Életrajzi adatokkal tűzdelt, átfogó ismertetést hallgathattak a diákok Ferenczi Attila előadásában
Fotó: Pethő Melánia
Kommunista – ezt az egy jellemzőt tudták elmondani Salamon Ernőről a költő nevét viselő gyergyószentmiklósi gimnázium diákjai annak az előadásnak a kezdetén, amelynek Salamon életútja volt a témája. Abban is biztos volt a hallgatóság, hogy nem a költő tette híressé a gyergyószentmiklósi gimnáziumot, hanem az iskola miatt maradt máig fenn a névadó emléke. Ferenczi Attila magyartanár átfogó ismertetőjének a végén pedig egyhangúlag jelentették ki: nem kell megváltoztatni az iskola nevét.
2018. május 08., 18:002018. május 08., 18:00
2018. május 08., 18:022018. május 08., 18:02
Hiányosak az ismeretei azoknak, akik mindössze annyit tudnak Salamon Ernőről, hogy kommunista költő volt – derült ki Ferenczi Attila előadásából. A magyartanár, aligazgató a Salamon Ernő Gimnázium diáksága számára tartott előadás-sorozatot az elmúlt napokban azzal a céllal, hogy a fiatalok képet kapjanak iskolájuk névadójának életéről, munkásságáról.
A hallgatósága megtudhatta, megpróbáltatott sorsú szülők gyermekeként a hányatottság kísérte végig az 1912. május 15-én született Salamon Ernő gyermekkorát, kényszerhelyzet miatt Gyergyószentmiklósról Erzsébetvárosba, majd Marosvásárhelyre, onnan ismét Gyergyószentmiklósra költözött a család. A szegénység mellett kis ideig jobb módból is volt részük, de az anyagi gondokból való felszusszanás véget ért, amikor Erzsébetvárosban az apa üzlettársa „lelépett” a befektetett pénzzel, a szolgáló pedig megszervezte házuk kirablását. Innentől
Gyergyószentmiklósra visszakerülve a szegény munkásréteg lakótelepén élnek, az akkor Kolóniának nevezett, vasúton túli városrészen. „A munkáskolónia valamiképpen ugyanaz Salamon Ernő számára, mint József Attilának a »város pereme«.
Később az itt tapasztaltak erősítik világnézeti radikalizálódását, és ezek a gyermekkori, nyomorúságos emlékek elevenednek meg verseiben”– fogalmazott Ferenczi Attila. Elmondta,
A fiú a gyergyói főgimnáziumban állt érettségi vizsga elé 1930-ban, de megbuktatták. Brassóban pótérettségizett, ezúttal sikeresen. Az apa halála után a Salamon család anyagi gondjai súlyosbodtak, az anya tehetős rokonuk segítségét kéri ahhoz, hogy Ernő továbbtanulhasson. Kikötés is érkezett a támogatás mellé:
Ernő ebbe látszólag beleegyezett, és Kolozsvárra utazott. Bekapcsolódott az illegális kommunista diákszervezetek mozgalmaiba. „A Kolozsváron eltöltött két év világnézeti beérésének időszaka” – szögezte le az előadó, életrajzi részletekkel támasztva alá a kijelentést.
Salamon Ernőnek első nyomtatott verse 1929-ben, a gyergyószentmiklósi helyi újságban jelent meg, az egyetemi évek alatt írt műveit a Brassói Lapokban közölték, illetve a „beavatottak számára” írt verseit zártkörű diákrendezvényeken olvasták fel.
– derült ki Ferenczi Attila ismertetőjéből. A szegénységből, a nyomorból fakadó életuntság miatt az egyetemista Salamon öngyilkosságot kísérelt meg, ám barátai megmentették. Ezt követően hazaköltözött Gyergyóba, ahová magával hozta a munkásmozgalmi kiáltványokat, amik miatt 1932 decemberében többedmagával letartóztatták, börtönbe zárták, végül terhelő bizonyítékok hiányában néhány nap után felmentették.
„A következő két-három év költői pályájának leggazdagabb időszaka. Versei a börtönből való szabadulása után konkretizálják, hogy sorsközösséget vállal a gyergyói fatelepeken nyomorgó munkásokkal” – hangzott el. Később, a Brassói Lapok újságírójaként szembesül azzal, hogy nem válthatja valóra reményeit, azaz az újságban nem terjeszthet forradalmi eszméket. A kolozsvári Korunk folyóiratban román munkásmozgalmi költők verseinek általa magyarra fordított változatai jelennek meg, majd 1937 nyarán, Gyönyörű sors címmel napvilágot lát első verseskötete.
Archív
Fotó: Balázs Katalin
Salamon Ernő több neves irodalmi személyiségnek, közöttük Móricz Zsigmondnak is felkelti az érdeklődését. Kapcsolatuknak eredményeként a gyergyói költőnek a Kelet Népe című újságban jelennek meg versei.
A második világháború Salamont sem kímélte – 1942-ben munkaszolgálatra kényszerítik. „Bevonulásának első két hónapjáról vannak pontosabb értesüléseink, utána a naplóírást valószínűleg nem engedélyezték; másodkézből vett értesülésekre, a hazaérkezett munkaszolgálatosok beszámolóira kell támaszkodnunk” – mondta az előadó. Rámutatott, éppen az emlékezésekből történő híradások, tárgyi bizonyítékok hiánya miatt kétséges, hogy pontosan mikor és hol halt meg Salamon Ernő; az irodalomtörténet 1943. február 27-ét jegyzi halála dátumának, helyszínként pedig a kárpátaljai Mihajlova Sztari települést jelölik meg.
„Marosvásárhelyi munkaszolgálatosokhoz jutott a hír, hogy egy kis ház kertjében két olasz katona lelőtt egy munkaszolgálatost. A katonákat egy ukrán asszony hívta segítségül, amikor a beteg, tífuszos férfi törni-zúzni kezdett a lakásban. Az agyonlőtt férfi mellett találtak egy hátizsákot, benne Móricz Zsigmond, Babits Mihály és Arany János egy-egy kötetét, illetve a munkaszolgálatos iratokon kívül három vers kéziratát” – hangzott el az előadásban.
A költő utóélete
Salamon Ernő és költészetének utóélete már halálának évében elkezdődött – tette hozzá Ferenczi Attila, ismertetve a kiadásra került versgyűjtemények címét. Szólt továbbá arról az 1968. február 25-i eseményről, amikor leleplezték Salamon Ernő Gyergyószentmiklóson állított szobrát, illetve a gimnázium felvette a költő nevét. „Az 1989-es fordulat után felvetődött a kérdés: le kell-e cserélni az iskola nevét? Mivel az akkori politikum és iskolavezetés ragaszkodott a költő nevéhez, a kifogások ellenére megkímélték a líceumot a névfosztástól. Aztán azért nem történt névcsere, mert a gimnázium jó hírneve megszenvedte volna oly módon, hogy ismeretlenségbe zuhan” – zárta előadását Ferenczi Attila.
Egy tucatnyi cég jelentkezett a fogyatékkal élő személyeknek szervezett marosvásárhelyi állásbörzére, amelyet szerdán délelőtt tartanak.
Hogyan kell cselekedni egy egészségügyi vészhelyzetben, mikor indokolt mentőt hívni, és hogyan kell újraélesztést végezni – többek között ilyen kérdésekre kaphattak választ a Bethlen Gábor Általános Iskola tanulói (is) egy rendhagyó oktatás révén.
Sepsiszentgyörgyön még mindig a cégek kevesebb mint fele él az önkormányzat által nyújtott de minimis támogatás igénylésének lehetőségével. Idén 123 helyi vállalkozás kérte ingatlanadójának részleges visszatérítését.
Előzetes letartóztatásba került egy 19 éves fiatalember, miután tetten érték drogok eladása közben – tájékoztatta kedden a Bihar megyei rendőrség az Agerprest.
6000 ezer lejt adott át Brance Orbán csapatkapitány a gyergyószentmiklósi kórháznak, amivel prosztatarák szűrővizsgálatok elvégzését támogatják. A Gyergyói Hoki Klub idén is igyekszik felkelteni a figyelmet a szűrővizsgálatok fontosságára.
Lángok csaptak fel egy csíkrákosi lakóház tetőzetén kedd reggel – adja hírül a Hargita megyei tűzoltóság sajtóosztálya.
Statisztikát tett közzé a Kovászna megyei Közüzemek Rt., amelyben a városok közül Kézdivásárhely fest a legrosszabbul a meghibásodások, csőtörések tekintetében. A város alpolgármestere viszont éppen a szolgáltató bíbelődésében látja ennek okát.
A tavalyi évhez képest több tartós élelmiszert és édességet gyűjtöttek össze a kétnapos akciójuk során a Vöröskereszt csíkszeredai önkéntesei, akik a Kis cipő-programjukra gyűjtöttek. Mutatjuk az eredményt.
Megérkezett és helyére állították a város karácsonyfáját Székelyudvarhelyen kedden délelőtt – olvasható a polgármesteri hivatal Facebook-oldalán.
szóljon hozzá!