
A megújult iskolában hátravan még egy modern fűtésrendszer kialakítása
Fotó: Bodor Tünde
Hosszú évek teltek el az ötlettől a megvalósításig, ám vasárnap végre felavatták Szentivánlaborfalván, a 16A jelzésű községi úton az új hidat. Ráadásul a falu iskolája is megújult, így kettős ok volt ünnepelni.
2024. december 15., 19:192024. december 15., 19:19
Az Uzon községhez tartozó Szentivánlaborfalván az önkormányzat elöljárói és a helyiek az unitárius templomban tartott ünnepi istentiszteleten adtak hálát azért, hogy ez a nap is elérkezett, majd az egybegyűltek a templom mellett lévő iskolához vonultak át.
A Berde Mózsa Általános Iskola fele az unitárius egyház tulajdonában van, a később hozzátoldott hátsó épületrész pedig az önkormányzaté. Ez utóbbi felújítására sikerült most befejezni, így
Mint Bordás Enikő polgármester az avatón elmondta, a felújítást szerették volna pályázati finanszírozásból megoldani, de a kicsi gyermeklétszám ezt nem tette lehetővé, legalább 30 gyermeknek kellett volna ott tanulnia ahhoz, hogy pályázhassanak.
A megújult iskola folyósója előtt
Fotó: Bodor Tünde
Így az Uzon saját költségvetéséből kiutalt 700 ezer lejből
kicserélték a tetőszerkezetet;
újracserepezték a tetőt;
új csatornarendszert építettek;
megerősítették az épület struktúráját;
modernizálták a villamossági hálózatot;
új nyílászárókat szereltek be;
kívül-belül újrafestették a falakat.
A megújult iskolát megáldotta Buzogány-Csoma István unitárius lelkész és Nagy László-Eörs plébános, majd a gyerekek által bemutatott rövid műsor és kis szeretetvendégség után a jelenlevők átvonultak a hídavatásra.
A megújult iskola avatóján kis műsorral is kedveskedtek a megjelenteknek a szentiváni gyermekek
Fotó: Bodor Tünde
Az új betonhíd az 1977-ben épült fahíd helyére került, amely több mint 40 évig bírta a terhelést – igaz, 2016-tól már megtiltották a közlekedést rajta. 2019-ben viszont elvitte a Feketeügy áradása. Ez igencsak kellemetlenül érintette a falu gazdálkodóit, hiszen
Ahogy azt a hídavatáson Ráduly István prefektus, Uzon község korábbi polgármestere és a beruházás elindítója felidézte, 2013-ban panaszolta egy szentiváni gazda, hogy a faszerkezetű híd már nem bírja az újabb, nagy és nehéz mezőgazdasági gépeket, újat kellene építeni.
Bordás Enikő alpolgármester, Ráduly István korábbi polgármester és a beruházás elindítója, a helyi önkormányzat és a kivitelezők képviselői vágták át a szalagot a hídavatáson
Fotó: Bodor Tünde
El is kezdődött a tervezés, szervezés, végül 2018-ban írták alá a finanszírozási szerződést, a Helyi Fejlesztések Országos Programjában (PNDL) nyertek támogatást a beruházásra.
Az eredeti tervekben még a 4,3 kilométer hosszúságú községi út teljes hosszának leaszfaltozása szerepelt az új híd mellett, a kivitelezés viszont a Malom utca alsó felét és a hídig vezető községi út 1,7 kilométeres szakaszának modernizálására szorítkozott. Ennek oka az volt, hogy a megyei környezetvédelmi ügynökség megvétózta az eredeti tervet, és csak a harmadik változatot hagyta jóvá, amelyből a Natura 2000 természetvédelmi területhez tartozó rész kimaradt, hiszen az különböző védett békák, hüllők, kis állatfajok élőhelye.
így a beruházás értéke jóval meghaladja az először számításba vett összeget, a végelszámolás szerint 14,5 millió lejbe került. A munkálatokat 2022 márciusában kezdték el, a kivitelezők a Confer Group és a Consal, illetve Geiger cégek voltak, számolt be Bordás Enikő polgármester.
Nagy megkönnyebbülés a gazdáknak: nem kell már kerülni ahhoz, hogy földjeikre eljussanak
Fotó: Bodor Tünde
Végül a szalag ünnepélyes átvágása után a falu gazdálkodói vonultak fel a mezőgazdasági gépekkel, bizonyítva: most már többet is elbír közülük a masszív betonhíd.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
1 hozzászólás