
Legutóbb négy éve volt olyan alacsony a burgonya ára, mint most. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Önköltségi ár alatt tudják csak értékesíteni a burgonyát a gazdák, legutóbb 2017-ben volt olyan alacsony a krumpli nagybani felvásárlási ára, mint most. A Hargita megyei gazdák múlt évi termésének a 15–50 százaléka még raktáron áll, a kereslet viszont még a nyomott ár ellenére sem túl nagy. A helyzet azonban mégsem olyan rossz, mint amilyennek tűnik – mondják a szakemberek.
2021. február 03., 09:012021. február 03., 09:01
A kilogrammonként 0,7 lejes termelési költséghez képest csak veszteségesen, mindössze 0,5 lejért tudják eladni a pityókát a termelők, annyira alacsony a burgonya ára. Amint azt Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, legutóbb 2017-ben volt ennyire alacsony a burgonya nagybani felvásárlói ára, ami tavaly ugyanebben az időszakban már lényegesen magasabb, 1,5 lej volt. A mostani ár még szeptemberben, a krumpliszedés idején stabilizálódott és nem is mozdult el erről az értékről.
Az alacsony ár oka többtényezős, a fogyasztói szokások megváltozásától kezdve, a krumpliimport, de még a kényelem is szerepel ezek között – sorolta Romfeld Zsolt. A kényelemmel kapcsolatban magyarázatként hozzáfűzte, hogy
Régen – amikor nagy mennyiségeket vásárolt a lakosság, majd eltárolta azt – rövidebb volt a vásárlási lánc, és a fogyasztó majdhogynem közvetlenül a termelőtől vásárolta meg a burgonyát, most viszont a bevásárlóközpontokban szerzik be a – sokszor külföldről importált – burgonyát, a termelői árnál lényegesen drágábban, az árkülönbözetet viszont nem a termelő, hanem a kereskedő zsebeli be.
A szakember becslése szerint a Hargita megyei krumplitermesztő gazdák tavalyi termésének mintegy 15 százaléka lehet még raktáron, azaz nem nagy mennyiség, és – mint rámutatott – a helyzet sem olyan rossz, mint amilyennek a jelenlegi körülmények alapján tűnik, ugyanis a mezőgazdaságban hosszabb időszak alapján számítják ki azt, hogy mennyire volt jövedelmező a munka. A vetésforgó ebben az esetben négy év, tehát ekkora periódusokra kell tervezzenek a gazdák – magyarázta.
Fotó: Gecse Noémi
Hároméves viszonylatban nem nevezhető rossznak ez a periódus, ugyanis a burgonyatermesztésben általában három évből egy jó, egy közepes és gyenge szokott lenni, a mostani, valóban rossz időszak viszont két jó év után következett – értékelte a helyzetet Török Jenő, az igazgatóság korábbi, nyugdíjba vonult igazgatója, aki maga is krumplitermesztő.
Sajnos most elég rossz a burgonya ára, és mindeddig a kereslet sem volt nagy, de úgy tapasztalja, hogy mintha változott volna ez az utóbbi tíz napban: gyakrabban érkeznek teherautók más megyékből burgonyáért. Igaz, hogy
– magyarázta a szakember. A jelenlegi ár a termelők számára egyébként veszteséges lenne, de a gazdáknak egy része kapott támogatást a koronavírus-járvány következtében elszenvedett kiesések pótlására, ami a burgonya esetében kilogrammonként mintegy 0,15–0,20 lejt jelent, és ez is kompenzálja valamelyest az alacsony felvásárlási ár miatti bevételkieséseiket – mondta Török Jenő, aki szerint az utóbbi három év átlaga alapján nem is állnak olyan rosszul. Becslése szerint egyébként a megye nagy krumplitermesztői, illetve a főutak mentén álló gazdaságok már eladták burgonyakészleteiknek az 50–60 százalékát, a félreesőbb falvakban tevékenykedő gazdáknál pedig a tavalyi termésnek mintegy 50 százaléka állhat még raktáron.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
Szívecskéket formázó kezek, lobogó zászlók, könnyek, mosolyok, kézfogások, kiabálások, énekszó, himnusz, megörökített pillanatok – ezeket tapasztaltuk az összenemzeti zarándokvonat sepsiszentgyörgyi fogadásán.
1 hozzászólás