
A delta vírusvariáns által okozott negyedik hullámhoz képest megkétszereződött a 112-es segélyszámot hívó fertőzésgyanús, tesztelést kérő személyek száma. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Nagyon megnőtt Hargita megyében a 112-es sürgősségi segélyhívószámon Covid-tesztelést kérő, fertőzésgyanús páciensek száma, a megyei mentőszolgálatot ez nagyon leterhelte az elmúlt napokban. Gond az is, hogy a betegség gyanúja miatt a legtöbben a mentőszolgálatot hívják, és több háziorvos is oda irányította betegeit, miközben megyeszerte a háziorvosi rendelők kétharmada szerződést kötött a tesztek elvégzésére. Szerdán egy újabb híváshullám árasztotta el a mentőszolgálatot: a pozitív iskolai nyáltesztminták miatt is sokan a mentőszolgálathoz fordultak.
2022. január 27., 11:152022. január 27., 11:15
2022. január 27., 12:262022. január 27., 12:26
Csak az ügyeletben lévő személyzet folyamatos növelésével tudja teljesíteni a hívásokat a Hargita Megyei Mentőszolgálat az utóbbi napokban, ugyanis rengeteg a Covid-tesztelést kérő páciens. Egyelőre semmi jele nincs annak, hogy csökkenne, sőt egyre csak nő a hívások száma,
– tudtuk meg Péter Szilárdtól, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezérigazgatójától. „Nagyon megnőtt a hívások száma. Korábban nem volt rá szükség, de már napi szinten kell növeljük a csapatok létszámát” – fogalmazott. A probléma oka az is, hogy a háziorvosok egy része is a mentőszolgálathoz irányítja a fertőzésgyanús betegeit, noha a rendelők működtetőinek nagyjából a kétharmada vállalta, hogy gyorsteszteket végez. Elképzelhető, hogy olyan háziorvosok küldték a mentőszolgálathoz betegeiket, akik nem vállalták a tesztelést, de az is, hogy nem mindenki számára világos, hogy mi a teendő fertőzésgyanú esetén. Ugyanis – amint arról Péter Szilárd beszámolt – volt olyan beteg, akinek
Ugyanolyan hivatalos az eredmény. Eközben napi jelenséggé vált, hogy felhívnak a betegek, mi irányítjuk a családorvoshoz, erre azt válaszolják, hogy a családorvos mondta, hogy hívják a mentőt. Emiatt nem kell mentőt hívni” – húzta alá Péter Szilárd. Elmondta,
akik enyhe panaszokat tapasztalnak, a háziorvosoknál kellene tesztre jelentkezzenek. Ez azért is előnyösebb, mert az antigéngyorsteszt azonnali eredményt hoz, a PCR viszont órákba telik, ráadásul bizonyos esetekben több száz kilométert kell megtegyen ezért a mentő.
„Mondok egy példát. Ha Tölgyesen van egy beteg, akit le kell tesztelni, akkor Maroshévízről kimegy a mentőszolgálat szállítókocsija. Menet és jövet ez 60–70 kilométer, időben két óra. De Maroshévízen nincs PCR-gép, ezért azt az egy mintát be kell hozni Csíkszeredába. Ez még 200 kilométer, tehát összesen 260 kilométert megyünk azért a tesztért, ami több száz lejes költséget jelent. Ha viszont Tölgyesen a biztosítóházzal szerződéses viszonyban álló családorvos elvégzi a tesztet, a beteg helyben megkapja az eredményt, a családorvos megkapja az 50 lejt, amit az állam fizet a tesztelésért, és így
– magyarázta a mentőszolgálat vezetője. Szerinte hatékonyabb és mindenki számára hasznosabb lenne, „ha összedolgoznának az egészségügyi láncszemek”, hogy senki ne legyen túlterhelve.
Megjegyezte, a mentőszolgálat a mentőpontokon is szívesen végez teszteket, ha elmennek oda a fertőzésgyanús páciensek. De ez a nagyobb mentőpontokon működhet gördülékenyen, ugyanis a kisebb mentőpontokon, ha sürgősségi hívás érkezik, a személyzet elmegy ellátni az esetet, és az nem jó, ha a tesztre váró páciens ott kell várakozzon, amíg visszaérnek.
A megyei mentőszolgálatnak a leterheltsége szerdán tovább nőtt, ugyanis az iskolákban egyre-másra hozták a pozitív eredményeket a frissen megérkezett nyáltesztek. „Szerdán azért hívtak nagyon sokan, mert az iskolákban kijött egy csomó pozitív nyálteszt. Ők hívtak, mert a nyálteszt eredményét meg kell erősíteni egy PCR- vagy gyorsteszttel.” Ebben az esetben is úgy kellene eljárni, hogy a fertőzésgyanús gyereket egy háziorvos tesztelje le – jegyezte meg, arra is kitérve, hogy az egészségügyi minisztérium tesztelésekre vonatkozó előírásában is meghatározta, hogy kit hol kell megvizsgálni.
Az iskolai nyáltesztekkel kapcsolatban egyébként elmondta azt is, hogy ugyan sok pozitív eredményt hozott, de a mentőszolgálat gyorstesztjei ezt több esetben is megcáfolták, tehát
A teszteléssel kapcsolatos gondokat Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője is megerősítette lapunknak. A megyei egészségügyi szakhatóság vezetője reméli, hogy tovább bővül a tesztelést vállaló háziorvosok száma. Ők antigéngyorstesztet végeznek, de PCR-tesztre is küldhetik a pácienst, ha az antigén teszt eredménye negatív, de a tünetek Covid-fertőzésre utalnak – ilyen esetekben kötelezően PCR-tesztet kell végezni, mert csak az tudja teljes bizonyossággal kizárni a fertőzés fennállását.
Az utóbbi napokban emelkedett a tesztelést vállaló háziorvosok száma a megyében – tudtuk meg Duda Tihamértől, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójától. „Ez a lista fent van a honlapunkon – bárki számára elérhető –, de elküldtük a családorvosoknak is. Miért fontos ez? Azért, mert ha egy családorvos nem kötött erre szerződést, kell tudjon ajánlani páciensének egy másik orvost, akihez ő elmehet tesztelésre, oltásra, vagy covidos beteg esetén az állapota utánkövetésére” – fogalmazott Duda Tihamér.
A tesztelést végző háziorvosok elérhetősége megtalálható az egészségbiztosítási pénztár, illetve a népegészségügyi igazgatóság honlapján, de az egészségügyi minisztérium honlapján is. A frissített lista szerint
Duda Tihamér ugyanakkor elmondta azt is, hogy az oltást 43 háziorvosnál lehet beadatni, a koronavírusos betegek állapotának a követését pedig 102 háziorvos vállalta.
Mintegy négyszáz diák és szülő tüntetett kedden a temesvári Opera téren, igazságot követelve a Temes megyei Csenében meggyilkolt 15 éves fiatalnak, Mariónak, akinek megölésében bűntárs volt egy 13 éves – jelenleg szabadlábon lévő – fiú is.
Novemberben már feltöltötték az 500 lejes tanszertámogatást ötszázezer jogosult diák kártyájára, a decemberben kiosztott új kártyák közül viszont közel 60 ezren még mindig nem kapták meg. A feltöltés időpontja egyelőre bizonytalan.
Csehországban autóbusz-gyújtogatásokat, Litvániában terrortámadásokat készített elő az az Oroszországban élő személy, akinek a felbujtására Románia területén is szabotázsakciókat tervezett egy kolumbiai férfi.
Több mint 6900 lakóingatlanban keletkezett tűz tavaly Romániában, ami mintegy 2 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A tűzesetekben 305 ember életét vesztette, az áldozatok többsége idős.
Az egészséges mezei nyúlpopuláció megőrzése érdekében Arad megyéből Maros megyébe telepítettek közel hetven mezei nyulat.
Hétre emelkedett a kedden kora délutáni Temes megyében történt baleset halálos áldozatainak a száma, további három sérültet pedig kórházban kezelnek. Hatósági információk szerint az áldozatok egy mikrobusz utasai voltak, amelynek sofőrje előzésbe kezdett.
A 2025-ös évet Románia 7,65 százalékos GDP-arányos (146,03 milliárd lejes) költségvetési hiánnyal zárta, ami 1 százalékponttal kisebb a 2024-es év végi 8,67 százalékos deficitnél – közölte kedden a pénzügyminisztérium.
A téli időszak velejárója: 30 százalékkal megnőtt az ortopédiai esetek száma a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban az elmúlt két hétben a csúszások, esések és téli sportbalesetek miatt.
Románia miniszterelnöke kedden kijelentette, a hét végéig dönt a kormánykoalíció arról, hogy milyen módon terjeszti elő elfogadásra a helyi és központi közigazgatásról szóló, valamint a gazdaságélénkítő intézkedéseket tartalmazó csomagot.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata elnök hétfőn este kijelentette, nem fogja elfogadni, hogy a kormány külön-külön vállaljon felelősséget a parlamentben a közigazgatási csomagért és a gazdaságélénkítő intézkedéscsomagért.
1 hozzászólás