Legutóbb négy éve volt olyan alacsony a burgonya ára, mint most. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Önköltségi ár alatt tudják csak értékesíteni a burgonyát a gazdák, legutóbb 2017-ben volt olyan alacsony a krumpli nagybani felvásárlási ára, mint most. A Hargita megyei gazdák múlt évi termésének a 15–50 százaléka még raktáron áll, a kereslet viszont még a nyomott ár ellenére sem túl nagy. A helyzet azonban mégsem olyan rossz, mint amilyennek tűnik – mondják a szakemberek.
2021. február 03., 09:012021. február 03., 09:01
A kilogrammonként 0,7 lejes termelési költséghez képest csak veszteségesen, mindössze 0,5 lejért tudják eladni a pityókát a termelők, annyira alacsony a burgonya ára. Amint azt Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, legutóbb 2017-ben volt ennyire alacsony a burgonya nagybani felvásárlói ára, ami tavaly ugyanebben az időszakban már lényegesen magasabb, 1,5 lej volt. A mostani ár még szeptemberben, a krumpliszedés idején stabilizálódott és nem is mozdult el erről az értékről.
Az alacsony ár oka többtényezős, a fogyasztói szokások megváltozásától kezdve, a krumpliimport, de még a kényelem is szerepel ezek között – sorolta Romfeld Zsolt. A kényelemmel kapcsolatban magyarázatként hozzáfűzte, hogy
Régen – amikor nagy mennyiségeket vásárolt a lakosság, majd eltárolta azt – rövidebb volt a vásárlási lánc, és a fogyasztó majdhogynem közvetlenül a termelőtől vásárolta meg a burgonyát, most viszont a bevásárlóközpontokban szerzik be a – sokszor külföldről importált – burgonyát, a termelői árnál lényegesen drágábban, az árkülönbözetet viszont nem a termelő, hanem a kereskedő zsebeli be.
A szakember becslése szerint a Hargita megyei krumplitermesztő gazdák tavalyi termésének mintegy 15 százaléka lehet még raktáron, azaz nem nagy mennyiség, és – mint rámutatott – a helyzet sem olyan rossz, mint amilyennek a jelenlegi körülmények alapján tűnik, ugyanis a mezőgazdaságban hosszabb időszak alapján számítják ki azt, hogy mennyire volt jövedelmező a munka. A vetésforgó ebben az esetben négy év, tehát ekkora periódusokra kell tervezzenek a gazdák – magyarázta.
Fotó: Gecse Noémi
Hároméves viszonylatban nem nevezhető rossznak ez a periódus, ugyanis a burgonyatermesztésben általában három évből egy jó, egy közepes és gyenge szokott lenni, a mostani, valóban rossz időszak viszont két jó év után következett – értékelte a helyzetet Török Jenő, az igazgatóság korábbi, nyugdíjba vonult igazgatója, aki maga is krumplitermesztő.
Sajnos most elég rossz a burgonya ára, és mindeddig a kereslet sem volt nagy, de úgy tapasztalja, hogy mintha változott volna ez az utóbbi tíz napban: gyakrabban érkeznek teherautók más megyékből burgonyáért. Igaz, hogy
– magyarázta a szakember. A jelenlegi ár a termelők számára egyébként veszteséges lenne, de a gazdáknak egy része kapott támogatást a koronavírus-járvány következtében elszenvedett kiesések pótlására, ami a burgonya esetében kilogrammonként mintegy 0,15–0,20 lejt jelent, és ez is kompenzálja valamelyest az alacsony felvásárlási ár miatti bevételkieséseiket – mondta Török Jenő, aki szerint az utóbbi három év átlaga alapján nem is állnak olyan rosszul. Becslése szerint egyébként a megye nagy krumplitermesztői, illetve a főutak mentén álló gazdaságok már eladták burgonyakészleteiknek az 50–60 százalékát, a félreesőbb falvakban tevékenykedő gazdáknál pedig a tavalyi termésnek mintegy 50 százaléka állhat még raktáron.
Verőfényes napsütésben zajlott az idei szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában, amely már hagyománnyá vált a hargitai megyeszékhelyen. Rövid videóösszefoglalónk az egyházi szertartás 2024-es kiadásáról.
Minden eddiginél többen, közel ezren voltak jelen húsvétvasárnap reggel a Magyar Erdélyi Egyesület (MERT) szervezésében harmadik alkalommal megszervezett ételszentelésen Sepsiszentgyörgy főterén.
Méltóságteljesen, fegyelmezetten énekelték több ezren a magyar és a székely himnuszt húsvétvasárnap a csíkszeredai Szabadság téren, a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén.
Több ezer, ünneplőbe öltözött hívő, nemzetiszínű szalaggal átkötött és díszes terítőkkel lefödött kosarak, szebbnél szebb viseletek, ünnepi találkozások. Mindez húsvétvasárnap reggel Csíkszeredában, a Szabadság téren.
Talán még az idősek sem emlékeznek ilyen enyhe időjárásra húsvétkor: ezúttal sem fagy, sem eső, sem pedig havazás, de még egy kósza felhő sem árnyékolta be a Kárpát-medence legnagyobb szabadtéri ételszentelését Csíkszeredában. Fotókon mutatjuk.
Bár a nyári időszámítás életbe lépése miatt gyakorlatilag egy órával hamarabb kezdődött, így is rengetegen tartják fontosnak, hogy részt vegyenek a Kárpát-medence legnagyobb ételszenteléseként nyilvántartott, húsvétvasárnapi szabadtéri eseményen.
A feltámadás örömhírét hirdetve tartották meg idén is nagyszombaton a vigíliával kezdődő feltámadási szentmisét és az azt követő ünnepi körmenetet a csíkszeredai Millenniumi templom körül. Fotókon mutatjuk.
Kigyúlt egy istálló Disznajón, ugyanakkor több helyen is lángra kapott a növényzet megyeszerte.
A tűzoltók zárójelentése szerint rövidzárlat lehetett az oka a pénteki gyergyószentmiklósi tűzesetnek, amely egy használaton kívüli raktárból indult, majd több szomszédos épületre is átterjedve okozott hatalmas kárt. Személyi sérülés nem történt.
Az 112-es sürgősségi segélyhívón riasztották a marosvásárhelyi rendőrséget szombat délelőtt, mert egy férfi azzal fenyegetőzött, hogy egy tömbházlakásban megereszti, majd berobbantja a gázt.
1 hozzászólás