
Legutóbb négy éve volt olyan alacsony a burgonya ára, mint most. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Önköltségi ár alatt tudják csak értékesíteni a burgonyát a gazdák, legutóbb 2017-ben volt olyan alacsony a krumpli nagybani felvásárlási ára, mint most. A Hargita megyei gazdák múlt évi termésének a 15–50 százaléka még raktáron áll, a kereslet viszont még a nyomott ár ellenére sem túl nagy. A helyzet azonban mégsem olyan rossz, mint amilyennek tűnik – mondják a szakemberek.
2021. február 03., 09:012021. február 03., 09:01
A kilogrammonként 0,7 lejes termelési költséghez képest csak veszteségesen, mindössze 0,5 lejért tudják eladni a pityókát a termelők, annyira alacsony a burgonya ára. Amint azt Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, legutóbb 2017-ben volt ennyire alacsony a burgonya nagybani felvásárlói ára, ami tavaly ugyanebben az időszakban már lényegesen magasabb, 1,5 lej volt. A mostani ár még szeptemberben, a krumpliszedés idején stabilizálódott és nem is mozdult el erről az értékről.
Az alacsony ár oka többtényezős, a fogyasztói szokások megváltozásától kezdve, a krumpliimport, de még a kényelem is szerepel ezek között – sorolta Romfeld Zsolt. A kényelemmel kapcsolatban magyarázatként hozzáfűzte, hogy
Régen – amikor nagy mennyiségeket vásárolt a lakosság, majd eltárolta azt – rövidebb volt a vásárlási lánc, és a fogyasztó majdhogynem közvetlenül a termelőtől vásárolta meg a burgonyát, most viszont a bevásárlóközpontokban szerzik be a – sokszor külföldről importált – burgonyát, a termelői árnál lényegesen drágábban, az árkülönbözetet viszont nem a termelő, hanem a kereskedő zsebeli be.
A szakember becslése szerint a Hargita megyei krumplitermesztő gazdák tavalyi termésének mintegy 15 százaléka lehet még raktáron, azaz nem nagy mennyiség, és – mint rámutatott – a helyzet sem olyan rossz, mint amilyennek a jelenlegi körülmények alapján tűnik, ugyanis a mezőgazdaságban hosszabb időszak alapján számítják ki azt, hogy mennyire volt jövedelmező a munka. A vetésforgó ebben az esetben négy év, tehát ekkora periódusokra kell tervezzenek a gazdák – magyarázta.
Fotó: Gecse Noémi
Hároméves viszonylatban nem nevezhető rossznak ez a periódus, ugyanis a burgonyatermesztésben általában három évből egy jó, egy közepes és gyenge szokott lenni, a mostani, valóban rossz időszak viszont két jó év után következett – értékelte a helyzetet Török Jenő, az igazgatóság korábbi, nyugdíjba vonult igazgatója, aki maga is krumplitermesztő.
Sajnos most elég rossz a burgonya ára, és mindeddig a kereslet sem volt nagy, de úgy tapasztalja, hogy mintha változott volna ez az utóbbi tíz napban: gyakrabban érkeznek teherautók más megyékből burgonyáért. Igaz, hogy
– magyarázta a szakember. A jelenlegi ár a termelők számára egyébként veszteséges lenne, de a gazdáknak egy része kapott támogatást a koronavírus-járvány következtében elszenvedett kiesések pótlására, ami a burgonya esetében kilogrammonként mintegy 0,15–0,20 lejt jelent, és ez is kompenzálja valamelyest az alacsony felvásárlási ár miatti bevételkieséseiket – mondta Török Jenő, aki szerint az utóbbi három év átlaga alapján nem is állnak olyan rosszul. Becslése szerint egyébként a megye nagy krumplitermesztői, illetve a főutak mentén álló gazdaságok már eladták burgonyakészleteiknek az 50–60 százalékát, a félreesőbb falvakban tevékenykedő gazdáknál pedig a tavalyi termésnek mintegy 50 százaléka állhat még raktáron.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
1 hozzászólás