
Számos kúria található a településen. Nagyobb figyelmet kérnek. Archív
Próbálják úgy fejleszteni a kúriáiról híres Bikfalvát, hogy felkerülhessen az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
2019. augusztus 14., 09:012019. augusztus 14., 09:01
Ráduly István, a település polgármestere elmondta, a faluban minden utcát korszerűsítenek, a munkálatokat jövő évre fejezik be. Szerették volna az utcákat kockakővel burkolni, hogy ez is illeszkedjen a faluképbe, de erre az Európai Uniós projekt keretén belül nincs lehetőség, így mégis aszfaltoznak. Az önkormányzat megvásárolja a Simon-kúriát, jelenleg zajlanak a tárgyalások az örökösökkel, az ingatlant a tervek szerint múzeummá alakítják.
„Most már nem tartok attól, hogy valaki felépít egy négyemeletes szállodát Bikfalván. Ezt korábban megtehette volna, most már nincs erre lehetőség” – részletezte a polgármester. Ráduly István felidézte,
„Tíz éve dolgozunk ezen a bikfalvi civil szervezetekkel, Várallyay Réka művészettörténésszel, Kerezsi János nyugalmazott iskolaigazgatóval. Öt évvel ezelőtt megrendeltünk egy tanulmányt, minden kúriát és parasztházat felleltároztak” – részletezte az elöljáró.
Kovászna Megye Tanácsával közösen tavaly elkezdték a tárgyalásokat a művelődési minisztériummal a világörökségi listára való felvétel kezdeményezéséről, és abban bíznak, hogy jövőre lesz előrelépés az ügyben. Azóta Bikfalva épített öröksége bekerült az Erdélyi Értékek Tárába is.
Ráduly István elmondta, nemcsak a községnek, hanem a térségnek is fontos, hogy Bikfalva felkerüljön az UNESCO listára, hiszen Barcaságban a prázsmári szász evangélikus templomerőd az UNESCO Világörökség része, és turisták ezreit vonzza, olyanokat, akik épp ezeket az épületeket „vadásszák”.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!