Archív
Fotó: Barabás Ákos
Elhunyt Szabó K. Attila, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceum nyugalmazott tanára. Életének 81. évében, súlyos, de rövid betegség után halt meg.
2018. május 13., 18:582018. május 13., 18:58
Szabó K. Attila 1937. augusztus 7-én született Székelyszenterzsébeten, a középiskolát a székelykeresztúri tanítóképzőben végezte 1955-ben, majd a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom, illetve pedagógia-lélektan szakára járt. Az egyetem után előbb rajoni könyvtáros volt Székelykeresztúron, majd szülőfalujának iskolájában kapott tanári kinevezést. Innen körzeti iskolaigazgatónak helyezték át Rugonfalvára, ahol nyolc évet töltött, de mindvégig betanított az 1–4. osztályban is, hogy folyamatában lássa a gyerekek fejlődését.
A Benedek Elek-iskolába 1972-ben versenyvizsgázott sikeresen, itt huszonhét évig tanított pedagógiát, lélektant és más szaktantárgyakat, illetve gyakorlatvezető tanár volt. 1999-es nyugdíjazása után is visszajárt tanítani szeretett iskolájába. 2004-ben hagyott fel a tanítással.
Szakterülete a tanítóképzés története volt, kutatómunkájának eredménye az Erdélyi tanító- és óvónőképzők történetéből című vaskos kötet. Szaklapokban is publikált.
A tavaly vele készített interjúnkban így vallott pedagógusi önmagáról a tanár úr. „Rugalmasnak és nyitottnak tartottam magam. Az előírt, kötelező tananyag mellé pluszba mindig beloptam ezt-azt. Ha a diákok rázni kezdték a kezüket, azt jelentette, elfáradtak, és jöhetett az énekszünet. Mindig megkérdeztem őket, hogy a tanuláson kívül mit csinálnak, próbáltam feléleszteni az érdeklődésüket más iránt is, mert tanárként én magam is olyan voltam. (…) Amikor utoljára csengettek ki, végiggondoltam a pályafutásomat, és kérdések formájában fogalmaztam meg, hogy milyen egy jó pedagógus, mi a feladata, és vajon jól teszi-e a dolgát vagy sem. Nehéz megítélni, hogy visszamenőleg vajon miként csinálnám, de mások a körülmények is. Én a szakommal és pályámmal is elégedett voltam, sosem bántam, hogy nem orvos vagy mérnök lettem.”
A tanítóképzés negyvennégy éven át volt a szívügye, megírta hattyúdalát, de nyugdíjasként sem tétlenkedik. Szabó K. Attilánál jártam, azaz Tillunál, ahogy diákjai a háta mögött hívták, s amiről persze neki is tudomása volt.
Maros megyében nagyszombaton és húsvétvasárnap is több helyszínen munkát adtak a tűzoltóknak a száraz növényzetet felelőtlenül felgyújtó vagy óvatlan személyek.
Krisztussal együtt nemcsak meghalunk, hanem fel is támadunk az örök életre, mert az Egynek halála és feltámadása a legnagyobb reménység minden ember számára.
Fegyvercsempészet és a fegyvertartási szabályok megsértése miatt tartott házkutatást a Maros megyei rendőrség egy 54 éves szászkézdi férfi lakhelyén.
Szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán, elment a magdalai Mária és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt. És íme, nagy földrengés volt, az Úr angyala leszállt a mennyből, odament, elhengerítette a követ, és leült rá.
Verőfényes napsütésben zajlott az idei szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában, amely már hagyománnyá vált a hargitai megyeszékhelyen. Rövid videóösszefoglalónk az egyházi szertartás 2024-es kiadásáról.
Minden eddiginél többen, közel ezren voltak jelen húsvétvasárnap reggel a Magyar Erdélyi Egyesület (MERT) szervezésében harmadik alkalommal megszervezett ételszentelésen Sepsiszentgyörgy főterén.
Méltóságteljesen, fegyelmezetten énekelték több ezren a magyar és a székely himnuszt húsvétvasárnap a csíkszeredai Szabadság téren, a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén.
Több ezer, ünneplőbe öltözött hívő, nemzetiszínű szalaggal átkötött és díszes terítőkkel lefödött kosarak, szebbnél szebb viseletek, ünnepi találkozások. Mindez húsvétvasárnap reggel Csíkszeredában, a Szabadság téren.
Talán még az idősek sem emlékeznek ilyen enyhe időjárásra húsvétkor: ezúttal sem fagy, sem eső, sem pedig havazás, de még egy kósza felhő sem árnyékolta be a Kárpát-medence legnagyobb szabadtéri ételszentelését Csíkszeredában. Fotókon mutatjuk.
Bár a nyári időszámítás életbe lépése miatt gyakorlatilag egy órával hamarabb kezdődött, így is rengetegen tartják fontosnak, hogy részt vegyenek a Kárpát-medence legnagyobb ételszenteléseként nyilvántartott, húsvétvasárnapi szabadtéri eseményen.