Gyergyószentmiklósra visszakerülve a szegény munkásréteg lakótelepén élnek, az akkor Kolóniának nevezett, vasúton túli városrészen. „A munkáskolónia valamiképpen ugyanaz Salamon Ernő számára, mint József Attilának a »város pereme«.

Később az itt tapasztaltak erősítik világnézeti radikalizálódását, és ezek a gyermekkori, nyomorúságos emlékek elevenednek meg verseiben”– fogalmazott Ferenczi Attila. Elmondta,

Meghatározó kolozsvári évek

A fiú a gyergyói főgimnáziumban állt érettségi vizsga elé 1930-ban, de megbuktatták. Brassóban pótérettségizett, ezúttal sikeresen. Az apa halála után a Salamon család anyagi gondjai súlyosbodtak, az anya tehetős rokonuk segítségét kéri ahhoz, hogy Ernő továbbtanulhasson. Kikötés is érkezett a támogatás mellé:

Ernő ebbe látszólag beleegyezett, és Kolozsvárra utazott. Bekapcsolódott az illegális kommunista diákszervezetek mozgalmaiba. „A Kolozsváron eltöltött két év világnézeti beérésének időszaka” – szögezte le az előadó, életrajzi részletekkel támasztva alá a kijelentést.

Sorsközösség-vállalás a nyomorgó munkásokkal

Salamon Ernőnek első nyomtatott verse 1929-ben, a gyergyószentmiklósi helyi újságban jelent meg, az egyetemi évek alatt írt műveit a Brassói Lapokban közölték, illetve a „beavatottak számára” írt verseit zártkörű diákrendezvényeken olvasták fel.

– derült ki Ferenczi Attila ismertetőjéből. A szegénységből, a nyomorból fakadó életuntság miatt az egyetemista Salamon öngyilkosságot kísérelt meg, ám barátai megmentették. Ezt követően hazaköltözött Gyergyóba, ahová magával hozta a munkásmozgalmi kiáltványokat, amik miatt 1932 decemberében többedmagával letartóztatták, börtönbe zárták, végül terhelő bizonyítékok hiányában néhány nap után felmentették.

„A következő két-három év költői pályájának leggazdagabb időszaka. Versei a börtönből való szabadulása után konkretizálják, hogy sorsközösséget vállal a gyergyói fatelepeken nyomorgó munkásokkal” – hangzott el. Később, a Brassói Lapok újságírójaként szembesül azzal, hogy nem válthatja valóra reményeit, azaz az újságban nem terjeszthet forradalmi eszméket. A kolozsvári Korunk folyóiratban román munkásmozgalmi költők verseinek általa magyarra fordított változatai jelennek meg, majd 1937 nyarán, Gyönyörű sors címmel napvilágot lát első verseskötete.