
Az 1918-as év százéves évfordulója adja az idei, sorrendben 14. EMI-tábor eladásainak fő témáját. Neves történészek tartanak előadásokat ehhez kapcsolódóan, de közéleti személyiségek is elemzik, hogy hol is tart Erdély és az itt élő magyarság száz évvel azután, hogy egy másik ország része lett. A táborozó fiatalok hagyományőrző programokon és koncerteken, bulikon is megélhetik azt, ami a legfontosabb célkitűzés: az összetartozás érzése.
2018. július 18., 17:082018. július 18., 17:08
Hogy hol tart most, 2018-ban az erdélyi magyarság és az országrészt magához csatoló Románia viszonya, az Nagy Zoltán, gyergyószentmiklósi polgármester felszólalásában fogalmazódott meg az EMI-tábor szerdai megnyitóján.
„De ez nem is baj, ezzel edzésben tartanak. Aki pedig edzetté válik, az szívóssá, jó harcossá alakul” – fogalmazott. Kifejtette:
A megnyitón felszólalt még Mezei János, ezúttal a Magna Carpatica Egyesület elnökeként, Szerletics József, az ősmagyar hagyományokat ápoló Magyar Turán Alapítvány képviselőjeként a tábor hagyományőrző jellegét jelezve, valamint a szervezők, az Erdélyi Magyar Ifjak tisztségviselői, Sorbán Attila Örs és Szűcs Péter.
Hangsúlyozták, fontos lépés, hogy az esemény visszaköltözött eredeti színhelyére, Gyergyószentmiklós közelébe, a 4-es kemping területére, és hosszú távra terveznek itt.
Az előadósátrakban érdemes figyelni a történelmi tárgyú előadásokra, ahol mások mellett Raffay Ernő, Vincze Gábor, vagy Köő Artúr oszt meg ismeretek a magyar történelemmel kapcsolatosan.
A Jogaink sátorban a jellemző jogtiprások és a jogok érvényesítésének lehetőségei vannak napirenden. Az aktuális politikai témák, az autonómia kérdése is terítékre kerül.
A csütörtöki kínálatból:
12 órakor az előadósátorban Izsák Balázs SZNT-elnök és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő az autonómiastatútum helyzete és a folytatás… címmel szól a hallgatósághoz. A hagyományőrző programok között bemutatkozik az ősmagyar hagyományokat ápoló Kurultáj, lesznek honfoglaláskori és középkori harci bemutatók. A Jogaink sátor előadói által felvetett kérdések: Mi fér bele és mi nem a szólásszabadságba?; Miért nem loboghat a székely zászló? A nagyszínpadon este 8-tól Szkítia, 10-től pedig a Road koncertezik.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az ország érdekét szolgálja és Bukarest megbízható szövetségesi szerepét bizonyítja az a javaslat, hogy az Egyesült Államok ideiglenesen katonai erőket telepíthessen Romániába.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön a Victoria-palotában fogadja a Romániába hivatalos látogatásra érkező Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Az első gólya március 6-ai érkezését követően egyre több fészket vesznek birtokba a hazatérő vándormadarak Csíkszentsimonban. Fotókon és rövid videón mutatjuk.
Évente több mint 3,4 millió tonna, azaz percenként egy teherautónyi élelmiszer kerül a szemétbe Romániában, miközben a lakosság több mint 27 százaléka a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának van kitéve.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdán megvitatta az Egyesült Államoknak azt a kérését, hogy ideiglenesen katonai erőket és felszereléseket telepítsen Romániába a közel-keleti válsággal összefüggésben.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
szóljon hozzá!