Eltűnik a makktermés jó része az erdőkből

Az elmúlt évben például nagyon kevés termett Erdővidéken, így az említett családok távolabbi vidékekről szedtek össze nagy mennyiségű tölgymakkot, majd azt vetőmagként, esetleg takarmányként értékesítették Magyarországon az erdészeteknek, faiskoláknak. Ehhez pár éve az anyaországban fel kell mutatni egy bizonyos tanúsítványt is arról, hogy a kocsányos vagy kocsánytalan tölgy makkja szaporításra alkalmas tölgyerdőkből származik, azaz igazolt eredetű, ugyanakkor több más hatóságtól – környezetvédelmi hivatal, a Brassói Területi Erdészeti és Vadászati Felügyelőség – is szükséges engedélyt beszerezni. Nyilván egy működő vállalkozás meglétét is igazolni kell ilyenkor.

A szóban forgó területeket egy országos katalógus tartja nyilván. Kovászna megyében igen kevés van belőlük, a nagybaconi nem tartozik közéjük, ezért is nem adnak már engedélyt a gyűjtésre. Ez nem jelenti azt, hogy nem is történik meg, hiszen nem tudnak mindenütt ott lenni – mondta Bocskor László. Magyarországi erdészeti szakemberek szerint

Éppen ezért már odaát is fontolóra vette a terméktanács, hogy valamiképpen szabályozni kellene a makk átvételét, a minőségét pedig szükséges lenne ellenőrizni.

Május végi háromszéki látogatása alkalmával megkérdeztük Nagy Istvánt, a magyar kormány agrárminiszterét, mit tud a Romániából Magyarországra irányuló makkexportról. Az általa mondottak szerint ha valóban létezik ez a jelenség, azaz a több teherautónyi makkexport, akkor az vélhetően illegális, mert Magyarország Törökországból és Bulgáriából szerez be vetőmagnak való makkot, méghozzá olyan fajtákat, amelyek a felmelegedést és a szárazságot jól bírják.