A Szent Miklós-hegyi templombúcsú az advent egyik legkiemelkedőbb ünnepe Székelyudvarhelyen. Idén a város szülöttét, András Attilát, a Magyar Jezsuita Rendtartomány ökonómusát hívták szónoknak. Átmeneti betegsége miatt két rendtársa érkezett az egykori jezsuita templom és rendház névadójának ünnepére.
2019. december 06., 22:072019. december 06., 22:07
2019. december 07., 11:352019. december 07., 11:35
Fotó: Veres Nándor
A Szent Miklós-hegyi templombúcsú az advent egyik legkiemelkedőbb ünnepe Székelyudvarhelyen. Idén a város szülöttét, András Attilát, a Magyar Jezsuita Rendtartomány ökonómusát hívták szónoknak. Átmeneti betegsége miatt két rendtársa érkezett az egykori jezsuita templom és rendház névadójának ünnepére.
2019. december 06., 22:072019. december 06., 22:07
2019. december 07., 11:352019. december 07., 11:35
Fotó: Veres Nándor
Az udvarhelyi katolikusok anyatemploma Szent Miklós-napi búcsújának jellegzetessége, hogy ilyenkor a kerület papjai, a nyugdíjas atyák, ferences szerzetesek együtt mutatják be a legszentebb áldozatot, és a helyi közösséggel valamint a zarándokokkal a városért, népünkért is imádkoznak. Idén kiemelten azért is, hogy irgalmas, együttérző legyen a szívünk, legyünk az önzetlen szeretet tanúságtevői és bánjunk jóságosan, nagyvonalúan egymással.
Beszédében Tamás Barna emlékeztetett a nap szentjének életére, amelyet főleg legendákból ismerünk, ám akad néhány tényszerűség is, köztük, hogy Miklós püspök részt vett a niceai zsinaton. Azt is kiemelte, hogy
A jóságos püspök akkor „dobott be egy segítséget” a nehéz helyzetben lévő lányok kiházasításához, amikor erre a volt szükségük.
Fotó: Veres Nándor
A nap evangéliuma a két vak szemének megnyitásáról szólt – Jézus visszaadta a látásukat. Az ünnep szónoka a jelképes, belső látásra irányította a figyelmet:
Külsőleg látható ajándékunk a testünk, a családunk, környezetünk, a belső, láthatatlan ajándékokat pedig meg kell látnunk.
Sokak munkája van abban, ami körülvesz. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mindez „jár nekünk”. Vegyük észre, tudatosítsuk, érezzük magunkat megajándékozottnak, és akkor megszületik bennünk a hála. Álljunk meg, adjunk időt magunknak a hálára és tudjuk továbbadni kapott ajándékainkat. Ne féljünk kiadni a kezünkből azt, amit Istentől kaptunk, lazuljon fel ez a szó: „enyém”. Szent Miklós is boldogan odaadta amije megadott, és tudott tenni vele. Ajándékozóként így ő maga is áldássá vált.
Fotó: Veres Nándor
Sokat ér az ajándék, de maga az ajándékozó is. Ha megajándékozottként tudunk ajándékozni, kapcsolatba kerülünk az élő Istennel. Legyünk Isten gondnokai, akiknek cselekedetei nyomán a látható és láthatatlan javak ajándékká válnak. Jézus kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte és tanítványainak adta.
A búcsús szentmise főcelebránsa Petrovics László, a marosvásárhelyi Endes István rendház tagja, a helyi jezsuita kollégium lelkésze és a szónoka a szentegyházi születésű Tamás Barna jezsuita szerzetes szintén Marosvásárhelyen kollégiumi lelkész – mutatta be Mátyás Károly főesperes-plébános a szolgálatvégzőket. Majd köszönetet mondott mindazoknak, akik az ünnephez hozzájárultak, köztük a Musica Sacra kamarakórusnak, Ambrus László kántornak valamint Lászlóffy Árpád orgonaművész gyermekeinek a zenei szolgálatért.
Fotó: Veres Nándor
Petrovics László az ősök által „a kedves, ajándékozó szent”, Miklós oltalmába helyezett „ékszerdoboz” istenházában a hálaadáson, emlékezésen meghatódva hallgatta, hogy a látás is ajándék. Vallja, akkor látunk igazán, amikor ajándékot adunk. Tanácsa: ha baj van a látásunkkal, ajándékozzunk! Az ünnep estéjére azt ajánlotta a szépszámú búcsúsnak: ajándékozzák meg figyelemmel, kedvességgel, jó szóval szeretteiket!
Fotó: Veres Nándor
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!