Duda. Természetesen – fűzte hozzá – mindenkinek megvan a szabad döntése, hogy mit választ.

Amennyiben valaki ilyen esettel találkozik, választhatja a magánrendelőt, de azt is, hogy más szakorvoshoz fordul a küldőpapírjával.

Azt azonban le kell szögezni – mondta Duda –, hogy sokan nem engedhetik meg maguknak az egészségügyi magánszektorral járó magas díjszabásokat. Továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy

ha valaki orvosi visszaéléssel találkozik, az jelentse az esetet a biztosítási pénztárnak.

„Sok az eszkimó, kevés a fóka”

Egyes országokban van törvénykezés arra, amely elválasztja egymástól az állami- és az egészségügyi magánszektort, Románia azonban kivételt képez ez alól – közölte a téma kapcsán dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. „Valószínű, hogy ezt a megoldást a jelenleg is nagy gondot okozó országos szintű orvoshiány tette indokolttá. Hiszen így is csak plusz munkaidővel lehet lefedni az ellátási igényeket. Egy hasonlattal élve, sok az eszkimó, kevés a fóka, ezért nyilván kialakulnak ezek a helyzetek, hogy az orvosok plusz munkával, természetesen plusz pénzért dolgoznak.

Idézet
Nem azt akarom mondani, hogy ez helyes, inkább úgy fogalmaznék, hogy a hazai egészségügyi szolgáltatások piaci környezetét nézve, érthető, miért is alakult így a szóban forgó jelenség

– magyarázta.

Tar Gyöngyi szerint amíg egy kórházban dolgozó orvos napi munkaideje hét óra, ellenben 15 órára elegendő betege van, addig ezt a folyamatot nehéz lenne tiltani. „Természetes módon érzékeli a törvényhozó, hogy ezt a jelenséget egyelőre nem szabályozhatja.

Idézet
Azért van csendben a rendszer, mert még így is jobb, mintha a sok betegek nem kapna szakorvosi ellátást. Ez legfeljebb erkölcstelen, de jelenleg nem törvénytelen a biztosított személyekkel szemben.

Mivel erkölcstelen, ezért csakis erkölcsi büntetést lehet elvárni, mármint azt, hogy ne menjen olyan orvoshoz a beteg” – részletezte véleményét Tar Gyöngyi, aki szerint a jelenségnek egyetlen „természetes szabályzója” van, mégpedig az, hogy a páciens más orvoshoz fordul. Amennyiben pedig a beteg visszaéléssel – például zsarolással – találkozik, azt jelentheti az egészségügyi hatóságoknak, amelyek kivizsgálják az esetet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 07., hétfő

Az állam a kismamákon spórolna: egészségbiztosítást fizettetnének a gyermeknevelési szabadságon lévő szülőkkel

Ilie Bolojan miniszterelnök megszorító csomagja értelmében ezentúl a gyermeknevelési szabadságon lévő szülőknek is éves 2430 lejes hozzájárulás ellenében kellene fenntartaniuk biztosítotti státuszukat. Az RMDSZ felháborítónak tartja az intézkedést.

Az állam a kismamákon spórolna: egészségbiztosítást fizettetnének a gyermeknevelési szabadságon lévő szülőkkel
2025. július 07., hétfő

Bolojan: a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, az ösztöndíjak nem szűnnek meg

Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem, csupán átszervezik a

Bolojan: a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, az ösztöndíjak nem szűnnek meg
2025. július 07., hétfő

Mintha nekimenne: autójával heccelte az útszéli medvét – videó

A Transzfogarason történt halálos medvetámadást követően számtalan reakció érkezett a közösségi oldalakat használók részéről.

Mintha nekimenne: autójával heccelte az útszéli medvét – videó
2025. július 07., hétfő

Különnyugdíj, kisebb államapparátus – részleteket osztott meg a miniszterelnök a második deficitcsökkentő csomagról

Ilie Bolojan miniszterlenök a képviselőház és a szenátus hétfő délutáni együttes ülésén kijelentette, hogy július végéig a második deficitcsökkentő csomaggal is a parlament elé járul, és ezek az intézkedések már a méltányosságra helyezik hangsúlyt.

Különnyugdíj, kisebb államapparátus – részleteket osztott meg a miniszterelnök a második deficitcsökkentő csomagról
2025. július 07., hétfő

Ez a kezdet – így értékelte Bolojan az első deficitcsökkentő csomagot

Vészhelyzetben hozott felelősségteljes döntésnek nevezte hétfőn délután a parlamentben Ilie Bolojan az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet beterjesztését.

Ez a kezdet – így értékelte Bolojan az első deficitcsökkentő csomagot
2025. július 07., hétfő

Csonka épület az óriáslepel mögött – eltűnőben a Bodok szálló

Napról napra kevesebb marad a sepsiszentgyörgyi városközpont egyik meghatározó épületéből. A valamikori Bodok szálló bontásával járó zaj és por az épület közelében levő vendéglátóegységek számára is megnehezíti a nyári szezont.

Csonka épület az óriáslepel mögött – eltűnőben a Bodok szálló
2025. július 07., hétfő

Általános sztrájk körvonalazódik az egészségügyben

A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.

Általános sztrájk körvonalazódik az egészségügyben
2025. július 07., hétfő

Károkat okozott a szélvihar Csíkszéken

Egy fa dőlt ki Csíkszeredában, valamint több mint 2500 felhasználó maradt áram nélkül Csíkszéken a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt hétfőn délután – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.

Károkat okozott a szélvihar Csíkszéken
Károkat okozott a szélvihar Csíkszéken
2025. július 07., hétfő

Károkat okozott a szélvihar Csíkszéken

2025. július 07., hétfő

Fát döntött ki a viharos szél a csíkszeredai Márton Áron utcában

Kidőlt fáról küldött fotót csíkszeredai olvasónk hétfő délután, amelyet már a helyszínre kiszállt tűzoltók daraboltak fel.

Fát döntött ki a viharos szél a csíkszeredai Márton Áron utcában
2025. július 07., hétfő

Miután megértettük, hasznosítanunk kell a mesterséges intelligenciát Székelyföldön is

A mezőgazdaságban nagy hasznát lehet venni a mesterségesintelligencia-alkalmazásoknak, de számos más területen is kiaknázható az új technológia. Az MI lehetőségeiről tartottak konferenciát hétfőn Csíkszeredában.

Miután megértettük, hasznosítanunk kell a mesterséges intelligenciát Székelyföldön is