Egyre gyorsuló folyamat a kisebbségek nyelvi asszimilációja

Visy Zsolt: a magyar nyelv kétszeresen szenvedi el a kisnyelvekkel szemben tapasztalható idegenkedést •  Fotó: Beliczay László

Visy Zsolt: a magyar nyelv kétszeresen szenvedi el a kisnyelvekkel szemben tapasztalható idegenkedést

Fotó: Beliczay László

A nemzetközi közösség tisztában van azzal, hogy a kisebbségi nyelvek eltűnése óriási kulturális veszteséget jelentene, és az Európai Unió illetékes intézményei folyamatosan arra hívják fel a tagországok figyelmét, hogy a nyelvi és kulturális sokszínűség megőrzése és erősítése az emberiség közös ügye. Sajnálatos tény, hogy ezek az intések és ajánlások a napi politikában, a tévesen felfogott nemzetállam keretében, vagy akár a globalizáció rohamos terjeszkedése közben elsikkadnak – mondta az Énlaka Konferenciák hetedik kiadásán, szombaton megtartott előadásában Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem professzora.

Széchely István

2019. szeptember 16., 17:482019. szeptember 16., 17:48

Hetedik alkalommal rendezték meg az Énlaka Konferenciák előadássorozatot a hétvégén Énlakán. A rendezvényen Nyelvi sokszínűség a Kárpát-medencében – a kisnyelvek helye és szerepe Európában címmel tartott előadást szombat délután Visy Zsolt régészprofesszor, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa, aki egyébként már több mint egy évtizede végez kutatásokat a településen, néhány éve pedig régészeti feltárásokat is.

Értekezésében a Kárpát-medence benépesedéséről és az itt teret hódított nyelvcsaládokról beszélt, a magyarok eredetének kérdésébe nem belemenve, csupán röviden kitérve a genetikai és szokásbéli török elemekre.

Idézet
A történettudomány nagy kérdése, hogy vajon az avar korban számolhatunk-e magyarul beszélő csoportokkal, nincs eldöntve. A magyar honfoglalás idején avar és szláv népek lakták a Kárpát-medencét. A nyelvi és etnikai keveredés azonban nem állt meg a magyarok bejövetelével

– mondta, majd a térség etnikai képének változásairól beszélt, felelevenítve a török kort is, amikor a magyarok – a középső területektől és Erdély bizonyos részeitől eltekintve – kisebbségbe kerültek.

Kettős helyzet és egyedülállóság

A magyar nyelv kettős helyzetére és egyedülállóságára is kitért Visy Zsolt. „A Kárpát-medencében manapság beszélt nyelvek túlnyomó többsége az Európában beszélt nagy nyelvcsalád tagja, rokona, így nem érzi magát egyedül.

Idézet
A magyar azonban nemcsak kisnyelv – viszonylagosan –, hanem egyedülálló is a térségben, rokonai messze élnek, szétszórtan, a nyelvi közösség is távol él, így kétszeresen szenvedi el a kisnyelvekkel szemben tapasztalható idegenkedést.

Ugyanakkor viszont a magyar nyelv a világ mintegy 7000 nyelve között – nagyjából 15 millió aktív használója révén – a 42. helyen áll, Európa 67 nyelve között pedig a 12.-en. „Ez jelentős dolog, és arra int, hogy ne kezeljük a világ valóban kis nyelveivel egyformán a magyar nyelvet” – hívta fel a figyelmet a professzor.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

A nyelvi asszimiláció veszélye

A kisebbségbe került nyelv helyzete azonban nem megfelelő, az államnyelv – spontán, illetve tudatos cselekménysor eredményeként – egyre inkább háttérbe szorítja, és e tekintetben – minden várakozás ellenére –

nincs lényeges különbség a kommunista éra és a demokratikus fordulat óta eltelt harminc év gyakorlatában – jelentette ki az előadó, kitérve a kisebbségi nyelv használatát korlátozó rendeletek és a tudatos etnikai beavatkozások asszimilációs veszélyére is.

Ennek a gyakorlatnak teljesen ellentmond az UNESCO alapszabálya, amely a nyelvi sokszínűség megóvását és fenntartását alapelvként határozza meg, és amelyből kiindulva a szervezet számos kezdeményezést indított a nyelvi sokszínűség támogatására. Ilyen például az anyanyelv nemzetközi napja (február 27.), amely az UNESCO 1999-ben megtartott kongresszusán hozott döntés óta létezik, és egy rendkívül sikeres kezdeményezés.

A nyelvi jogokat az ENSZ az alapvető emberi jogok fenntartása szempontjából a nélkülözhetetlen elemek közé sorolja.

A nemzetközi anyanyelvi napokon tartott ünnepségeken, konferenciákon és nyilatkozatokban egyre erőteljesebben hangoztatják a nyelvi jogok fontosságát, számos kiterjedt nemzetközi kutatást végeztek a témában, a kisebbségi nyelvek helyzetét illetően életre hívták a Veszélyeztetett Nyelvek Alapítványát, amelyben kiváló szakemberek figyelik az egyes régiók nyelvi folyamatait – sorolta az előrelépéseket Visy Zsolt, bár az előadás végén feltett hallgatói kérdésre elmondta,

sem az UNESCO, sem az Európai Tanács, sem az Európai Parlament nincs abban a helyzetben, hogy valamiféle felügyeletet vagy ellenőrzést gyakoroljon a vonatkozó rendeletek, ajánlások betartása tekintetében.

Kiszorul az anyanyelv

Egy nemrég lezárult, 24 európai ország többnyelvűségi helyzetét egységes és összevethető módon vizsgáló kutatás eredménye alapján egy fontos hiányosságra is felhívta a figyelmet Visy Zsolt. Az Európai Bizottság 2002-ben kiadott barcelonai célkitűzésében az anyanyelv mellett további két nyelv elsajátításának irányelve szerepel: egy regionális és egy globális nyelvé. Csakhogy a kisebbségben élők számára ez nem egyértelmű, sőt kifejezetten hátrányos lehet,

ha ugyanis az anyanyelv nem egyezik meg az adott ország államnyelvével, akkor a kisebbségben élők anyanyelve nem kerül be a három nyelv közé.

Nézete szerint a helyes megoldás az volna, ha a regionális nyelv az államnyelv lenne, amennyiben az nem azonos az anyanyelvvel.

A kisebbségek spontán és kevésbé spontán nyelvi asszimilációja egyre gyorsuló folyamatként írható le, és szomorú, de

a huszonegyedik század végére a jelenlegi mintegy 7000 nyelv 90 százaléka el fog tűnni, és helyüket a legelterjedtebb nyelvek foglalják majd el

– hívta fel a figyelmet a riasztó jövőképre a professzor, hozzáfűzve, hogy a nyelvi asszimilációs folyamat ellenszerének megtalálásához nagy szükség van a kutatásokra. Változást számos egyéb fontos teendő között az anyanyelvi írásbeliség fenntartásával és támogatásával lehet elérni, az anyanyelvi nevelés elsődlegességének fenntartásával az anyanyelv iskolai képzésben való elsajátításával szemben, továbbá a közösségek nyelvi jogainak és életfeltételeinek jobbításával.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

Elengedhetetlen ugyanakkor e tekintetben a veszélyeztetett nyelvű közösségek iskolarendszerének teljes vertikumban való létrehozása és fenntartása, és az anyanyelv használatának egyenrangú biztosítása a közigazgatásban, társadalmi érintkezésben, valamint a kultúrában, továbbá a többségnek a kisebbséggel szemben tanúsítandó toleranciája

– idézte a szakértők, európai politikusok, illetve nemzetközi szervezetek álláspontját a professzor. „A nemzetközi közösség tehát tisztában van a kisebbségi nyelvek helyzetével, többszörösen leszögezte, hogy ezek eltűnése óriási kulturális veszteséget jelentene, és határozatokban, ajánlásokban, konferenciákon, illetve tudományos tanulmányokban folyamatosan arra hívja fel a tagországok figyelmét, hogy

a nyelvi és kulturális sokszínűség megőrzése és erősítése az emberiség közös ügye.

Sajnálatos tény, hogy ezek az intések és ajánlások a napi politikában, a tévesen felfogott nemzetállam keretében, vagy akár a globalizáció rohamos terjeszkedése közepette elsikkadnak, a kitűzött célok csak kis lépésekben, lassan valósulnak meg” – fogalmazott előadása végén Visy Zsolt, reményét fejezve ki, hogy a múlt tanulságainak tükrében a helyzet a jövőben megváltozik és a Kárpát-medence népei rátérnek a kölcsönös megértés és az őszinte együttműködés útjára, egymás nyelvének és kultúrájának kölcsönös megbecsülésére.

Énlaka Konferenciák VII.
A Pro Énlaka Alapítvány, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI), a Pécsi Tudományegyetem, Etéd Község Önkormányzata és Hargita Megye Tanácsa támogatásával és együttműködésével megszervezett kétnapos előadássorozatot Szász Jenő, az NSKI elnöke nyitotta meg, majd Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke üdvözölte a részvevőket. A pénteken és szombaton zajlott rendezvényen Bali János, Molnár Gergely, Szabó Gergely, Bodó Csanád, Bodó-Lukács Csilla, Prószéky Gábor, Oszkó Beatrix, Vargha Fruzsina, Csomortáni Magdolna, Bárth M. János, Szőcs Géza, Máthé Dénes, Rancz Teréz, Petteri Laihonen, Peti Lehel, Sántha Attila, Lőrincz József, Hoppál Péter, Visy Zsolt, Fazekas Tiborc, Pál Helén, Bencze Lóránt és Péntek János tartott előadást, majd Bali János, az NSKI kutatási igazgatója értékelte és zárta le a konferenciát.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 24., vasárnap

Nem mindegy, hogy öt vagy csak egyetlen szavazólapot kap a választó

Amíg június kilencedikén öt szavazólappal kellett elvonulni a szavazófülkébe, addig most mindössze egyet kap a választópolgár. Az önkormányzati és európai parlamenti választáshoz képest az államelnöki voksolás egyszerű, mint az egyszeregy.

Nem mindegy, hogy öt vagy csak egyetlen szavazólapot kap a választó
2024. november 24., vasárnap

Templom utáni szavazókedv: egy kicsit még várakozni is kellett néhány szavazóhelyiségnél

Sepsiszentgyörgyön a vasárnapi templomi eseményeket követően látszólag megnőtt a forgalom a szavazókörzetekben, például a Székely Nemzeti Múzeumban (15. számú körzet) kisebb sor is kialakult, így a csendőrség szabályozta a belépést.

Templom utáni szavazókedv: egy kicsit még várakozni is kellett néhány szavazóhelyiségnél
2024. november 24., vasárnap

1500 lejes büntetések Székelyföldön a szavazás megzavarása miatt

Kampánycsend megsértésére vonatkozó bejelentéseket vizsgál ki a rendőrség. Az elkövetők a törvény szerint 1500 és 4500 lej közötti büntetésekre számíthatnak. Van, akit már meg is bírságoltak.

1500 lejes büntetések Székelyföldön a szavazás megzavarása miatt
2024. november 24., vasárnap

Gyanús busz Kézdivásárhelyen: a kultúrára szavaztak a politika helyett

Rendbontás nélkül zajlik a szavazás Kézdivásárhelyen. A főtéren ugyan feltűnt egy Prahova megyei kirándulóbusz, ami sokakban gyanakvást keltett, de mint megtudtuk, alaptalanul.

Gyanús busz Kézdivásárhelyen: a kultúrára szavaztak a politika helyett
2024. november 24., vasárnap

Ojtoz, Városfalva és Szováta – itt szavaztak a tanácselnökök

A három székelyföldi megye tanácselnökei is az első órákban éltek a szavazati jogukkal. A három település, ahol az államelnök-jelöltekre szavaztak: Ojtoz, Városfalva és Szováta.

Ojtoz, Városfalva és Szováta – itt szavaztak a tanácselnökök
2024. november 24., vasárnap

Két földrengés is volt már azóta, hogy elkezdődött reggel az államelnök-választás

Egy 4,1-es és egy 3,5-ös erősségű földrengés volt vasárnap reggel Vrancea szeizmikus térségében – tájékoztatott az országos földfizikai intézet.

Két földrengés is volt már azóta, hogy elkezdődött reggel az államelnök-választás
2024. november 24., vasárnap

Kelemen Hunor voksolt: nem érdemes spekulálni

Az RMDSZ elnöke, egyúttal államfőjelöltje is leadta voksát vasárnap délelőtt, ezt követően pedig reményeiről beszélt a következő kormányzatot illetően.

Kelemen Hunor voksolt: nem érdemes spekulálni
Kelemen Hunor voksolt: nem érdemes spekulálni
2024. november 24., vasárnap

Kelemen Hunor voksolt: nem érdemes spekulálni

2024. november 24., vasárnap

Több székelyföldi politikus már reggel leadta szavazatát

A székelyföldi politikusok közül többen már vasárnap reggel leadták szavazatukat az államfőválasztás első fordulójában. Mint fogalmaztak, a józan ész hangját választották.

Több székelyföldi politikus már reggel leadta szavazatát
2024. november 24., vasárnap

Helyreállt az áramszolgáltatás a rossz időjárás által érintett összes Hargita megyei településen

Vasárnap reggelre a rossz időjárás által érintett összes Hargita megyei településen helyreállt az áramszolgáltatás – tájékoztatott a Hargita megyei tűzoltóság.

Helyreállt az áramszolgáltatás a rossz időjárás által érintett összes Hargita megyei településen
2024. november 24., vasárnap

Zajlik az államelnök-választás

Több mint 18 millió román állampolgárt várnak vasárnap az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Zajlik az államelnök-választás
Zajlik az államelnök-választás
2024. november 24., vasárnap

Zajlik az államelnök-választás

Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!