Elkezdődött a Tamási Áron-emlékév Marosvásárhelyen

A kettős apropójú ünnepség részeként nyitották meg a Kultúrpalotában Bálint Zsigmond fotóművész Emberközelben című kiállítását, amelyet az Erdélyi Hagyományok Háza szervezett.

A Kultúrpalota nagytermében zajló ünnepségen elhangzott, hogy a magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc ezen a napon jelölte meg dátummal a Himnusz kéziratát.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy

A nap apropóján szerte a világon kulturális programokat szerveznek a magyarok.

Öt éve, de negyedik alkalommal

Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa már öt éve szervez a magyar kultúra napján nagyszabású emlékünnepséget, de negyedik alkalommal találkozunk – hangsúlyozta Tóth László főkonzul, rámutatva, hogy tavaly elmaradt az ünnepség a járványhelyzet miatt. Idén pedig bár egy újabb járványhullám közepén, s emiatt sok szabályozással, de nem mondtak le az ünnepségről, amelyet sikerült a Tamási 125 emlékévbe beágyazni is.

– hangsúlyozta a főkonzul.

Kell-e ünnepelni?

Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke köszöntőjében arról beszélt: néha elhangzik a kételkedő kérdés, hogy kell-e ünnepelni akár a magyar kultúra napját, akár más társadalmi, történelmi eseményt. „Gyakran azt a választ kapjuk, hogy nem csak egy bizonyos napon, hanem egész évben ennek jegyében, ezzel a gondolatisággal kell élni, tenni, cselekedni” – fogalmazott Péter Ferenc, aki szerint mindkét tábornak igaza van:

„A magyar kultúra napján köszönetemet fejezem ki azért, hogy vannak, akik éltetik, továbbadják, és új csodákkal gazdagítják a magyar kultúrát itthon, Maros megyében” – fogalmazott a tanácselnök. Hozzátette: a magyar kultúra igazi tartalmát a zene, az irodalom, a történelem, a múltunk és hagyományaink mellett az anyanyelvünk, a magyarságtudatunk, értékeink és emberségünk adja.

Legyen az ábeli lelkület mindannyiunké

Az előadás előtt még ünnepi beszédet tartott a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára, Potápi Árpád János is, aki szerint

Potápi szerint 2010-ben „új hőskort” kezdtünk, amelyről tizenkét év után elmondhatjuk, a „realitások hőskora” lett.

„Az elmúlt tizenkét évben közösen felépítettük és megerősítettük a külhoni magyarság megtartó intézményeit. Az élet minden területén, a politikában, az oktatásban, a kultúrában, az egyházban, a sportban, a gazdaságban, minden korosztályban megerősítettük közösségeinket.