Drágább volt megtermeszteni a krumplit, mint amennyiért el lehet adni

Az alacsony ár oka többtényezős, a fogyasztói szokások megváltozásától kezdve, a krumpliimport, de még a kényelem is szerepel ezek között – sorolta Romfeld Zsolt. A kényelemmel kapcsolatban magyarázatként hozzáfűzte, hogy

Régen – amikor nagy mennyiségeket vásárolt a lakosság, majd eltárolta azt – rövidebb volt a vásárlási lánc, és a fogyasztó majdhogynem közvetlenül a termelőtől vásárolta meg a burgonyát, most viszont a bevásárlóközpontokban szerzik be a – sokszor külföldről importált – burgonyát, a termelői árnál lényegesen drágábban, az árkülönbözetet viszont nem a termelő, hanem a kereskedő zsebeli be.

A szakember becslése szerint a Hargita megyei krumplitermesztő gazdák tavalyi termésének mintegy 15 százaléka lehet még raktáron, azaz nem nagy mennyiség, és – mint rámutatott – a helyzet sem olyan rossz, mint amilyennek a jelenlegi körülmények alapján tűnik, ugyanis a mezőgazdaságban hosszabb időszak alapján számítják ki azt, hogy mennyire volt jövedelmező a munka. A vetésforgó ebben az esetben négy év, tehát ekkora periódusokra kell tervezzenek a gazdák – magyarázta.

– magyarázta a szakember. A jelenlegi ár a termelők számára egyébként veszteséges lenne, de a gazdáknak egy része kapott támogatást a koronavírus-járvány következtében elszenvedett kiesések pótlására, ami a burgonya esetében kilogrammonként mintegy 0,15–0,20 lejt jelent, és ez is kompenzálja valamelyest az alacsony felvásárlási ár miatti bevételkieséseiket – mondta Török Jenő, aki szerint az utóbbi három év átlaga alapján nem is állnak olyan rosszul. Becslése szerint egyébként a megye nagy krumplitermesztői, illetve a főutak mentén álló gazdaságok már eladták burgonyakészleteiknek az 50–60 százalékát, a félreesőbb falvakban tevékenykedő gazdáknál pedig a tavalyi termésnek mintegy 50 százaléka állhat még raktáron.