
Fotó: Pinti Attila
Olvasónk jelzése szerint eltávolították az úzvölgyi betonkereszteket. A Bákó Megyei Törvényszék több mint egy évvel ezelőtt érvénytelennek nyilvánította a betonkeresztekre kiadott építkezési engedélyt, amit idén februárban – fellebbezés után – a Bákói Táblabíróság jogerőre emelt. Mint kiderült, a keresztek eltávolítása csütörtökre virradóra történt meg. Az esti órákban Mihai Tîrnoveanu is ellátogatott a katonatemetőbe, ahol ígéretet tett, hogy az eltávolított betonkeresztek és emlékmű helyére 150 fakeresztet fognak állítani.
2023. június 29., 15:062023. június 29., 15:06
2023. június 30., 00:572023. június 30., 00:57
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
20.00 – Ötödmagával érkezett kora este Mihai Tîrnoveanu, hogy maga is meggyőződjön arról, hogy eltávolították a betonkereszteket és az emlékművet. Mint fogalmazott, Vasluiból érkeztek, és csalódottan vették tudomásul, hogy tényleg nincsenek már a temetőben a betonkeresztek. Ezt követően gyertyákat gyújtottak, majd a Calea Neamului elnöke elmondta, hogy július 9-én, 18 órára többedmagukkal visszajönnek az úzvölgyi katonatemetőbe, és 150 fakeresztet állítanak a betonkeresztek helyére, a román hőseik emlékére. Ezek azok a keresztek lesznek egyébként, amelyekkel tavaly október 23-án már felvonultak a helyszínen.
18.00 – az Úzvölgyében tartózkodó kollégánk tájékoztatása szerint senki nincs jelenleg a katonatemetőnél, azonban a temetőtől mintegy 500 méternyire erős hatósági jelenlét van úgy Csíkszentmárton, mint Dormánfalva irányába. A hatóságiak minden arra autózót megállítanak és igazoltatnak – jelenti kollégánk a helyszínről.
15.55 – A Ziarul de Bacău portál csütörtökön megjelent beszámolója szerint a dormánfalvi polgármester, Constantin Toma utasítására csütörtökre virradóan elkezdődött a törvénytelenül felállított építmények bontása, és ez csütörtök reggelre be is fejeződött. A portál értesülése szerint az úzvölgyi haditemetőben a betonkeresztekkel egyidőben emelt emlékművet Dormánfalván helyezik el, a kereszteket pedig a bákói Hősök Temetőjébe szállítják. Azt is megemlítik, hogy a dormánfalvi önkormányzat minden pert elveszített, amelyek az ügyben kezdődtek, miután közpénzből emeltettek kereszteket egy olyan temetőben, amely más településhez tartozik.
Fotó: Székelyhon
15.50 – „Tegnap este titokban lebontották a román hősök keresztjeit Úzvölgyében! A harc csak most kezdődik igazán! Hőseink nem maradnak keresztek nélkül! Elindultunk Úzvölgyébe!” – reagált felháborodottan a betonkeresztek eltávolításának hírére Mihai Tîrnoveanu, a Calea Neamului román nacionalista egyesület vezetője Facebook-oldalán.
15.30 – Nincsenek már betonkeresztek az úzvölgyi haditemetőben – erősítette meg érdeklődésünkre Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere, aki a helyszínre érkezve szembesült a helyzettel. Mint a községvezető elmondta, a nap folyamán kapott értesítést arról, hogy a katonatemetőben bontják a törvénytelenül elhelyezett betonkereszteket, amelyeket a jogerős bírósági ítélet értelmében el kellett távolítani onnan. Délután három óra után érkezett ki a helyszínre, ahol telefonon értük el, és mint mondta, már csak a nyomok emlékeztettek a 2019-ben engedély nélkül felállított jelképekre. „A zászlótartó, a keresztek, az emlékmű, minden el van takarítva” – számolt be a látottakról. Mivel nem találkozott ott senkivel, nem tudta megmondani, hogy kik végezték el a bontást, de valószínűsíthető, hogy a dormánfalvi polgármesteri hivatal megbízásából tették ezt, végrehajtva a jogerős bírósági végzést.
Fotó: Facebook/Tamás Sándor/Török Csaba
Mint arról korábban beszámoltunk, a táblabíróság alaptalannak találta a dormánfalviak fellebbezését, és elutasította azt. A 2023. február 10-ei jogerős döntést a dormánfalvi önkormányzat végrehajtotta. A hírt Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is megerősítette.
László Antal, Csíkszentmárton alpolgármestere megkeresésünkre elmondta, hogy Birtalan Sándor, a község polgármestere jelenleg a helyszínre tart tájékozódni a fejleményekről.
Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, a Csíkszentmártonhoz tartozó, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt magyar katonatemetőként tartotta számon a magyar közösség, és Csíkszentmárton község gondozta. 2019. június 6-án
hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni azt.

Jogerős döntés született az úzvölgyi betonkeresztek ügyében. Az egy évvel ezelőtti ítélet szerint érvénytelen a keresztekre kiadott építkezési engedély, ezért azokat el kell távolítani. Ma a táblabíróság alaptalannak találta a dormánfalviak fellebbezését.
Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy
A temetőfoglalók közül többen az ellenzékben politizáló, rendszerellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben nyertek parlamenti képviselői mandátumot.
Fotó: Székelyhon
Csíkszentmárton 2019-ben pert indított, kérve a bíróságtól a haditemetőben 2019 áprilisában felállított, állítólagos ismeretlen román katonáknak emléket állító ötven betonkereszt, illetve a temető nemzetköziségét hangsúlyozó felirattal ellátott emlékmű és zászlósor elhelyezését lehetővé tevő, Dormánfalva által kibocsátott építkezési engedély érvénytelenítését. Ezt az eljárást összevonták később a Bákó megyei prefektus hasonló keresetével, majd a tárgyalás mindaddig szünetelt, amíg a temető dormánfalvi közvagyonba vételéről szóló per lezárult, ezt követően folytatódott.

A Bákó Megyei Törvényszék csütörtökön kihirdetett ítélete értelmében érvénytelen az úzvölgyi haditemetőben létrehozott betonkeresztek és emlékmű számára Dormánfalva által kiadott építkezési engedély, ezért azokat el kell távolítani onnan.
A 2022. február 10-i első fokú ítélet szerint – amelyet pontosan egy évvel később helyben hagyott a Bakói Táblabíróság, jogerőre emelve – a bíróság helyt adott Csíkszentmárton és a Bákó megyei prefektus kérésének,
Fotó: Székelyhon
Fotó: Székelyhon
XII. Piusz pápa 1956. november 10-én elmondott rádióbeszédének kalligráfus által kézzel készített leiratát is viszi személyes ajándékként vatikáni látogatása alkalmából XIV. Leó pápának Magyar Péter miniszterelnök.
Országszerte Hargita megyében igényelte a legtöbb gazda a legtöbb állat után azt az új támogatást, melyet a szarvasmarhatartóknak biztosít az állam. Hargita, Maros, Kovászna megyében több mint százezer állat után várják a 68 eurós juttatást a gazdák.
Sorin Grindeanu szerdán kijelentette, hogy ha Nicușor Dan államfő őt bízza meg kormányalakítással, mindent megtesz azért, hogy olyan kabinetet állítson össze, amely megszerzi a parlament bizalmát.
Az elosztóhálózaton végzett munkálatok miatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás szeptember 24-én, csütörtökön 8 és 20 óra között Székelykeresztúron és a környező településeken – közölte az Aquaserv szolgáltató.
Hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a képviselők dönthetnek a miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Sorin Grindeanu szerdán 17 óráig várta Siegfried Mureșant a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházában. Miután kijelölt miniszterelnök nem jelent meg, a PSD elnöke ismét felszólította, hogy adja vissza kormányalakítási megbízását.
Oroszország nem csak Ukrajnát fenyegeti, Európa kibertámadásokkal, dezinformációs műveletekkel, szabotázsakciókkal és a kritikus infrastruktúra működésének megzavarásával vívott hibrid háború célpontja – jelentette ki Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
4 hozzászólás