Előadás a székely nemesség kialakulásának folyamatáról
Fotó: Veres Nándor
Balogh Judit A székely nemesség kialakulása címmel tart előadást a csíkszeredai városháza dísztermében február 9-én, pénteken 18 órától a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozat részeként.
Barabás Hajnal
2024. február 06., 17:592024. február 06., 17:59
A székelység a középkorban katonai társadalom volt, és egészen különleges, sajátos kiváltságokkal rendelkezett hosszú időn keresztül. Hiányzott a jobbágyság a székely társadalomból, viszont az egész székelység úgynevezett kollektív nemességet birtokolt, azaz minden tagja személyileg szabad volt, és adómentes. A társadalom legnagyobb csoportját lófőknek hívták, a legtekintélyesebbeket pedig primoroknak vagy főembereknek. A kora újkorban az Erdélyi Fejedelemség idején fokozatosan jött létre a székely nemesség. A középkorban meglehetősen zárt székely társadalom egyre inkább megjelent az országos elitben, megszerezte a vezető országos tisztségeket. A 17. század végére a székelyföldi nemesség legjelentősebb tagjai az erdélyi elit csúcsára jutottak – Balogh Judit A székely nemesség kialakulása című előadása ezt a folyamatot mutatja be, áll az esemény ajánlójában. A rendezvényt a csíkszeredai városházán tartják február 9-én, pénteken 18 órától.
Balogh Judit az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem történészprofesszora. Tanított a Miskolci Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen is. Három évtizede kutatja a székelység történetét. Ebben a témában számos tanulmánya és több kötete is megjelent. Decemberben jelent meg a gondozásában Hidvégi Nemes János naplója a Tortoma Kiadónál. Nemsokára megjelenik a székelyföldi elitről írott monográfiája, amely elsősorban Apafi Mihály fejedelem korszakára koncentrál. A tudományos előadásai mellett számos ismeretterjesztő előadást is tart szerte a Kárpát-medencében. Két felnőtt gyermek édesanyja. Az Egyháztörténeti Szemle felelős szerkesztője.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium
Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap
Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak
Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!