
Az 1918-as év százéves évfordulója adja az idei, sorrendben 14. EMI-tábor eladásainak fő témáját. Neves történészek tartanak előadásokat ehhez kapcsolódóan, de közéleti személyiségek is elemzik, hogy hol is tart Erdély és az itt élő magyarság száz évvel azután, hogy egy másik ország része lett. A táborozó fiatalok hagyományőrző programokon és koncerteken, bulikon is megélhetik azt, ami a legfontosabb célkitűzés: az összetartozás érzése.
2018. július 18., 17:082018. július 18., 17:08
Hogy hol tart most, 2018-ban az erdélyi magyarság és az országrészt magához csatoló Románia viszonya, az Nagy Zoltán, gyergyószentmiklósi polgármester felszólalásában fogalmazódott meg az EMI-tábor szerdai megnyitóján.
„De ez nem is baj, ezzel edzésben tartanak. Aki pedig edzetté válik, az szívóssá, jó harcossá alakul” – fogalmazott. Kifejtette:
A megnyitón felszólalt még Mezei János, ezúttal a Magna Carpatica Egyesület elnökeként, Szerletics József, az ősmagyar hagyományokat ápoló Magyar Turán Alapítvány képviselőjeként a tábor hagyományőrző jellegét jelezve, valamint a szervezők, az Erdélyi Magyar Ifjak tisztségviselői, Sorbán Attila Örs és Szűcs Péter.
Hangsúlyozták, fontos lépés, hogy az esemény visszaköltözött eredeti színhelyére, Gyergyószentmiklós közelébe, a 4-es kemping területére, és hosszú távra terveznek itt.
Az előadósátrakban érdemes figyelni a történelmi tárgyú előadásokra, ahol mások mellett Raffay Ernő, Vincze Gábor, vagy Köő Artúr oszt meg ismeretek a magyar történelemmel kapcsolatosan.
A Jogaink sátorban a jellemző jogtiprások és a jogok érvényesítésének lehetőségei vannak napirenden. Az aktuális politikai témák, az autonómia kérdése is terítékre kerül.
A csütörtöki kínálatból:
12 órakor az előadósátorban Izsák Balázs SZNT-elnök és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő az autonómiastatútum helyzete és a folytatás… címmel szól a hallgatósághoz. A hagyományőrző programok között bemutatkozik az ősmagyar hagyományokat ápoló Kurultáj, lesznek honfoglaláskori és középkori harci bemutatók. A Jogaink sátor előadói által felvetett kérdések: Mi fér bele és mi nem a szólásszabadságba?; Miért nem loboghat a székely zászló? A nagyszínpadon este 8-tól Szkítia, 10-től pedig a Road koncertezik.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!