Hirdetés
Hirdetés

Egyre gyorsuló folyamat a kisebbségek nyelvi asszimilációja

Visy Zsolt: a magyar nyelv kétszeresen szenvedi el a kisnyelvekkel szemben tapasztalható idegenkedést •  Fotó: Beliczay László

Visy Zsolt: a magyar nyelv kétszeresen szenvedi el a kisnyelvekkel szemben tapasztalható idegenkedést

Fotó: Beliczay László

A nemzetközi közösség tisztában van azzal, hogy a kisebbségi nyelvek eltűnése óriási kulturális veszteséget jelentene, és az Európai Unió illetékes intézményei folyamatosan arra hívják fel a tagországok figyelmét, hogy a nyelvi és kulturális sokszínűség megőrzése és erősítése az emberiség közös ügye. Sajnálatos tény, hogy ezek az intések és ajánlások a napi politikában, a tévesen felfogott nemzetállam keretében, vagy akár a globalizáció rohamos terjeszkedése közben elsikkadnak – mondta az Énlaka Konferenciák hetedik kiadásán, szombaton megtartott előadásában Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem professzora.

Széchely István

2019. szeptember 16., 17:482019. szeptember 16., 17:48

Hetedik alkalommal rendezték meg az Énlaka Konferenciák előadássorozatot a hétvégén Énlakán. A rendezvényen Nyelvi sokszínűség a Kárpát-medencében – a kisnyelvek helye és szerepe Európában címmel tartott előadást szombat délután Visy Zsolt régészprofesszor, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa, aki egyébként már több mint egy évtizede végez kutatásokat a településen, néhány éve pedig régészeti feltárásokat is.

Értekezésében a Kárpát-medence benépesedéséről és az itt teret hódított nyelvcsaládokról beszélt, a magyarok eredetének kérdésébe nem belemenve, csupán röviden kitérve a genetikai és szokásbéli török elemekre.

Idézet
A történettudomány nagy kérdése, hogy vajon az avar korban számolhatunk-e magyarul beszélő csoportokkal, nincs eldöntve. A magyar honfoglalás idején avar és szláv népek lakták a Kárpát-medencét. A nyelvi és etnikai keveredés azonban nem állt meg a magyarok bejövetelével

– mondta, majd a térség etnikai képének változásairól beszélt, felelevenítve a török kort is, amikor a magyarok – a középső területektől és Erdély bizonyos részeitől eltekintve – kisebbségbe kerültek.

Kettős helyzet és egyedülállóság

A magyar nyelv kettős helyzetére és egyedülállóságára is kitért Visy Zsolt. „A Kárpát-medencében manapság beszélt nyelvek túlnyomó többsége az Európában beszélt nagy nyelvcsalád tagja, rokona, így nem érzi magát egyedül.

Idézet
A magyar azonban nemcsak kisnyelv – viszonylagosan –, hanem egyedülálló is a térségben, rokonai messze élnek, szétszórtan, a nyelvi közösség is távol él, így kétszeresen szenvedi el a kisnyelvekkel szemben tapasztalható idegenkedést.

Ugyanakkor viszont a magyar nyelv a világ mintegy 7000 nyelve között – nagyjából 15 millió aktív használója révén – a 42. helyen áll, Európa 67 nyelve között pedig a 12.-en. „Ez jelentős dolog, és arra int, hogy ne kezeljük a világ valóban kis nyelveivel egyformán a magyar nyelvet” – hívta fel a figyelmet a professzor.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

A nyelvi asszimiláció veszélye

A kisebbségbe került nyelv helyzete azonban nem megfelelő, az államnyelv – spontán, illetve tudatos cselekménysor eredményeként – egyre inkább háttérbe szorítja, és e tekintetben – minden várakozás ellenére –

nincs lényeges különbség a kommunista éra és a demokratikus fordulat óta eltelt harminc év gyakorlatában – jelentette ki az előadó, kitérve a kisebbségi nyelv használatát korlátozó rendeletek és a tudatos etnikai beavatkozások asszimilációs veszélyére is.

Ennek a gyakorlatnak teljesen ellentmond az UNESCO alapszabálya, amely a nyelvi sokszínűség megóvását és fenntartását alapelvként határozza meg, és amelyből kiindulva a szervezet számos kezdeményezést indított a nyelvi sokszínűség támogatására. Ilyen például az anyanyelv nemzetközi napja (február 27.), amely az UNESCO 1999-ben megtartott kongresszusán hozott döntés óta létezik, és egy rendkívül sikeres kezdeményezés.

A nyelvi jogokat az ENSZ az alapvető emberi jogok fenntartása szempontjából a nélkülözhetetlen elemek közé sorolja.

A nemzetközi anyanyelvi napokon tartott ünnepségeken, konferenciákon és nyilatkozatokban egyre erőteljesebben hangoztatják a nyelvi jogok fontosságát, számos kiterjedt nemzetközi kutatást végeztek a témában, a kisebbségi nyelvek helyzetét illetően életre hívták a Veszélyeztetett Nyelvek Alapítványát, amelyben kiváló szakemberek figyelik az egyes régiók nyelvi folyamatait – sorolta az előrelépéseket Visy Zsolt, bár az előadás végén feltett hallgatói kérdésre elmondta,

sem az UNESCO, sem az Európai Tanács, sem az Európai Parlament nincs abban a helyzetben, hogy valamiféle felügyeletet vagy ellenőrzést gyakoroljon a vonatkozó rendeletek, ajánlások betartása tekintetében.

Hirdetés

Kiszorul az anyanyelv

Egy nemrég lezárult, 24 európai ország többnyelvűségi helyzetét egységes és összevethető módon vizsgáló kutatás eredménye alapján egy fontos hiányosságra is felhívta a figyelmet Visy Zsolt. Az Európai Bizottság 2002-ben kiadott barcelonai célkitűzésében az anyanyelv mellett további két nyelv elsajátításának irányelve szerepel: egy regionális és egy globális nyelvé. Csakhogy a kisebbségben élők számára ez nem egyértelmű, sőt kifejezetten hátrányos lehet,

ha ugyanis az anyanyelv nem egyezik meg az adott ország államnyelvével, akkor a kisebbségben élők anyanyelve nem kerül be a három nyelv közé.

Nézete szerint a helyes megoldás az volna, ha a regionális nyelv az államnyelv lenne, amennyiben az nem azonos az anyanyelvvel.

A kisebbségek spontán és kevésbé spontán nyelvi asszimilációja egyre gyorsuló folyamatként írható le, és szomorú, de

a huszonegyedik század végére a jelenlegi mintegy 7000 nyelv 90 százaléka el fog tűnni, és helyüket a legelterjedtebb nyelvek foglalják majd el

– hívta fel a figyelmet a riasztó jövőképre a professzor, hozzáfűzve, hogy a nyelvi asszimilációs folyamat ellenszerének megtalálásához nagy szükség van a kutatásokra. Változást számos egyéb fontos teendő között az anyanyelvi írásbeliség fenntartásával és támogatásával lehet elérni, az anyanyelvi nevelés elsődlegességének fenntartásával az anyanyelv iskolai képzésben való elsajátításával szemben, továbbá a közösségek nyelvi jogainak és életfeltételeinek jobbításával.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

Elengedhetetlen ugyanakkor e tekintetben a veszélyeztetett nyelvű közösségek iskolarendszerének teljes vertikumban való létrehozása és fenntartása, és az anyanyelv használatának egyenrangú biztosítása a közigazgatásban, társadalmi érintkezésben, valamint a kultúrában, továbbá a többségnek a kisebbséggel szemben tanúsítandó toleranciája

– idézte a szakértők, európai politikusok, illetve nemzetközi szervezetek álláspontját a professzor. „A nemzetközi közösség tehát tisztában van a kisebbségi nyelvek helyzetével, többszörösen leszögezte, hogy ezek eltűnése óriási kulturális veszteséget jelentene, és határozatokban, ajánlásokban, konferenciákon, illetve tudományos tanulmányokban folyamatosan arra hívja fel a tagországok figyelmét, hogy

a nyelvi és kulturális sokszínűség megőrzése és erősítése az emberiség közös ügye.

Sajnálatos tény, hogy ezek az intések és ajánlások a napi politikában, a tévesen felfogott nemzetállam keretében, vagy akár a globalizáció rohamos terjeszkedése közepette elsikkadnak, a kitűzött célok csak kis lépésekben, lassan valósulnak meg” – fogalmazott előadása végén Visy Zsolt, reményét fejezve ki, hogy a múlt tanulságainak tükrében a helyzet a jövőben megváltozik és a Kárpát-medence népei rátérnek a kölcsönös megértés és az őszinte együttműködés útjára, egymás nyelvének és kultúrájának kölcsönös megbecsülésére.

Énlaka Konferenciák VII.
A Pro Énlaka Alapítvány, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI), a Pécsi Tudományegyetem, Etéd Község Önkormányzata és Hargita Megye Tanácsa támogatásával és együttműködésével megszervezett kétnapos előadássorozatot Szász Jenő, az NSKI elnöke nyitotta meg, majd Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke üdvözölte a részvevőket. A pénteken és szombaton zajlott rendezvényen Bali János, Molnár Gergely, Szabó Gergely, Bodó Csanád, Bodó-Lukács Csilla, Prószéky Gábor, Oszkó Beatrix, Vargha Fruzsina, Csomortáni Magdolna, Bárth M. János, Szőcs Géza, Máthé Dénes, Rancz Teréz, Petteri Laihonen, Peti Lehel, Sántha Attila, Lőrincz József, Hoppál Péter, Visy Zsolt, Fazekas Tiborc, Pál Helén, Bencze Lóránt és Péntek János tartott előadást, majd Bali János, az NSKI kutatási igazgatója értékelte és zárta le a konferenciát.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 12., péntek

Két leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – a miniszter nyugalomra int

Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.

Két leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – a miniszter nyugalomra int
Hirdetés
2025. december 12., péntek

Romániában is kimutatták a „szuperinfluenzát”

Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Romániában is kimutatták a „szuperinfluenzát”
2025. december 12., péntek

Adománygyűjtő akció a Hammnál

A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.

Adománygyűjtő akció a Hammnál
Adománygyűjtő akció a Hammnál
2025. december 12., péntek

Adománygyűjtő akció a Hammnál

2025. december 12., péntek

Megkönnyebbüléssel fogadták, hogy a vártnál jóval kisebb teherrel zárulhat a Szejke-ügy

Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.

Megkönnyebbüléssel fogadták, hogy a vártnál jóval kisebb teherrel zárulhat a Szejke-ügy
Hirdetés
2025. december 12., péntek

Majdnem 5500 lej volt a romániai nettó átlagbér

Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Majdnem 5500 lej volt a romániai nettó átlagbér
2025. december 12., péntek

Több mint 60 százalékkal nőtt a villanyáram ára egy év alatt

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.

Több mint 60 százalékkal nőtt a villanyáram ára egy év alatt
2025. december 12., péntek

Pályáznak a vasút felett átívelő híd felépítésére Csíkszeredában

Hosszas előkészítés után hamarosan benyújtják a pályázatot a csíkszeredai vasút felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd felépítésére. Ehhez naprakésszé tették a költségvetését 10 millió lejjel emelve a projekt korábban becsült értékét.

Pályáznak a vasút felett átívelő híd felépítésére Csíkszeredában
Hirdetés
2025. december 12., péntek

Majdnem tíz százalékos volt az infláció novemberben

Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Majdnem tíz százalékos volt az infláció novemberben
2025. december 12., péntek

A PPC Energie anyanyelveden beszél az energiáról

Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel nemcsak a számlákról, hanem a hatékonyságról és a kényelmet növelő szolgáltatásokról is anyanyelveden tudsz konzultálni?

A PPC Energie anyanyelveden beszél az energiáról
2025. december 12., péntek

Rengett a föld péntek hajnalban

A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken 3 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Rengett a föld péntek hajnalban
Rengett a föld péntek hajnalban
2025. december 12., péntek

Rengett a föld péntek hajnalban

Hirdetés