
Legutóbb négy éve volt olyan alacsony a burgonya ára, mint most. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Önköltségi ár alatt tudják csak értékesíteni a burgonyát a gazdák, legutóbb 2017-ben volt olyan alacsony a krumpli nagybani felvásárlási ára, mint most. A Hargita megyei gazdák múlt évi termésének a 15–50 százaléka még raktáron áll, a kereslet viszont még a nyomott ár ellenére sem túl nagy. A helyzet azonban mégsem olyan rossz, mint amilyennek tűnik – mondják a szakemberek.
2021. február 03., 09:012021. február 03., 09:01
A kilogrammonként 0,7 lejes termelési költséghez képest csak veszteségesen, mindössze 0,5 lejért tudják eladni a pityókát a termelők, annyira alacsony a burgonya ára. Amint azt Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, legutóbb 2017-ben volt ennyire alacsony a burgonya nagybani felvásárlói ára, ami tavaly ugyanebben az időszakban már lényegesen magasabb, 1,5 lej volt. A mostani ár még szeptemberben, a krumpliszedés idején stabilizálódott és nem is mozdult el erről az értékről.
Az alacsony ár oka többtényezős, a fogyasztói szokások megváltozásától kezdve, a krumpliimport, de még a kényelem is szerepel ezek között – sorolta Romfeld Zsolt. A kényelemmel kapcsolatban magyarázatként hozzáfűzte, hogy
Régen – amikor nagy mennyiségeket vásárolt a lakosság, majd eltárolta azt – rövidebb volt a vásárlási lánc, és a fogyasztó majdhogynem közvetlenül a termelőtől vásárolta meg a burgonyát, most viszont a bevásárlóközpontokban szerzik be a – sokszor külföldről importált – burgonyát, a termelői árnál lényegesen drágábban, az árkülönbözetet viszont nem a termelő, hanem a kereskedő zsebeli be.
A szakember becslése szerint a Hargita megyei krumplitermesztő gazdák tavalyi termésének mintegy 15 százaléka lehet még raktáron, azaz nem nagy mennyiség, és – mint rámutatott – a helyzet sem olyan rossz, mint amilyennek a jelenlegi körülmények alapján tűnik, ugyanis a mezőgazdaságban hosszabb időszak alapján számítják ki azt, hogy mennyire volt jövedelmező a munka. A vetésforgó ebben az esetben négy év, tehát ekkora periódusokra kell tervezzenek a gazdák – magyarázta.
Fotó: Gecse Noémi
Hároméves viszonylatban nem nevezhető rossznak ez a periódus, ugyanis a burgonyatermesztésben általában három évből egy jó, egy közepes és gyenge szokott lenni, a mostani, valóban rossz időszak viszont két jó év után következett – értékelte a helyzetet Török Jenő, az igazgatóság korábbi, nyugdíjba vonult igazgatója, aki maga is krumplitermesztő.
Sajnos most elég rossz a burgonya ára, és mindeddig a kereslet sem volt nagy, de úgy tapasztalja, hogy mintha változott volna ez az utóbbi tíz napban: gyakrabban érkeznek teherautók más megyékből burgonyáért. Igaz, hogy
– magyarázta a szakember. A jelenlegi ár a termelők számára egyébként veszteséges lenne, de a gazdáknak egy része kapott támogatást a koronavírus-járvány következtében elszenvedett kiesések pótlására, ami a burgonya esetében kilogrammonként mintegy 0,15–0,20 lejt jelent, és ez is kompenzálja valamelyest az alacsony felvásárlási ár miatti bevételkieséseiket – mondta Török Jenő, aki szerint az utóbbi három év átlaga alapján nem is állnak olyan rosszul. Becslése szerint egyébként a megye nagy krumplitermesztői, illetve a főutak mentén álló gazdaságok már eladták burgonyakészleteiknek az 50–60 százalékát, a félreesőbb falvakban tevékenykedő gazdáknál pedig a tavalyi termésnek mintegy 50 százaléka állhat még raktáron.
A munkába önként visszatérő szülők a gyermek életkorától függően további három vagy hat hónapig megkaphatnák a gyermekgondozási díjat, a két év alatti gyermeket nevelő anyákat pedig mentesítenék az egészségbiztosítási járulék (CASS) fizetése alól.
Mi a feladata egy történelmi filmnek, milyen várt és váratlan hatásai voltak a Hunyadi-filmsorozatnak? – többek között erről is beszélt Bán János, írói nevén Bán Mór, a film alapjául szolgáló történelmi regényciklus szerzője Sepsiszentgyörgyön.
A nyugdíjak inflációhoz igazítása, az új közalkalmazotti bértörvény kidolgozása és a minimálbér 12 havonta történő felülvizsgálata is szerepel a Luca Niculescu-kormány 2026-2028-as programjában.
Hétfőn és kedden hallgatják meg a parlamenti szakbizottságok a Luca Niculescu-kormány miniszterjelöltjeit, az új kabinet beiktatásáról pedig kedden 14 órától kezdődő együttes ülésén szavaz a képviselőház és a szenátus.
Elvileg ugyan számos helyi adó és illeték kifizethető online, a gyakorlatban sok településen a virtuális ügyfélszolgálati ablakig sem jut el az adófizető, az ablak ugyanis nem létezik. Sok pénzt veszíthetnek ez miatt az önkormányzatok.
Nagy volt az érdeklődés a pénzügyminisztérium csütörtöki állampapír-aukcióján: a befektetők a meghirdetett összeg ötszörösére, mintegy 2,5 milliárd lejre nyújtottak be ajánlatot – számolt be Facebook-oldalán Alexandru Nazare.
Székelyföldi értékmentőket és értékteremtőket tüntettek ki Orbán Balázs-díjjal Marosvásárhelyen. Bocskay Vince szovátai szobrászművész, Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi intézményvezető és dr. Bernád Rita Magdolna levéltáros vette át az elismerést.
Luca Niculescu csütörtök este kijelentette, hogy 2027-ben nem szeretne adókat emelni, de erre addig nem tehet ígéretet, amíg nem ismeri pontosan a költségvetés helyzetét.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök csütörtökön benyújtotta a parlamentnek az általa javasolt kormány névsorát és a kormányprogramot. A kabinet 17 miniszterből áll, közülük ketten tárca nélküli, külön feladatkörrel megbízott miniszterek.
A legrosszabb, amit tehetünk egy tehetetlen embertársunkkal szemben, ha nem teszünk semmit. Az Európai Újraélesztési Nap alkalmából a Hargita megyei tűzoltóság bemutatta az újraélesztés legfontosabb lépéseit és az új protokoll szerinti változásokat.
1 hozzászólás