
Az 1918-as év százéves évfordulója adja az idei, sorrendben 14. EMI-tábor eladásainak fő témáját. Neves történészek tartanak előadásokat ehhez kapcsolódóan, de közéleti személyiségek is elemzik, hogy hol is tart Erdély és az itt élő magyarság száz évvel azután, hogy egy másik ország része lett. A táborozó fiatalok hagyományőrző programokon és koncerteken, bulikon is megélhetik azt, ami a legfontosabb célkitűzés: az összetartozás érzése.
2018. július 18., 17:082018. július 18., 17:08
Hogy hol tart most, 2018-ban az erdélyi magyarság és az országrészt magához csatoló Románia viszonya, az Nagy Zoltán, gyergyószentmiklósi polgármester felszólalásában fogalmazódott meg az EMI-tábor szerdai megnyitóján.
„De ez nem is baj, ezzel edzésben tartanak. Aki pedig edzetté válik, az szívóssá, jó harcossá alakul” – fogalmazott. Kifejtette:
A megnyitón felszólalt még Mezei János, ezúttal a Magna Carpatica Egyesület elnökeként, Szerletics József, az ősmagyar hagyományokat ápoló Magyar Turán Alapítvány képviselőjeként a tábor hagyományőrző jellegét jelezve, valamint a szervezők, az Erdélyi Magyar Ifjak tisztségviselői, Sorbán Attila Örs és Szűcs Péter.
Hangsúlyozták, fontos lépés, hogy az esemény visszaköltözött eredeti színhelyére, Gyergyószentmiklós közelébe, a 4-es kemping területére, és hosszú távra terveznek itt.
Az előadósátrakban érdemes figyelni a történelmi tárgyú előadásokra, ahol mások mellett Raffay Ernő, Vincze Gábor, vagy Köő Artúr oszt meg ismeretek a magyar történelemmel kapcsolatosan.
A Jogaink sátorban a jellemző jogtiprások és a jogok érvényesítésének lehetőségei vannak napirenden. Az aktuális politikai témák, az autonómia kérdése is terítékre kerül.
A csütörtöki kínálatból:
12 órakor az előadósátorban Izsák Balázs SZNT-elnök és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő az autonómiastatútum helyzete és a folytatás… címmel szól a hallgatósághoz. A hagyományőrző programok között bemutatkozik az ősmagyar hagyományokat ápoló Kurultáj, lesznek honfoglaláskori és középkori harci bemutatók. A Jogaink sátor előadói által felvetett kérdések: Mi fér bele és mi nem a szólásszabadságba?; Miért nem loboghat a székely zászló? A nagyszínpadon este 8-tól Szkítia, 10-től pedig a Road koncertezik.
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
szóljon hozzá!