
Az 1918-as év százéves évfordulója adja az idei, sorrendben 14. EMI-tábor eladásainak fő témáját. Neves történészek tartanak előadásokat ehhez kapcsolódóan, de közéleti személyiségek is elemzik, hogy hol is tart Erdély és az itt élő magyarság száz évvel azután, hogy egy másik ország része lett. A táborozó fiatalok hagyományőrző programokon és koncerteken, bulikon is megélhetik azt, ami a legfontosabb célkitűzés: az összetartozás érzése.
2018. július 18., 17:082018. július 18., 17:08
Hogy hol tart most, 2018-ban az erdélyi magyarság és az országrészt magához csatoló Románia viszonya, az Nagy Zoltán, gyergyószentmiklósi polgármester felszólalásában fogalmazódott meg az EMI-tábor szerdai megnyitóján.
„De ez nem is baj, ezzel edzésben tartanak. Aki pedig edzetté válik, az szívóssá, jó harcossá alakul” – fogalmazott. Kifejtette:
A megnyitón felszólalt még Mezei János, ezúttal a Magna Carpatica Egyesület elnökeként, Szerletics József, az ősmagyar hagyományokat ápoló Magyar Turán Alapítvány képviselőjeként a tábor hagyományőrző jellegét jelezve, valamint a szervezők, az Erdélyi Magyar Ifjak tisztségviselői, Sorbán Attila Örs és Szűcs Péter.
Hangsúlyozták, fontos lépés, hogy az esemény visszaköltözött eredeti színhelyére, Gyergyószentmiklós közelébe, a 4-es kemping területére, és hosszú távra terveznek itt.
Az előadósátrakban érdemes figyelni a történelmi tárgyú előadásokra, ahol mások mellett Raffay Ernő, Vincze Gábor, vagy Köő Artúr oszt meg ismeretek a magyar történelemmel kapcsolatosan.
A Jogaink sátorban a jellemző jogtiprások és a jogok érvényesítésének lehetőségei vannak napirenden. Az aktuális politikai témák, az autonómia kérdése is terítékre kerül.
A csütörtöki kínálatból:
12 órakor az előadósátorban Izsák Balázs SZNT-elnök és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő az autonómiastatútum helyzete és a folytatás… címmel szól a hallgatósághoz. A hagyományőrző programok között bemutatkozik az ősmagyar hagyományokat ápoló Kurultáj, lesznek honfoglaláskori és középkori harci bemutatók. A Jogaink sátor előadói által felvetett kérdések: Mi fér bele és mi nem a szólásszabadságba?; Miért nem loboghat a székely zászló? A nagyszínpadon este 8-tól Szkítia, 10-től pedig a Road koncertezik.
Fizetéslevonással büntették a kormány sajtóirodájának azt a munkatársát, aki tavaly november végén megpróbálta távol tartani az újságírókat a miniszterelnöktől, hogy ne tudjanak kérdést feltenni Ilie Bolojannak.
Látványos kísérlettel mutatták be a Hargita megyei hegyi csendőrök, hogy milyen gyorsan fagy meg a víz mínusz 17 Celsius-fokban.
A köztársasági elnök április 12-re tűzte ki az országgyűlési választás időpontját – közölte a Sándor-palota kedden az MTI-vel.
Hipotermia miatt halt meg keddre virradóan egy 65 éves, temesvári férfi.
Tovább szűkítik a jogosultak körét a közszféra alkalmazottai számára biztosított üdülési utalványrendszerben. Kivezetik ugyanakkor a kötelező önrészt, így már nem jogszabályi, hanem piaci muszájból kell hozzátenni.
Az utóbbi időszakban ismét számos kóbor kutya tűnt fel Gyergyószentmiklós lakónegyedeiben, elsősorban a szeméttárolók környékén – hívta fel figyelmünket olvasónk. A többségük békés, de több esetben agresszív viselkedésről is érkeztek jelzések.
Életben találták hétfő éjszaka a Máramarosi-havasokban a hegyimentők azt a 31 éves ukrán férfit, akinek keresését már egy éjszakával korábban elkezdték.
2024-ben az Év kiállítása díjjal jutalmazták a Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Menyasszony című kiállítását. Most annak utazó „kapszulaváltozata”, a Székely Menyasszony érkezik Sepsiszentgyörgyre és Csíkszeredába, de mi is hozzájárulhatunk a sikeréhez.
Székelyföld-szerte mínusz 15 Celsius-fok alatti hőmérsékleteket hozott az idei tél eddigi legfagyosabb éjszakája. A Kovászna megyei Bodzafordulón pedig ennél is hidegebb reggelre ébredtek – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból.
Lakóház tetőtere kapott lángra hétfőn este a Maros megyei Szalárdtelepen, ahol közösen vágtak neki az oltásnak az országos katasztrófavédelem Maros és a Hargita megye munkatársai.
szóljon hozzá!