Visy Zsolt: a magyar nyelv kétszeresen szenvedi el a kisnyelvekkel szemben tapasztalható idegenkedést
Fotó: Beliczay László
A nemzetközi közösség tisztában van azzal, hogy a kisebbségi nyelvek eltűnése óriási kulturális veszteséget jelentene, és az Európai Unió illetékes intézményei folyamatosan arra hívják fel a tagországok figyelmét, hogy a nyelvi és kulturális sokszínűség megőrzése és erősítése az emberiség közös ügye. Sajnálatos tény, hogy ezek az intések és ajánlások a napi politikában, a tévesen felfogott nemzetállam keretében, vagy akár a globalizáció rohamos terjeszkedése közben elsikkadnak – mondta az Énlaka Konferenciák hetedik kiadásán, szombaton megtartott előadásában Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem professzora.
2019. szeptember 16., 17:482019. szeptember 16., 17:48
Hetedik alkalommal rendezték meg az Énlaka Konferenciák előadássorozatot a hétvégén Énlakán. A rendezvényen Nyelvi sokszínűség a Kárpát-medencében – a kisnyelvek helye és szerepe Európában címmel tartott előadást szombat délután Visy Zsolt régészprofesszor, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa, aki egyébként már több mint egy évtizede végez kutatásokat a településen, néhány éve pedig régészeti feltárásokat is.
Értekezésében a Kárpát-medence benépesedéséről és az itt teret hódított nyelvcsaládokról beszélt, a magyarok eredetének kérdésébe nem belemenve, csupán röviden kitérve a genetikai és szokásbéli török elemekre.
– mondta, majd a térség etnikai képének változásairól beszélt, felelevenítve a török kort is, amikor a magyarok – a középső területektől és Erdély bizonyos részeitől eltekintve – kisebbségbe kerültek.
A magyar nyelv kettős helyzetére és egyedülállóságára is kitért Visy Zsolt. „A Kárpát-medencében manapság beszélt nyelvek túlnyomó többsége az Európában beszélt nagy nyelvcsalád tagja, rokona, így nem érzi magát egyedül.
Ugyanakkor viszont a magyar nyelv a világ mintegy 7000 nyelve között – nagyjából 15 millió aktív használója révén – a 42. helyen áll, Európa 67 nyelve között pedig a 12.-en. „Ez jelentős dolog, és arra int, hogy ne kezeljük a világ valóban kis nyelveivel egyformán a magyar nyelvet” – hívta fel a figyelmet a professzor.
Fotó: Beliczay László
A kisebbségbe került nyelv helyzete azonban nem megfelelő, az államnyelv – spontán, illetve tudatos cselekménysor eredményeként – egyre inkább háttérbe szorítja, és e tekintetben – minden várakozás ellenére –
Ennek a gyakorlatnak teljesen ellentmond az UNESCO alapszabálya, amely a nyelvi sokszínűség megóvását és fenntartását alapelvként határozza meg, és amelyből kiindulva a szervezet számos kezdeményezést indított a nyelvi sokszínűség támogatására. Ilyen például az anyanyelv nemzetközi napja (február 27.), amely az UNESCO 1999-ben megtartott kongresszusán hozott döntés óta létezik, és egy rendkívül sikeres kezdeményezés.
A nemzetközi anyanyelvi napokon tartott ünnepségeken, konferenciákon és nyilatkozatokban egyre erőteljesebben hangoztatják a nyelvi jogok fontosságát, számos kiterjedt nemzetközi kutatást végeztek a témában, a kisebbségi nyelvek helyzetét illetően életre hívták a Veszélyeztetett Nyelvek Alapítványát, amelyben kiváló szakemberek figyelik az egyes régiók nyelvi folyamatait – sorolta az előrelépéseket Visy Zsolt, bár az előadás végén feltett hallgatói kérdésre elmondta,
Egy nemrég lezárult, 24 európai ország többnyelvűségi helyzetét egységes és összevethető módon vizsgáló kutatás eredménye alapján egy fontos hiányosságra is felhívta a figyelmet Visy Zsolt. Az Európai Bizottság 2002-ben kiadott barcelonai célkitűzésében az anyanyelv mellett további két nyelv elsajátításának irányelve szerepel: egy regionális és egy globális nyelvé. Csakhogy a kisebbségben élők számára ez nem egyértelmű, sőt kifejezetten hátrányos lehet,
Nézete szerint a helyes megoldás az volna, ha a regionális nyelv az államnyelv lenne, amennyiben az nem azonos az anyanyelvvel.
A kisebbségek spontán és kevésbé spontán nyelvi asszimilációja egyre gyorsuló folyamatként írható le, és szomorú, de
– hívta fel a figyelmet a riasztó jövőképre a professzor, hozzáfűzve, hogy a nyelvi asszimilációs folyamat ellenszerének megtalálásához nagy szükség van a kutatásokra. Változást számos egyéb fontos teendő között az anyanyelvi írásbeliség fenntartásával és támogatásával lehet elérni, az anyanyelvi nevelés elsődlegességének fenntartásával az anyanyelv iskolai képzésben való elsajátításával szemben, továbbá a közösségek nyelvi jogainak és életfeltételeinek jobbításával.
Fotó: Beliczay László
– idézte a szakértők, európai politikusok, illetve nemzetközi szervezetek álláspontját a professzor. „A nemzetközi közösség tehát tisztában van a kisebbségi nyelvek helyzetével, többszörösen leszögezte, hogy ezek eltűnése óriási kulturális veszteséget jelentene, és határozatokban, ajánlásokban, konferenciákon, illetve tudományos tanulmányokban folyamatosan arra hívja fel a tagországok figyelmét, hogy
Sajnálatos tény, hogy ezek az intések és ajánlások a napi politikában, a tévesen felfogott nemzetállam keretében, vagy akár a globalizáció rohamos terjeszkedése közepette elsikkadnak, a kitűzött célok csak kis lépésekben, lassan valósulnak meg” – fogalmazott előadása végén Visy Zsolt, reményét fejezve ki, hogy a múlt tanulságainak tükrében a helyzet a jövőben megváltozik és a Kárpát-medence népei rátérnek a kölcsönös megértés és az őszinte együttműködés útjára, egymás nyelvének és kultúrájának kölcsönös megbecsülésére.
Énlaka Konferenciák VII.
A Pro Énlaka Alapítvány, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI), a Pécsi Tudományegyetem, Etéd Község Önkormányzata és Hargita Megye Tanácsa támogatásával és együttműködésével megszervezett kétnapos előadássorozatot Szász Jenő, az NSKI elnöke nyitotta meg, majd Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke üdvözölte a részvevőket. A pénteken és szombaton zajlott rendezvényen Bali János, Molnár Gergely, Szabó Gergely, Bodó Csanád, Bodó-Lukács Csilla, Prószéky Gábor, Oszkó Beatrix, Vargha Fruzsina, Csomortáni Magdolna, Bárth M. János, Szőcs Géza, Máthé Dénes, Rancz Teréz, Petteri Laihonen, Peti Lehel, Sántha Attila, Lőrincz József, Hoppál Péter, Visy Zsolt, Fazekas Tiborc, Pál Helén, Bencze Lóránt és Péntek János tartott előadást, majd Bali János, az NSKI kutatási igazgatója értékelte és zárta le a konferenciát.
Az elnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében rámutatott, Romániának van jövője, és ez nem 20-30 év múlva, hanem várhatóan 2-3 évig tartó korrekciós időszak lejártával érezhető lesz.
Egy 32 éves motoros életét vesztette, és egy 15 éves fiatalkorú megsérült egy súlyos közúti balesetben szombat hajnalban a Kolozs megyei Magyarkapus településen.
Több útszakaszon is forgalomkorlátozásokra kell számítani Maros és Hargita megyében, az ott zajló útjavítási munkálatok miatt, a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) tájékoztatása szerint.
Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező, pénteken bejelentett reformokat.
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
szóljon hozzá!