
Az 1918-as év százéves évfordulója adja az idei, sorrendben 14. EMI-tábor eladásainak fő témáját. Neves történészek tartanak előadásokat ehhez kapcsolódóan, de közéleti személyiségek is elemzik, hogy hol is tart Erdély és az itt élő magyarság száz évvel azután, hogy egy másik ország része lett. A táborozó fiatalok hagyományőrző programokon és koncerteken, bulikon is megélhetik azt, ami a legfontosabb célkitűzés: az összetartozás érzése.
2018. július 18., 17:082018. július 18., 17:08
Hogy hol tart most, 2018-ban az erdélyi magyarság és az országrészt magához csatoló Románia viszonya, az Nagy Zoltán, gyergyószentmiklósi polgármester felszólalásában fogalmazódott meg az EMI-tábor szerdai megnyitóján.
„De ez nem is baj, ezzel edzésben tartanak. Aki pedig edzetté válik, az szívóssá, jó harcossá alakul” – fogalmazott. Kifejtette:
A megnyitón felszólalt még Mezei János, ezúttal a Magna Carpatica Egyesület elnökeként, Szerletics József, az ősmagyar hagyományokat ápoló Magyar Turán Alapítvány képviselőjeként a tábor hagyományőrző jellegét jelezve, valamint a szervezők, az Erdélyi Magyar Ifjak tisztségviselői, Sorbán Attila Örs és Szűcs Péter.
Hangsúlyozták, fontos lépés, hogy az esemény visszaköltözött eredeti színhelyére, Gyergyószentmiklós közelébe, a 4-es kemping területére, és hosszú távra terveznek itt.
Az előadósátrakban érdemes figyelni a történelmi tárgyú előadásokra, ahol mások mellett Raffay Ernő, Vincze Gábor, vagy Köő Artúr oszt meg ismeretek a magyar történelemmel kapcsolatosan.
A Jogaink sátorban a jellemző jogtiprások és a jogok érvényesítésének lehetőségei vannak napirenden. Az aktuális politikai témák, az autonómia kérdése is terítékre kerül.
A csütörtöki kínálatból:
12 órakor az előadósátorban Izsák Balázs SZNT-elnök és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő az autonómiastatútum helyzete és a folytatás… címmel szól a hallgatósághoz. A hagyományőrző programok között bemutatkozik az ősmagyar hagyományokat ápoló Kurultáj, lesznek honfoglaláskori és középkori harci bemutatók. A Jogaink sátor előadói által felvetett kérdések: Mi fér bele és mi nem a szólásszabadságba?; Miért nem loboghat a székely zászló? A nagyszínpadon este 8-tól Szkítia, 10-től pedig a Road koncertezik.
Nicușor Dan államfő ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt szerdán Kijevben.
Gyököt kell vonni a Parajddal kapcsolatos eurómilliós politikusi bejelentésekből: a bányakatasztrófa által sújtott sóvidéki település az Európai Unió Szolidaritási Alapjából nemrég megítélt 14,3 millió euró töredékét kaphatja meg.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a kézdivásárhelyi bíróság azt a 30 éves férfit, aki a gyanú szerint féltékenységből brutálisan bántalmazott egy 20 éves nőt. Az ügyészség tájékoztatása szerint az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett.
Megrongálta az aszfaltutat és fákat döntött ki a szerda délutáni vihar Székelyvarságon.
Az Európai Unióban a 16–24 évesek csaknem háromnegyede rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, Románia azonban továbbra is az utolsók között szerepel: csak Bulgáriát előzi meg az Eurostat friss felmérése szerint.
Július 20-ától jelentkezhetnek a magánszemélyek a 2026-os roncsautóprogramra, amelynek keretében állami támogatással vásárolhatnak új gépkocsit. A program idei költségvetése 300 millió lej.
Két jogosítvány nélküli sofőrt is kiszűrtek a közúti forgalomból kedden a Hargita megyei rendőrök, egyikük ráadásul jelentős mennyiségű alkoholt is fogyasztott vezetés előtt.
Az elmúlt hat napban összesen 55 sürgősségi beavatkozást hajtottak végre a Hargita megyei hivatásos tűzoltók. Tűzesetekhez, közlekedési balesetekhez és árvízi károk elhárításához is vonultak az egységek.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó törvények elfogadása létfontosságú Románia számára.
2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában, az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint.
szóljon hozzá!