
Fotó: Veres Nándor
Balogh Judit A székely nemesség kialakulása címmel tart előadást a csíkszeredai városháza dísztermében február 9-én, pénteken 18 órától a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozat részeként.
2024. február 06., 17:592024. február 06., 17:59
A székelység a középkorban katonai társadalom volt, és egészen különleges, sajátos kiváltságokkal rendelkezett hosszú időn keresztül. Hiányzott a jobbágyság a székely társadalomból, viszont az egész székelység úgynevezett kollektív nemességet birtokolt, azaz minden tagja személyileg szabad volt, és adómentes. A társadalom legnagyobb csoportját lófőknek hívták, a legtekintélyesebbeket pedig primoroknak vagy főembereknek. A kora újkorban az Erdélyi Fejedelemség idején fokozatosan jött létre a székely nemesség. A középkorban meglehetősen zárt székely társadalom egyre inkább megjelent az országos elitben, megszerezte a vezető országos tisztségeket. A 17. század végére a székelyföldi nemesség legjelentősebb tagjai az erdélyi elit csúcsára jutottak – Balogh Judit A székely nemesség kialakulása című előadása ezt a folyamatot mutatja be, áll az esemény ajánlójában. A rendezvényt a csíkszeredai városházán tartják február 9-én, pénteken 18 órától.
Balogh Judit az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem történészprofesszora. Tanított a Miskolci Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen is. Három évtizede kutatja a székelység történetét. Ebben a témában számos tanulmánya és több kötete is megjelent. Decemberben jelent meg a gondozásában Hidvégi Nemes János naplója a Tortoma Kiadónál. Nemsokára megjelenik a székelyföldi elitről írott monográfiája, amely elsősorban Apafi Mihály fejedelem korszakára koncentrál. A tudományos előadásai mellett számos ismeretterjesztő előadást is tart szerte a Kárpát-medencében. Két felnőtt gyermek édesanyja. Az Egyháztörténeti Szemle felelős szerkesztője.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!