Milyen íze lehet a Székelykőnek vagy a ditrói templomnak? Elsőre bizonyára furcsán hangzik. A csodák időszakában viszont könnyebb elképzelni a képtelenséget. Főleg ha először a képzeletünk segítségével magunk elé varázsolunk egy ízletes erdélyi falatozást ezeken a tájakon. Ezt teszi lehetővé a Benedek húsüzem legújabb kampánya is, amely erdélyi értékekhez társítja az étkezés, a hagyományos ételek ízélményét Egy falat Erdélyből címen.
2020. december 14., 09:002020. december 14., 09:00
Egy falat Erdélyből – ezzel a címmel indított értékteremtő és -megőrző kampányt a Benedek húsüzem. A kampány leírása szerint céljuk megőrizni és terjeszteni az erdélyi értékeket azáltal, hogy
A kampány négy kategóriában fogja sorakoztatni régiónk csodáit, látványosságait és különlegességeit: természet, építészet, állatvilág és hagyományok.
Szerencsésnek mondható a tény, hogy az elmúlt években több próbálkozás is volt, amely ezeknek az értékeknek a megismertetését és népszerűsítését tűzte ki céljául – úgymint az Erdély 7 csodája honlap és kezdeményezés, a Kastély Erdélyben projekt vagy a GoTransylvania alaklamazás stb. –, mégis jóleső gondolat, hogy létezik néhány vállalkozó, aki portékájának cégéréül az erdélyi értékeket választja, ezáltal népszerűsítve azokat.
A nyugati kultúrákban régóta működő értékteremtő és -megőrző kezdeményezés ez. Minél több vállalkozó tűzi zászlajára e régió értékeinek a népszerűsítését, annál közelebb kerülünk egy általános erdélyi „márka” létrejöttéhez és ahhoz, hogy sikeres brand lehessen ez a csodás régió, hiszen évek óta célja ez rendkívül sok nonprofit kezdeményezésnek is.
A manapság tapasztalható marketingzajból nagyon nehéz kilátszani, és hatalmas reklámbefektetés nélkül a kisvállalkozásoknak, magántermelőknek ez teljes mértékben lehetetlen. Azonban ha létrejön egy hatalmas ernyő, azzal sokkal könnyebben lehet értékeinket és portékáinkat árulni.
Ebben az esetben fontos megjegyezni, hogy portéka itt minden, amire kíváncsi lehet a világ. Hiszen
Ezáltal könnyebben megmaradnak helyi, turisztikai vállalkozásaink, a helyi termelőink, kisvállalkozásaink, kézműveseink és mindenki, aki az „erdélyi” védjeggyel próbál érvényesülni, mert erdélyi terméket gyárt, erdélyi alapanyagokból.
Ehhez segít hozzá a Benedek Erdélyt népszerűsítő kampánya, és már alig várjuk, hogy megkóstoljunk egy falatot Erdélyből.
(X – Fizetett hirdetés)
Keresési és mentési akció zajlik Maroshévízen, a Maros folyónál, ahol egy férfi eltűnését jelentették.
Kézdivásárhelyen kezdődött, Nyujtódon ért véget hétvégén a 11. alkalommal megszervezett Háromszéki Huszártoborzó, amely idén a Tuzson János-emlékhadjárat nevet viselte, ily módon is megemlékezve a 200 évvel ezelőtt született bélafalvi 48-asra.
A szülőket árgus szemekkel figyelik az óvodások, kisiskolások, kamaszok, fiatalok, és másolják viselkedésüket. Nem szavainkkal, hanem tetteinkkel nevelünk – hívta fel a figyelmet Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológus Marosvásárhelyen.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint hamis az a George Simionnak tulajdonított levél, amelyik ezekben a napokban terjed a közösségi oldalakon.
Nicușor Dan vasárnap kijelentette, hogy igyekszik a kampányban szóba állni azokkal is, akiknek az övétől eltérő a véleménye.
A következő napokban szinte az egész országban szokatlan hideg lesz az a sokéves átlaghoz képest a meteorológiai szolgálat vasárnapi előrejelzése szerint. A szél élénkülésére, esőkre, havas esőre, a hegyekben pedig havazásra van kilátás.
Idén áprilisban 4.686.479 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 21.837-tel többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2759 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból, melyeket az Agerpres szemléz.
Az áramszolgáltató előre tervezett karbantartási munkálatai miatt május 13-án, kedden ideiglenes áramszünetekre kell számítani több Hargita és Maros megyei településen – figyelmeztet a vállalat.
Bevált a meteorológusok előrejelzése, május derekához képest országszerte hűvös volt a szombati nap és az azt követő éjszaka. Csíkszeredában mínusz 1,1 Celsius-fokig csökkent a hőmérséklet, de Székelyföld többi részén sem volt sokkal melegebb.
A történelemkönyvekből kitűnik, hogy a 19. század végére gazdasági-társadalmi fejlődésben Székelyföld kezdett egyre inkább leszakadni az ország nyugatibb részétől. Ám úgy tűnik, a legősibb mesterség művelésében azért igyekezett tartani a lépést.