„Másfél évvel ezelőtt merült fel, hogy Potter csinálna egy egyéni előadást, elkezdtük hát keresgélni a darabot, végül ő jött az ötlettel, hogy ez a kortárs monodráma legyen. Cédric Chapuis maga is színész, önmagának írta ezt a monodrámát.

– magyarázta.

Hozzátette, a darab izgalmas és fordulatos játék, sokszereplős, annak ellenére, hogy a színész egyedül van a dobjaival a színpadon, és Adrien Lepage szerepében azt meséli el, hogy hogyan találkozott magával a ritmussal, és hogy az egész világa a ritmus és a zene köré épül.

– mutatott rá Márkó Eszter.

Nagy Pál, a színház igazgatója kiemelte, azért fontos a színház számára ez az előadás, mert folyamatosan biztatják a színészeket, hogy vállalják egyéni előadások létrehozását. „Ez mégiscsak egy különleges lehetőség és kifejezésforma, hogy bemutassák, hogy éppen hogy állnak. Ilyenkor általában ők választják a darabot, ők keresik meg a rendezőt is. Reméljük, hogy kedvet kapnak, egymást is motiválják ilyen téren a színészek” – fogalmazott.

Az előadás díszlettervezője Bodor András, aki ezúttal vásznakat használt díszletelemként, a jelmezeket Karácsony Kinga tervezte. A próbafolyamatba segítőként érkezett Cserey Csaba, Románia egyik legismertebb dobosa.

Esti Norbert, Potter hangsúlyozta, noha tudta, sokan úgy vélik, hogy egyéni előadás létrehozása nagy falat, szakmai érettséget és bátorságot feltételez, ezen ő nem gondolkodott, belevágott, mert

„Aztán persze jöttek az első próbák, az első pofonok, rájöttem, hogy ehhez kell egy szakmai érettség, bátorság, és jól meg is ijedtem, de Eszter kivezetett a sűrűjéből” – tette hozzá.

Mint mondta, a rendező kiválasztásakor rögtön Eszter jutott eszébe, hiszen tudta róla, hogy ha egy produkcióban zene van, nem fog megijedni tőle, és ő volt az a rendező, akire rá merte bízni magát.

Ez egy elvarázsolt figura, aki csak annyiban különbözik tőlünk, hogy szinte mindent szó szerint értelmez. Bár erre én is hajlamos vagyok a próbákon” – fűzte hozzá nevetve.

„Egy nagyon jóindulatú srácról beszélünk, akinek a realitáshoz az egyetlen csatorna a ritmus. És ezen keresztül próbál kapcsolódni a világhoz, de ezt a világ nem nagyon tudja dekódolni, mert nem ezek a normák szerint működünk” – hangsúlyozta.

Nagy Pál még elmondta, hogy a 25., ünnepi évadot rendhagyó módon zárják: a városnapokhoz csatlakozva, június 28-án a színház mellett egy közösségi teret alakítanak ki, ahová kötetlen együttlétre, játékra és beszélgetésre várják az érdeklődőket.