HIRDETÉS
2019. március 26., kedd
Emánuel
Emánuel
Hiába kapott beutalót a háziorvosától, amellyel elvileg jogosul az ingyenes ellátásra a kórházi járóbeteg-rendelőben, azaz az ambulancián, az ott dolgozó orvos a magánrendelőjébe kérte, ahol már zsebbe kellett nyúljon a szükséges egészségügyi kezelésért – ezzel a panasszal fordult hozzánk olvasónk. Szakemberek segítségével jártunk utána a jelenségnek.
Először is fontos tisztázni, hogy milyen törvényes előírások vonatkoznak a szakorvosokra e téren. Négy alaphelyzetet különböztetünk meg: az első, hogy az illető szakorvos a napi hét órás munkaprogramja során dolgozik a szakmájának megfelelő kórházi részlegen, illetve a járóbeteg-szakrendelőben is. Ilyenkor
amennyiben magánrendelőt nyit, az nem lehet szerződéses viszonyban az egészségbiztosítási pénztárral, tehát az odafordulóknak csak díjszabás ellenében végezheti el a szükséges szolgáltatást, konzultációt.
A második, hogy az orvos csak a kórházi részlegen dolgozik, a járóbeteg-rendelőben nem, ilyen esetben pedig a magánrendelője szerződéses viszonyban állhat az egészségbiztosítási pénztárral, amennyiben bizonyos térségbeli orvosi hiányszakmáról van szó. Tehát, háziorvosi küldőpapírral is lehet oda fordulni. A harmadik eshetőség, hogy egy szakorvos csak a magánrendelőjében rendel, a kórházban nem dolgozik, így a magánrendelő szintén szerződésben állhat a biztosítási pénztárral. Az utolsó lehetőség pedig, hogy az orvos szabadúszó, csak a magánrendelőjében dolgozik, nem kötött szerződést a pénztárral, így kizárólag díjszabás ellenében láthatja el betegeket.
Azt az eshetőséget vizsgáljuk tehát, amennyiben a szakorvos dolgozik a kórházi osztályokon és a járóbeteg-rendelésben is, de emellett magánrendelőt is működtet. Ez pedig lehetőséget ad neki, hogy az ambulanciára küldött betegeket a saját rendelőjébe irányítsa át.
– nyilatkozta érdeklődésünkre Duda Tihamér intézményvezető. Véleménye szerint ez sajnálatos, főképp annak a tükrében, hogy idén márciustól a szakorvosok bruttó fizetése a 2022-re előirányzott szintre nőtt meg, tehát sok esetben megkétszereződött. „Ki kellett volna használni a jelentős béremelést arra, hogy elválasszák egymástól az állami- és a magánegészségügyi szektort, hogy ne lehessenek ilyen átfedések.
– húzta alá.
„Egy beteg embernek nyilván az egészségügyi állapota az első, így a legtöbb esetben a kezelőorvosa utasításait követi.
Ha az orvos a magánrendelőjébe irányítja a pácienst, ő követi az utasításait.
Mi mint egészségbiztosítási pénztár arra biztatjuk, bátorítjuk a biztosított személyeket, hogy egészségügyi panasz esetén a háziorvosuktól kapott beutalóval menjenek a járóbeteg-rendelőbe, ahol joguk van arra, hogy ingyenesen elvégezzék nekik a szükséges egészségügyi szolgáltatást, még akkor is ha várólistákkal kell számolniuk. Amennyiben pedig sürgősségi esetről van szó, azt rögtön ellátják a kórházak sürgősségi osztályain” – nyomatékosított Duda. Természetesen – fűzte hozzá – mindenkinek megvan a szabad döntése, hogy mit választ.
Amennyiben valaki ilyen esettel találkozik, választhatja a magánrendelőt, de azt is, hogy más szakorvoshoz fordul a küldőpapírjával.
Azt azonban le kell szögezni – mondta Duda –, hogy sokan nem engedhetik meg maguknak az egészségügyi magánszektorral járó magas díjszabásokat. Továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy
ha valaki orvosi visszaéléssel találkozik, az jelentse az esetet a biztosítási pénztárnak.
Egyes országokban van törvénykezés arra, amely elválasztja egymástól az állami- és az egészségügyi magánszektort, Románia azonban kivételt képez ez alól – közölte a téma kapcsán dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. „Valószínű, hogy ezt a megoldást a jelenleg is nagy gondot okozó országos szintű orvoshiány tette indokolttá. Hiszen így is csak plusz munkaidővel lehet lefedni az ellátási igényeket. Egy hasonlattal élve, sok az eszkimó, kevés a fóka, ezért nyilván kialakulnak ezek a helyzetek, hogy az orvosok plusz munkával, természetesen plusz pénzért dolgoznak.
– magyarázta.
Tar Gyöngyi szerint amíg egy kórházban dolgozó orvos napi munkaideje hét óra, ellenben 15 órára elegendő betege van, addig ezt a folyamatot nehéz lenne tiltani. „Természetes módon érzékeli a törvényhozó, hogy ezt a jelenséget egyelőre nem szabályozhatja.
Mivel erkölcstelen, ezért csakis erkölcsi büntetést lehet elvárni, mármint azt, hogy ne menjen olyan orvoshoz a beteg” – részletezte véleményét Tar Gyöngyi, aki szerint a jelenségnek egyetlen „természetes szabályzója” van, mégpedig az, hogy a páciens más orvoshoz fordul. Amennyiben pedig a beteg visszaéléssel – például zsarolással – találkozik, azt jelentheti az egészségügyi hatóságoknak, amelyek kivizsgálják az esetet.
