Emlékkiállítással tisztelegtek Kányádi életműve előtt

A Kányádi életmű mély és tiszta vizű kútjából merítenek mindazok, akik betérnek augusztus 20-áig a Haáz Rezső Múzeumba. A szülőfalu, Nagygalambfalva mellett Székelyudvarhely és Budavár is díszpolgárának tekinti a közelmúltban elhunyt költőt – jelképes volt a megnyitón e három település népes képviseletének jelenléte. Húgának, Róza néninek és a jelenlévő rokonoknak sokféle érzelem tükröződött a tekintetében.

A 2019-es év első múzeumi kiállításáról Miklós Zoltán múzeumigazgató elmondta: a budapesti Virág Benedek Ház tavalyi tárlatának továbbgondolt változata az udvarhelyi. Felelősséget érezvén a költő hagyatéka iránt, azt a nemzedéket is szeretnék megajándékozni az élménnyel, akik már csak verseiből ismerhetik őt.

Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester kiemelte a költő gerinces elszántságát, amellyel a magyar irodalom és kultúra értékeit gazdagította.

A gyermekek körében töretlen Kányádi népszerűsége – nem kell nógatni őket, hogy strófáit mondikálják. Ennek ékes példáját mutatták Miklós Janka és Gálovits Réka, az Orbán Balázs Általános Iskola 3., illetve 5. osztályos diákjai, akik a 20. Kányádi Sándor Szavalóverseny országos szakaszán Székelyudvarhelyt képviselték, és kedvenc verseiket mondták el a kiállítás-megnyitón.

Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztott konzulja Sándor bácsi egyik gondolatát vonatkoztatta költészetére:

Majd Szabó T. Annát idézte, „Kányádit olvasni: tartásjavító gyakorlat”. Szavai, versei számtalan nemzedékben élnek tovább. Tőle megtanulható, hogy a szó és a tett egyet jelentsen. Igyekezet és munka is van. Minden magyar, aki életművéből merít, tartásjavító gyakorlatot végez – jelenlétünkkel is ezt tesszük – zárta gondolatait Farkas Balázs.

Nagy Gábor Tamás, a Budavári Önkormányzat polgármestere, a költő barátja megnyitóbeszédében emlékeztetett egy Kányádi-intelemre, azaz minden nap éljünk a magyar kultúrának! A nemzet napszámosaként bárhová elment, ahová meghívták.

Fontos volt számára a találkozás úgy a gyermekekkel, olvasókkal, mint a nagy elődökkel, példaképekkel.

Közülük Tamási Áront, Márton Áron püspököt, Zsögödi Nagy Imre festőt, az építő és építésre buzdító Kós Károlyt is megidézi a kiállítás, ahogyan „a nagy hazatérőt”, Benedek Eleket is. Hagyatéka ihlette Kányádit Elek apó kútjainak létrehozására Kárpát-medence-szerte. Kányádi magaslik, megtartó példája nem porlik – vallja Nagy Gábor Tamás budavári polgármester.

A kiállítás-megnyitón jelen lévő gyermekek hamar megtalálták a multimédiás eszközöket, és elvarázsolódtak a megidézett Kányádi világban. Mások a virtuális valóság szemüvegén keresztül haladtak a lovait kereső kisfiú nyomába – fától-fáig. Közben

hol megzenésített versei szóltak a háttérben, hol pedig korabeli felvételekről a költő maga. 

Könyvek, hanghordozók, kéziratok és sok-sok fotó, műtárgy – klasszikus és nem hagyományos kiállításelemek. Egy gazdag életút és -mű velünk maradó tanúi. Érdemes betekinteni a kútba, és majd elmesélni másoknak is az élményt. Aki szeretné, virtuális interjúkészítésre vállalkozhat, nem fog csalódni.
Egy páratlan relikvia is látható: Sándor bácsi első laptopját dedikálva Balázs Feri bácsinak ajándékozta, amit most ő kölcsön adott az emlékkiállítás idejére a múzeumnak. A tárlat sok apró részletet rejt, érdemes mélységében felfedezni.