Hirdetés
Hirdetés

Egyre gyorsuló folyamat a kisebbségek nyelvi asszimilációja

Visy Zsolt: a magyar nyelv kétszeresen szenvedi el a kisnyelvekkel szemben tapasztalható idegenkedést •  Fotó: Beliczay László

Visy Zsolt: a magyar nyelv kétszeresen szenvedi el a kisnyelvekkel szemben tapasztalható idegenkedést

Fotó: Beliczay László

A nemzetközi közösség tisztában van azzal, hogy a kisebbségi nyelvek eltűnése óriási kulturális veszteséget jelentene, és az Európai Unió illetékes intézményei folyamatosan arra hívják fel a tagországok figyelmét, hogy a nyelvi és kulturális sokszínűség megőrzése és erősítése az emberiség közös ügye. Sajnálatos tény, hogy ezek az intések és ajánlások a napi politikában, a tévesen felfogott nemzetállam keretében, vagy akár a globalizáció rohamos terjeszkedése közben elsikkadnak – mondta az Énlaka Konferenciák hetedik kiadásán, szombaton megtartott előadásában Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem professzora.

Széchely István

2019. szeptember 16., 17:482019. szeptember 16., 17:48

Hetedik alkalommal rendezték meg az Énlaka Konferenciák előadássorozatot a hétvégén Énlakán. A rendezvényen Nyelvi sokszínűség a Kárpát-medencében – a kisnyelvek helye és szerepe Európában címmel tartott előadást szombat délután Visy Zsolt régészprofesszor, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa, aki egyébként már több mint egy évtizede végez kutatásokat a településen, néhány éve pedig régészeti feltárásokat is.

Értekezésében a Kárpát-medence benépesedéséről és az itt teret hódított nyelvcsaládokról beszélt, a magyarok eredetének kérdésébe nem belemenve, csupán röviden kitérve a genetikai és szokásbéli török elemekre.

Idézet
A történettudomány nagy kérdése, hogy vajon az avar korban számolhatunk-e magyarul beszélő csoportokkal, nincs eldöntve. A magyar honfoglalás idején avar és szláv népek lakták a Kárpát-medencét. A nyelvi és etnikai keveredés azonban nem állt meg a magyarok bejövetelével

– mondta, majd a térség etnikai képének változásairól beszélt, felelevenítve a török kort is, amikor a magyarok – a középső területektől és Erdély bizonyos részeitől eltekintve – kisebbségbe kerültek.

Kettős helyzet és egyedülállóság

A magyar nyelv kettős helyzetére és egyedülállóságára is kitért Visy Zsolt. „A Kárpát-medencében manapság beszélt nyelvek túlnyomó többsége az Európában beszélt nagy nyelvcsalád tagja, rokona, így nem érzi magát egyedül.

Idézet
A magyar azonban nemcsak kisnyelv – viszonylagosan –, hanem egyedülálló is a térségben, rokonai messze élnek, szétszórtan, a nyelvi közösség is távol él, így kétszeresen szenvedi el a kisnyelvekkel szemben tapasztalható idegenkedést.

Ugyanakkor viszont a magyar nyelv a világ mintegy 7000 nyelve között – nagyjából 15 millió aktív használója révén – a 42. helyen áll, Európa 67 nyelve között pedig a 12.-en. „Ez jelentős dolog, és arra int, hogy ne kezeljük a világ valóban kis nyelveivel egyformán a magyar nyelvet” – hívta fel a figyelmet a professzor.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

A nyelvi asszimiláció veszélye

A kisebbségbe került nyelv helyzete azonban nem megfelelő, az államnyelv – spontán, illetve tudatos cselekménysor eredményeként – egyre inkább háttérbe szorítja, és e tekintetben – minden várakozás ellenére –

nincs lényeges különbség a kommunista éra és a demokratikus fordulat óta eltelt harminc év gyakorlatában – jelentette ki az előadó, kitérve a kisebbségi nyelv használatát korlátozó rendeletek és a tudatos etnikai beavatkozások asszimilációs veszélyére is.

Ennek a gyakorlatnak teljesen ellentmond az UNESCO alapszabálya, amely a nyelvi sokszínűség megóvását és fenntartását alapelvként határozza meg, és amelyből kiindulva a szervezet számos kezdeményezést indított a nyelvi sokszínűség támogatására. Ilyen például az anyanyelv nemzetközi napja (február 27.), amely az UNESCO 1999-ben megtartott kongresszusán hozott döntés óta létezik, és egy rendkívül sikeres kezdeményezés.

A nyelvi jogokat az ENSZ az alapvető emberi jogok fenntartása szempontjából a nélkülözhetetlen elemek közé sorolja.

A nemzetközi anyanyelvi napokon tartott ünnepségeken, konferenciákon és nyilatkozatokban egyre erőteljesebben hangoztatják a nyelvi jogok fontosságát, számos kiterjedt nemzetközi kutatást végeztek a témában, a kisebbségi nyelvek helyzetét illetően életre hívták a Veszélyeztetett Nyelvek Alapítványát, amelyben kiváló szakemberek figyelik az egyes régiók nyelvi folyamatait – sorolta az előrelépéseket Visy Zsolt, bár az előadás végén feltett hallgatói kérdésre elmondta,

sem az UNESCO, sem az Európai Tanács, sem az Európai Parlament nincs abban a helyzetben, hogy valamiféle felügyeletet vagy ellenőrzést gyakoroljon a vonatkozó rendeletek, ajánlások betartása tekintetében.

Hirdetés

Kiszorul az anyanyelv

Egy nemrég lezárult, 24 európai ország többnyelvűségi helyzetét egységes és összevethető módon vizsgáló kutatás eredménye alapján egy fontos hiányosságra is felhívta a figyelmet Visy Zsolt. Az Európai Bizottság 2002-ben kiadott barcelonai célkitűzésében az anyanyelv mellett további két nyelv elsajátításának irányelve szerepel: egy regionális és egy globális nyelvé. Csakhogy a kisebbségben élők számára ez nem egyértelmű, sőt kifejezetten hátrányos lehet,

ha ugyanis az anyanyelv nem egyezik meg az adott ország államnyelvével, akkor a kisebbségben élők anyanyelve nem kerül be a három nyelv közé.

Nézete szerint a helyes megoldás az volna, ha a regionális nyelv az államnyelv lenne, amennyiben az nem azonos az anyanyelvvel.

A kisebbségek spontán és kevésbé spontán nyelvi asszimilációja egyre gyorsuló folyamatként írható le, és szomorú, de

a huszonegyedik század végére a jelenlegi mintegy 7000 nyelv 90 százaléka el fog tűnni, és helyüket a legelterjedtebb nyelvek foglalják majd el

– hívta fel a figyelmet a riasztó jövőképre a professzor, hozzáfűzve, hogy a nyelvi asszimilációs folyamat ellenszerének megtalálásához nagy szükség van a kutatásokra. Változást számos egyéb fontos teendő között az anyanyelvi írásbeliség fenntartásával és támogatásával lehet elérni, az anyanyelvi nevelés elsődlegességének fenntartásával az anyanyelv iskolai képzésben való elsajátításával szemben, továbbá a közösségek nyelvi jogainak és életfeltételeinek jobbításával.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

Elengedhetetlen ugyanakkor e tekintetben a veszélyeztetett nyelvű közösségek iskolarendszerének teljes vertikumban való létrehozása és fenntartása, és az anyanyelv használatának egyenrangú biztosítása a közigazgatásban, társadalmi érintkezésben, valamint a kultúrában, továbbá a többségnek a kisebbséggel szemben tanúsítandó toleranciája

– idézte a szakértők, európai politikusok, illetve nemzetközi szervezetek álláspontját a professzor. „A nemzetközi közösség tehát tisztában van a kisebbségi nyelvek helyzetével, többszörösen leszögezte, hogy ezek eltűnése óriási kulturális veszteséget jelentene, és határozatokban, ajánlásokban, konferenciákon, illetve tudományos tanulmányokban folyamatosan arra hívja fel a tagországok figyelmét, hogy

a nyelvi és kulturális sokszínűség megőrzése és erősítése az emberiség közös ügye.

Sajnálatos tény, hogy ezek az intések és ajánlások a napi politikában, a tévesen felfogott nemzetállam keretében, vagy akár a globalizáció rohamos terjeszkedése közepette elsikkadnak, a kitűzött célok csak kis lépésekben, lassan valósulnak meg” – fogalmazott előadása végén Visy Zsolt, reményét fejezve ki, hogy a múlt tanulságainak tükrében a helyzet a jövőben megváltozik és a Kárpát-medence népei rátérnek a kölcsönös megértés és az őszinte együttműködés útjára, egymás nyelvének és kultúrájának kölcsönös megbecsülésére.

Énlaka Konferenciák VII.
A Pro Énlaka Alapítvány, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI), a Pécsi Tudományegyetem, Etéd Község Önkormányzata és Hargita Megye Tanácsa támogatásával és együttműködésével megszervezett kétnapos előadássorozatot Szász Jenő, az NSKI elnöke nyitotta meg, majd Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke üdvözölte a részvevőket. A pénteken és szombaton zajlott rendezvényen Bali János, Molnár Gergely, Szabó Gergely, Bodó Csanád, Bodó-Lukács Csilla, Prószéky Gábor, Oszkó Beatrix, Vargha Fruzsina, Csomortáni Magdolna, Bárth M. János, Szőcs Géza, Máthé Dénes, Rancz Teréz, Petteri Laihonen, Peti Lehel, Sántha Attila, Lőrincz József, Hoppál Péter, Visy Zsolt, Fazekas Tiborc, Pál Helén, Bencze Lóránt és Péntek János tartott előadást, majd Bali János, az NSKI kutatási igazgatója értékelte és zárta le a konferenciát.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 17., kedd

Januárban érkezik a 3-test probléma folytatása

Az utóbbi idők egyik legjobb sci-fi regénysorozatának feldolgozását hozta el a Netflix 2024 tavaszán. A Cixin Liu Háromtest-trilógiáját feldolgozó 3-test probléma hosszú kihagyás után. 2027. január 14-én folytatódik.

Januárban érkezik a 3-test probléma folytatása
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Lavrov: a közvetlen hadba lépést jelentené bármilyen európai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése

Bármiféle európai katonai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése Európa közvetlen részvételét jelentené a konfliktusban – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi manilai sajtóértekezletén.

Lavrov: a közvetlen hadba lépést jelentené bármilyen európai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése
2026. november 17., kedd

Egyszerűsítenék a szklerózis multiplexben szenvedő betegek gyógyszerellátását

Jövő év elejétől az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (CNAS) szerződésben álló közforgalmú gyógyszertárakban is kiválthatók lehetnek a szklerózis multiplexben szenvedő betegek szájon át, izomba vagy bőr alá adott gyógyszerei.

Egyszerűsítenék a szklerózis multiplexben szenvedő betegek gyógyszerellátását
2026. november 17., kedd

Megjelent Dragomán György legújabb novelláskötete

Igazat kérdezni címmel jelent meg kedden Dragomán György új novelláskötete, a trilógia harmadik darabja, amelynek írásakor elmondása szerint az foglalkoztatta, hogy egy kis történetnek hogy lehet maximális súlya.

Megjelent Dragomán György legújabb novelláskötete
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Kapitány István leváltotta a Paksi Atomerőmű vezérigazgatóját, és bemutatta az utódját

Azonnali hatállyal megszűnt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójának, Horváth Péter Jánosnak a megbízatása kedden – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán.

Kapitány István leváltotta a Paksi Atomerőmű vezérigazgatóját, és bemutatta az utódját
2026. november 17., kedd

A NATO fokozta a Fekete-tenger megfigyelését, de újabb katonai hozzájárulásokról még nem született döntés

A NATO fokozta a Fekete-tenger térségének megfigyelését, és továbbra is elkötelezett Románia katonai képességeinek támogatása mellett, a szövetségesek újabb hozzájárulásairól azonban egyelőre nem született konkrét döntés.

A NATO fokozta a Fekete-tenger megfigyelését, de újabb katonai hozzájárulásokról még nem született döntés
2026. november 17., kedd

NATO-főtitkár: cél, hogy Ukrajna erősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon

A NATO célja továbbra is az, hogy Ukrajna a lehető legerősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben az ukrajnai védelmi kontaktcsoport ülését megelőzően kedden.

NATO-főtitkár: cél, hogy Ukrajna erősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon
Hirdetés
2026. november 17., kedd

A romániaiak túlnyomó többsége nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást

A romániaiak mintegy 73 százaléka nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást, és mindössze 31,1 százalékuk rendelkezik annyi megtakarítással, amennyi legalább hat hónapig elegendő lenne a megélhetési költségekre.

A romániaiak túlnyomó többsége nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást
2026. november 17., kedd

Árvízveszély miatt adtak ki riasztást, Székelyföld egy része is érintett

Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki és olténiai folyó vízgyűjtő területére.

Árvízveszély miatt adtak ki riasztást, Székelyföld egy része is érintett
2026. november 17., kedd

Ezekre figyeljünk a tél beállta előtt – tájékoztató kampányt indított a katasztrófavédelem

„Ne várd meg az első havazást!” mottóval indított tájékoztató kampányt kedden a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU), hogy felhívja a lakosság figyelmét a téli veszélyhelyzetek megelőzésének fontosságára.

Ezekre figyeljünk a tél beállta előtt – tájékoztató kampányt indított a katasztrófavédelem
Hirdetés