
Fotó: Veres Nándor
Balogh Judit A székely nemesség kialakulása címmel tart előadást a csíkszeredai városháza dísztermében február 9-én, pénteken 18 órától a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozat részeként.
2024. február 06., 17:592024. február 06., 17:59
A székelység a középkorban katonai társadalom volt, és egészen különleges, sajátos kiváltságokkal rendelkezett hosszú időn keresztül. Hiányzott a jobbágyság a székely társadalomból, viszont az egész székelység úgynevezett kollektív nemességet birtokolt, azaz minden tagja személyileg szabad volt, és adómentes. A társadalom legnagyobb csoportját lófőknek hívták, a legtekintélyesebbeket pedig primoroknak vagy főembereknek. A kora újkorban az Erdélyi Fejedelemség idején fokozatosan jött létre a székely nemesség. A középkorban meglehetősen zárt székely társadalom egyre inkább megjelent az országos elitben, megszerezte a vezető országos tisztségeket. A 17. század végére a székelyföldi nemesség legjelentősebb tagjai az erdélyi elit csúcsára jutottak – Balogh Judit A székely nemesség kialakulása című előadása ezt a folyamatot mutatja be, áll az esemény ajánlójában. A rendezvényt a csíkszeredai városházán tartják február 9-én, pénteken 18 órától.
Balogh Judit az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem történészprofesszora. Tanított a Miskolci Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen is. Három évtizede kutatja a székelység történetét. Ebben a témában számos tanulmánya és több kötete is megjelent. Decemberben jelent meg a gondozásában Hidvégi Nemes János naplója a Tortoma Kiadónál. Nemsokára megjelenik a székelyföldi elitről írott monográfiája, amely elsősorban Apafi Mihály fejedelem korszakára koncentrál. A tudományos előadásai mellett számos ismeretterjesztő előadást is tart szerte a Kárpát-medencében. Két felnőtt gyermek édesanyja. Az Egyháztörténeti Szemle felelős szerkesztője.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
szóljon hozzá!